Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-04-18 / 16. szám

4 2010. ÁPRILIS 18., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA „NEM JOBBRA, NEM BALRA, ELŐRE” A Lehet Más a Politika nem kötött alkut az MSZP-vel, és bízik benne, hogy a Fidesz kétharmad esetén is ön­mérsékletet tanúsít, példá­ul fellép a korrupció ellen. Schiffer András szerint megmaradnak civilnek. Újvári Miklós- Hol szokott bevásárolni?- Épp ahol ér a kényszer, de Tescóban például életemben nem jártam. Nem szeretem a be­vásárlóközpontokat. Egyrészt nekem nincs kocsim, tehát nem rám szabták őket. Másrészt elvi okokból: egyszerűen megölik a helyi kereskedelmet.- Az LMP nem csak a kereske­delemben ellenzi a multik ma­gyarországi térnyerését. Miért?- Nem multiellenesek vagyunk, a mi célunk a helyi gazdaság erő­sítése. A helyi kereskedők, a he­lyi piacok helyzetét rettenetes módon sodorta veszélybe a nagy­kereskedelmi láncok működése. Ez felerősíti a gazdaság kettésza­kítottságát, amely jórészt okozó­ja a hosszú ideje húzódó foglal­koztatási krízisnek. A multinaci­onális szektor aránya a hazai kis- és középvállalkozásokkal szem­ben óriásira nőtt. Tessék megnéz­ni Lengyelországot, ahol nem él ez a kettészakítottság, és nem vé­letlen, hogy a térségben egyedü­liként a lengyelek voltak képesek a válságban is szerény növeke­désre. Emberléptékű helyi gazda­ságokkal, helyi szállítással hely­ben lehet értékesíteni a terméke­ket, és kulturális szempontból, a helyi hagyományok fennmaradá­sa érdekében is fontos, hogy azok a helyi közösségi terek, azok a mesterségek fennmaradjanak, amelyek a helyi közösségek ön­azonosságát biztosítják.- A globalizáció idején, az Eu­rópai Unió nyitott piacian ez megvalósítható?- Persze, Franciaországban és másutt is tettek lépéseket, mi sem felfordulást akarunk, csak hasonló megoldásokat.- Önök önellátásról beszél­nek, de van ennek értelme ak­kor, amikor az ország energia- szükségletének nagy része külföldről érkezik?- Az ország eladósodottsága hatalmas, miközben az ország „Én sem autót nem vezetek, sem biciklit, így gyalog fogok járni. De nem a külsőségek a lényegesek. Be fogjuk mutatni, hogy lehet más az ellenzék is.” GDP-jének egytizede energia- importra megy el. Tehát költség- vetési szempontból is érdek, hogy az energiafüggőségen la­zítsunk, túl azon, hogy ez nem­zetbiztonsági érdek is. 30-50 éves távlatban Magyarország akár teljes energiaigényét képes lehet saját megújuló energiafor­rásokból fedézni. De nem va­gyunk utópisták, számolunk az energetikai kényszerpályákkal. Másfelől uniós kötelezettségünk van a megújuló energiaforrások fejlesztésére. Energetikai fordu­latra van szükség, de a mi el­képzeléseink jelentős hányada szól az energiahatékonyságról is. Megmutattuk már, hogyan lehetne egy zéró összegű játsz­ma keretében még több forrást fordítani épületfelújítási progra­mokra vagy a villamosenergia­hálózat korszerűsítésére. A bio­masszában és még inkább a geotermikus energiában óriási kihasználatlan források van­nak. Nyilván nem egy-két ciklus alatt lehet mindent megvalósíta­ni, de ideje a stratégiákról gon­dolkodni. Névjegy SCHIFFER ANDRÁS Ügyvéd, de politológiát és humánökológiát is hallga­tott. 1999 óta saját ügyvédi iro­dáját vezeti. Védte többek kö­zött Orbán Viktort, és sok emberjogi ügyben dolgozott. A TÁRSASÁG A SZABADSÁG- JOGOKÉRT (TASZ) szervezet ügyvivője volt 2004 és 2008 között. Dolgozott a Habeas Corpus Munkacsoportnál. 1989-ben egyik tagja volt a rövid életű Új Nemzedék Mozgalomnak. 1990-ben egyik alapítója és 1992-ig ügyvivője az Ifjú Szocialis­ták mozgalmának, 1992- 1995 között az Alternatív Hálónak. 2002-ben a Védegylet szerve­zőbizottságának tagja lett, il­letve 2005-ben ő vezette a Sólyom László köztársasági elnökké választását célzó kampányt is.- Paks bővítése: igen vagy nem?- Ellenezzük a bővítést. Ter­mészetesen nem hisszük, hogy néhány cikluson belül ki lehet­ne szállni az atomenergiából, de a bővítést azért ellenezzük, mert az generációkra visszafor­díthatatlan energetikai pályára állítja az országot, nem a meg­újuló energia és az energiahaté­konyság, hanem az atomhulla­dékot termelő nukleáris ener­gia felé.- Az LMP reálisnak tartja a korrupció radikális vissza­szorítását?