Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-04-18 / 16. szám

2010. ÁPRILIS 18.. VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Nem akarok senkinek megfelelni táncszínház Ma tartja a Péter és a farkas premierjét a Bozsik Yvette Társulat Bozsik Yvette mozgalmas hónapokon van túl, a hé­ten volt a premierje Iványi Marcell Lélektané című filmjének, amely a Bozsik Yvette Társulat, a Tánceánia Együttes és a Gördülő Tánccsoport kö­zös előadásából jött létre, ma pedig a Péter és a far­kas premierjét tartják a Nemzeti Táncszínházban. Mézes Gergely- Az iskolában a Péter és a far­kassal kezdik a gyerekeket a komolyzenével megismertetni. Ezért esett erre a választása?- Persze. Fontos, hogy megis­mertessük a gyerekekkel a klasszikus zenét. Prokofjev rá­adásul nagyon hálás feladat, a kisfiam, Milán például végigdú­dolja az egész darabot, annyira magával ragadó a zenéje. Ráadá­sul Prokofjev ezen keresztül is­merteti meg a hangszereket a gyerekekkel. Ezt a szöveges részt beépítettük a darabba, és Milán fogja elmondani. De nem csak ez az egy gyerekelőadásunk van, a Művészetek Palotájában játsszuk a Varázscirkuszt, a Varázsfuvola gyerekváltozatát is.- Az Ön számára mi volt fontos ebből a műből?- Péter megszelídíti a farkast, és nem engedi, hogy megöljék a vadászok. Számomra ez a legfon­tosabb üzenet, a megszelídítés, az állatok szeretete. Nagy állatba­rát vagyok, sőt néha be is fogadok menhelyi kutyákat. Viszont a fel­nőtt-társadalom „diszkriminálja” őket. A legtöbb boltban, étterem­ben például gondot jelent, ha egy vak ember be akarja vinni a ku­tyáját. Ezt a múltkor volt alkal­mam személyesen is megtapasz­talni, amikor Barkó Tamást, a Lé- lektánc vak szereplőjét kísértem.- Melyik korosztálynak ké­szült az előadás?- A kisiskolásoknak, de a szü­leik is élvezni fogják. Szeretek olyan darabokat csinálni, ame­lyek több korosztályt is megfog­hatnak. Olyan felnőttelőadásokat is létrehozunk, amelyeket a gye­rekek is érthetnek. Nem gondo­lom, hogy a kortárs táncnak ért­hetetlennek kell lennie. Bozsik Yvette azt mondja, megtanult nevetni a rossz kritikákon is- Ön a legkülönfélébb közön­séghez eljut, de általánosság­ban rétegműfaj a kortárs tánc.- Nagyon el vagyunk maradva Európától, ahol a nagy koreográ­fusok hatalmas közönséget von­zanak, gondoljunk csak a nemré­giben elhunyt Pina Bauschra. Lé­péshátrányban is vagyunk, mert még át kell mennünk a kísérleti szakaszon. Például sokan még a formát keresik, és nem a saját stí­lusukat. De ez meg fog változni itthon is. Ami engem illet: nem akarok semmilyen stílusnak megfelelni, azt csinálom, ami be­lőlem fakad. Igénylem a sokszí­nűséget. És ez a társulatra is jel­lemző. Nálunk a táncosok nem csak táncolnak, meg tudnak szó­lalni a színpadon, vagy például a Lány, kertben című előadásban együtt játszani színészekkel.- Mára beérkezett a társulata?- Nem lett könnyebb. Kezdő­ként és nagy mesterként sokkal könnyebb boldogulni, mint a kettő közötti úton. A társulat nem azon a helyen van, mint amely az eredményei alapján megilletné. Jelenlegi próbatermünk támoga­tása veszélybe került, nincs több évre szóló tervezhető támogatá­sunk, ami azért is gond, mert így elvesszük a pályakezdők helyét.- Most mutatták be Iványi Marcell filmjét, a Lélektáncot. Elégedett az eredménnyel?