- Egészen biztosan visszaszo­rítható. A12 pontos programunk az átláthatóság bővítését céloz­za, fő szabállyá kell tenni a köz­hatalmi szerveknél, közüzemi vállalatoknál a közzétételi köte­lezettséget, és a közhatalmat be­töltő személyek teljes üzleti kap­csolatrendszere is legyen nyilvá­nos. Akinek nem átlátható a hát­tere, például offshore cég, az húzzon el a hazai vagy uniós pá­lyázatok környékéről.- Milyen ereje lesz minderre az LMP-nek a parlamentben?- A mi egyik missziónk az, hogy új javaslatokat tegyünk le, színvallásra késztessük a kor­mánypártot. Én bízom benne, hogy még akkor is, ha a Fidesz kétharmados többségre tenne szert, számot vet azzal, hogy óri­ási az állampolgárok bizalom- vesztése a politikai rendszerben, és ezért nekik is érdekük példá­ul a korrupció visszaszorítása.- És profi politikussá válnak?- Az LMP számára létkérdés, hogy megmaradjon a közvetlen kapcsolat azokkal a mozgalmak­kal, amelyekből kinőtt. A helyi közösségek, szervezetek adták az egyéni képviselőjelöltjeink nagyobbik hányadát. Egyébként sokan közülük korábban elle­nezték a pártosodást, de főként a 2006-os belpolitikai válság alapvetően megváltoztatta ezt a szemléletmódot.- Mit gondol, lehet az LMP a baloldal vezető ereje, válhat néppárttá?- Se jobbra, se balra, hanem előre - a német zöldek is, mi is ezt mondjuk. A magyar bal-jobb fel­osztás, a teljesen kiüresedett sze- kértábor-háború alkalmatlan volt, hogy a jövő számára alterna­tívát nyújtson. A jogállamiság te­kintetében liberálisak vagyunk, amikor a kulturális áthagyomá- nyozódás védelméről, a természe­tes közösségek önrendelkezésé­ről beszélünk, akkor közösség- elvűen konzervatívak vagyunk, amikor pedig a kizsákmányolás elleni fellépésről, a társadalmi, globális vagy nemzedékek közöt­ti igazságosságról van szó, akkor az új baloldal hagyományainak örökösei vagyunk.- Hogyan jár majd be a parla­mentbe?- Én sem autót nem vezetek, sem biciklit, így gyalog fogok jár­ni. De nem a külsőségek a lénye­gesek, bár nem szeretünk öltöny­ben járni. Be fogjuk mutatni, hogy lehet más az ellenzék is, mi nem lövészárokból fogunk tüzel­ni mindenre, hanem ügyekre fo­gunk koncentrálni. A civil mozgalmak meglepetéspártja, a magyarországi zöldek, akiknek stílusa leginkább az 1968-as nyugati mozgalmakra emlékeztet A lehet más a politika a legfia­talabb, 2009-ben alakult politi­kai párt. Alapító nyilatkozata szerint a liberális, balközép és közösségelvű konzervatív politi­kai hagyományokból is építkező, de ökológiai és radikális demok­rata politikai irányvonalat követ A legfontosabb kérdéseknek a részvételi és képviseleti demokrá­cia minőségét, a társadalmi igaz­ságosságot, valamint a kömye zetvédelem és az ökológiai fenn­tarthatóság kérdéseit tekintik. a párt fő témái a környezetvé­delem és a fenntartható fejlő­dés mellett a jelenlegi politikai elit korrumpálódása, a balolda­li-jobboldali felosztás értelmet­lensége, célja a társadalom és a politikai elit közötti távolság csökkentése. a párt alapító nyilatkozata szerint hármas (liberális, balol­dali és konzervatív) értékrendet képvisel, és gyakorlati politiká­jában szemben áll a kormány­zó balliberális pártokkal. Ugyanakkor egyes szerzők sze­rint az LMP az 1968-as alapú új baloldali mozgalmakhoz ha­sonlít leginkább. az LMP-T is éppen olyan ügyben érte utol a botrány, amely ellen politikájukkal elsőként kiizde- nének. Mint kiderült, annak el­lenére nyert pénzt roma szár­mazású egyetemisták számára kiírt pályázaton egy jelöltjük, hogy valójában nem roma. Az LMP etikai bizottsága vizsgálatot indított, a férfit azonnal ki is zárták a párt soraiból. A párt életének első választá­sán történelmi sikert aratott, 7,48 százalékos ereményével az új Országgyűlés biztos tagja. I | A pártvezetés a meghosszabbított kampánycsendben megtudja, hogy bejutottak a parlamentbe Számok és tények a pártot egy 13 tagú választ­mány vezeti, melynek tagjai Ba­ri Judit, Hajdú Mária, Ivády Gábor, Jávor Benedek, Mesze- rics Tamás, Mile Lajos, Sallai R. Benedek, Schiffer András, Szabó Rebeka, Szabó Tímea, Szombati Kristóf, Tordai Bence és Vágó Gábor. NINCS EGYSZEMÉLYI VEZETÉS, a nyilvánosság előtt a pártot a ki­jelölt szóvivők képviselik, leg­többször Schiffer András. A te­rületi csoportok élére koordiná­torokat választanak, létezik eti­kai és számvizsgáló bizottság is. Legutóbb létrehozták a párt Országos Politikai Tanácsát, amelyet a választmány ellenőr­zése és a belső kommunikáció céljából alakítottak meg. az második forduló után fel­tételezhetően 16 LMP-s hon­atyával bővül majd a patkó.

Next

/
Thumbnails
Contents