- Amikor legutóbb láttam, átfu­tott rajtam, hogy úristen, meny­nyi minden történt azóta, hogy megcsináltuk az előadást. Példá­ul ott volt a filmvásznon a tavaly nyáron meghalt Matatek Judit. Döbbenetes élmény volt újra lát­ni őt. Nehéz jó táncfilmet csinál­ni, olyat, amely nem csak a doku­mentálásról szól. Szeretem ezt a filmet, mert erős az atmoszférája, és visszaadja azt az érzést, ame­lyet a színpadi előadás nézői átél­Névjegy 1968-ban született Szolno­kon. Az Állami Balettinté­zetben szerzett diplomát 1988-ban. 1988 És 1992 között a Fővá­rosi Operettszínház művésze­ként dolgozott, közben a Ter­mészetes Vészek Kollektíva alapítójaként, koreográfusaként kortárs táncelőadásokat hozott létre. 1993-ban a Katona József Színházhoz szerződött, és meg alapította saját társulatát. 2000-től a Magyar Táncművé­szeti Főiskola tanára, 2009-től a koreográfusképző tanszék vezetője, főiskolai docens. 2006-ban elsőként vehette át kortárs táncművészként a Kos- suth-díjat. fontosabb díjai: Harangozó Gyula-díj, Lábán Rudolf-díj, Érdemes Művész, a Francia Köztársaság Lovagrendjének díja, Edinburgh-i Fesztivál Nemzetközi Kritikusi Díja. hettek. Fontosnak tartom, hogy egy ilyen témáról beszélünk. El­keserítő, hogy a mozgássérült emberek alig tudnak közlekedem a városban. Már az is problémát okozott, hogy olyan színházat ta­láljunk, ahol a nézőtér és a szín­pad is akadálymentesített.- Milyen tapasztalatot jelentett a társulatnak a sérült embe­rekkel való közös munka?- Rengeteget merítettünk a sé­rült táncosok alázatából és bátor­ságából. Egészen más munka­it bennem a megújulás iránti vágy, feszegetem a határokat. módszerrel készült az előadás; a próbafolyamat improvizáción és helyzetgyakorlatokon, valamint a próbát nyitó és záró beszélgetése­ken alapult, ami nem jellemző egy tánctársulat működésére. Minden mozgássérült kapott egy segítőt, egy ép táncost, akinek nemcsak a próbafolyamatok alatt kellett segítenie, hanem az öltö- zésben, a helyszínre jutásban és a váratlan helyzetekben is.- Több önreflexív előadást ké­szített, például az Újravágva cí­műt, amely a korábbi darabok kihúzott jeleneteit dolgozta át. Rendszerez, vagy ez egy geg?- Nem nevezném poénnak, bár megértem, ha ezt mondják rá, hi­szen a negatív kritikákat is be­építettem az előadásba. Amelyek annak idején nem tűntek vicces­nek, sőt mélyen érintettek. Saj­nos Magyarországon a kritiku­sok többsége nem segíti, hanem lenyomja az alkotót. Es amíg egy alkotó nem biztos magában - és talán sosem az -, addig rosszul is hathat rá egy ilyen kritika, mert befolyásolhatja. De aztán az évek alatt meg lehet tanulni nevetni rajtuk - ezt teszem ebben a da­rabban. Él bennem a megújulás iránti vágy, próbálom feszegetni a határokat. Csak az izgat, hogy sikerüljön az adott pillanatban őszinte előadást létrehozni, és ha ehhez a saját életemhez kell nyúl­ni, akkor megteszem. HÍESÁV Csapiár Vilmos kapta az Aegoihdíjat a hitler lánya című regé­nyért Csapiár Vilmos vehet­te át a hárommillió forint értékű Aegon Művészeti Dí­jat és Major Janka kisplasz­tikáját. Gács Anna kritikus elmondta: a könyv „meré­szen eredeti vállalkozás: anekdotákat, vicceket, tör­ténelmi apokrifeket és való­ságos forrásokat dolgoz ösz- sze szövevényes, de biztos kézzel szerkesztett történel­mi regénnyé”. Huszonöt éves lett az S-Modell ma ünnepli megalakulásá­nak 25. évfordulóját az S- Modell zenekar az A38 álló­hajón. A mai S-Modell (Kő­szegi Zsolt és Pribil György, valamint Nagy Zsolt billen­tyűs, Jókay Árpád gitáros, Madácsy Tamás basszusgi­táros, Gáspár Gergely do­bos) mellett fellép Csibi Ta­más és Ferenczi György is. Zenemúzeum nyílik Jamaicán A TERVEK SZERINT jövőre nyitja meg kapuit az a ritka zenei kincseket felvonultató jamaicai múzeum, amely többek közt Bob Marley és Peter Tosh nevéhez fűződő különlegességeket vonultat majd fel Kingstonban. A hatvanéves Esterházyt köszöntötte a FÁZ ESTERHÁZY PÉTERT köszön­tötte 60. születésnapja alkal­mából szerdán a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung több mint féloldalas írásban, mél­tatta az író munkásságát, külön szólva a Németor­szágban már évekkel ezelőtt megjelent Harmonia caelestis című regényről. Esterházy Pétert ünnepelték Magyar világpremier lesz Cannes-ban fesztivál A Robin Hood című kalandfilmmel nyílik a filmes seregszemle Újdonságokkal készülnek a Művészetek Völgyére Az idei cannes-i filmfesztiválon, az Un Certain Regard (Egy bizo­nyos tekintet) nevezetű válogatás­ban tartják Kocsis Ágnes Pál Ad­rienn című filmjének világpremi­erjét. Kocsis alkotása olyan neves rendezők filmjeivel versenyzik, mint Jean-Luc Godard és Manuel Oliveira. Kocsis Ágnes Piroskája egy kiégett ápolónőről szól, aki elindul, hogy megkeresse gyerek­kori barátnőjét. A fesztivál fődíjáért, az Arany Pálmáért egyébként hat konti­nens 13 országából 16 alkotás versenyezhet a hivatalos verseny­programban, de a válogatás még nem végleges, a következő na­pokban várhatóan bővülni fog. Az eddig nyilvánossá vált listán ott Tim Burton, az Alice Csodaországban rendezője lesz a zsűri elnöke van a mexikói Alejandro Gon­zalez Inarritu és a korábban már fődíjat nyert brit Mike Leigh (Another Year). A válogatásban szerepel amerikai, iráni, japán, orosz és az idén először csádi és ukrán film is. Versenyen kívül ve­títik Oliver Stone (Wall Street - Money Never Sleeps) és Woody Allen (You Will Meet a Tall Dark Stranger) filmjét is - utóbbit meg­hívták a versenyre is, de a rende­ző visszautasította a felkérést A megnyitó május 12-én lesz, a nyitófilmnek Ridley Scott és Russel Crowe újabb közös mun­káját, a Robin Hood című filmet választották. A filmfesztivál házi­asszonya Kristin Scott Thomas, a zsűri elnöke Tim Burton lesz. ■ Nem marad el, pénz is van rá, sőt újdonságok is lesznek az idei, jú­lius 23. és augusztus 1. közé meg­hirdetett Művészetek Völgyében - mondta el Márta István, a fesz­tivál igazgatója. A rendezvénynek a korábbi hét Balaton- felvidéki falu, poles, Taliándörögd, Vigántpetend, Öcs, Pula, Monostorapáti és Nagyvázsony ad otthont. Márta István felidézte, hogy az elégtelen finanszírozás miatt 2008-ban már Kapolcsi Bű­vészed Napok néven nyílt meg a völgy, tavaly pedig a falvak önál­lóan szerveztek programokat. Márta szerint a finanszírozási problémák rendeződni látszanak. Mint elárulta, bevezetik a Művé­szetek Hölgye címet, melyet első alkalommal Palya Bea kap meg. Az énekesnő a völgybe költözik, hogy ott koncertezzen, tanítson, ki rándulásokat vezessen. A békés­csabai Jókai Színház Pula határában állítja fel színházi sátrát, amelyben többek kö­zött a Csokonai Szín­ház, a beregszászi Il­lyés Gyula Színház és az Új Szín­ház előadásait is vendégül látja. A kiállítási szekció fő vendége a Magyar Nemzeti Galéria lesz: a múzeum hét-nyolc kiállítóhelyen mutatja majd be gyűjteményé­nek az állandó tárlatokon nem látható darabjait. ■ Ka- ■ A Nemzeti Gálé' ria a völgyben állítja ki ritka­ságait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents