Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-16 / 88. szám

2010. ÁPRILIS 16., PÉNTEK A BUX index 2010. április 15-én ^Nyitóérték: i Változás: -0,59% f 25 248 [.' ..............j.. 13 .00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.04.15: Részvény 1 1 Vá 8ozá$£%) «»ft Émász 22 600 0,60 0 Egis 21480 0,37 252 Fotex 429 0,23 31 ANY 897 0,22 1 Danubius 3600 0,13 4 VESZTESEK FORRÁS: BÉT TVK 3 355-2,47 6 MTelekom 804-1,22 2 081 Econet 121-0,81 57 OTP 7080-0,61 11708 FHB 1510-0,52 12 A BUX index az elmúlt napokban 25600 25400 25307 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.15.) EUROBÚZA 2010. május ______________26 500 TA KARMÁNYBÚZA 2010. május_________ 26 500 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. május_______________31 750 TA KARMÁNYÁRPA 2010. május______________28 000 OL AJNAPRAFORGÓ 2010, május_______________86 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. április 15-én €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f 263,63 194,29 183,95 +0,22 Ft +1,27 Ft +0,65 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hő 3 hó Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,44 4,54 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank***­5,67 Raiffeisen Bank** 5,60 5,30 * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. *** KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.15.) ■■■■ Véteti Eladási | Allianz Bank 255,58 268,69 Budapest Bank 254,33 270,07 CIB Bank 251,61 272,57 Citibank 251,40 272,34 Erste Bank 254,76 269,44 K&H Bank 255,43 270,15 MKB Bank 256,42 269,58 OTP Bank 257,01 270,19 Raiffeisen Bank 257,62 269,22 Ránk férne nagyobb vonzerő adórendszerek Az egyszerűsítés jót tenne a magyar vállalatoknak Vidéken sokkal több a hajléktalan ember Bukó: a magyar szakképzési hozzájárulás ellentétes a letelepedés szabadságának az Európai Unióban garantált elvével - mondta ki tegnapi ítéletében az Európai Bíróság Luxembourgban. A szabályozás ugyanis „megakadályozza a cégeket abban, hogy a más tagállamban lévő fióktelepeken foglalkoztatott munkavállalóik esetében éljenek a fizetendő szakképzési hozzájárulás csökkentésének a lehetőségével”. A közbeszéd és a kam­pány középpontjában áll az adócsökkentés és -egyszerűsítés ügye - ok­kal. Egy elemzés szerint kelet-közép-európai ösz- szehasonlításban átlagos, de világviszonylatban átlag alatti a magyar vállalati adórendszer vonzereje. Takács Gábor A Világbank csoport és a Price- waterhouseCoopers (PwC) által készített adózási körkép 183 or­szágban vizsgálja a cégek által fizetendő adók nagyságát, továb­bá az adófizetések gyakoriságát és az adóadminisztrációra fordí­tandó idő hosszát. Az összesített mutatószám alapján hazánk a 183 ország között a 122. helyen áll, közvetlenül Szlovákia és Csehország után, viszont jócs­kán megelőzi Lengyelországot, valamint Romániát. Az új EU- tagállamok közül a baltiak sok­kal jobb helyezéseket értek el, és egyes balkáni államok (Ma­cedónia, Horvátország) is „emi­nensnek” számítanak. Az index összetevői közül Ma- t gyarország meglehetősen jól J szerepelt az adófizetések gyako- § risága alapján (egy átlagos cég­nek évente 14 határidőhöz kell igazodnia, míg például Lengyel- országban ez a szám 40, Romá­niában pedig 113). Ugyanakkor a szabályok bonyolultsága miatt évente 330 órát vesz igénybe az adóadminisztráció (ennek közel kétharmadát a munkaadók által fizetett munkaadói járulékok számfejtése viszi el), és az adók mértéke is nagyobb az átlagnál. A Világbank és a PwC szak­emberei - egy két éve működő áüagos részvénytársaságot ala­pul véve - 9,1 százalékra becsü­lik a tényleges nyereségadó, 39,5-re a különböző bérterhek és 8,9-re az egyéb elvonások (iparűzési adó, helyi adó, gépjár­műadók stb.) mértékét. Ezek a terhek összesen a nyereség 57,5 százalékát viszik el, ez az összes új EU-tagállaménál magasabb érték - igaz, Nyugat- és Dél-Eu- rópában sokszor ennél is na­gyobb elvonással találkoztak a jelentés szerzői. A vizsgált időintervallumban (2008 júniusa és 2009 júniusa között) a világ 45 országában hajtottak végre valamilyen egy­szerűsítést a vállalati adózás­ban. A legnépszerűbb - egyúttal leglátványosabb - intézkedés a nyereségadó kulcsának a csők­Adócsökkentések* (SZÁZALÉK, 2008-09-BEN, VÁLOGATÁS) Montenegró 15-ről 9-re Koszovó 20-ról 10-re Izland 18-ról 15-re Szudán 30-ról 15-re Oroszország 24-ről 20-ra Kazahsztán 30-ról 20-ra Dél-Korea 25-ről 22-re Vietnam 28-ról 25-re Izrael 29-ről 26-ra Spanyolország 32,5-ről 30-ra Fülöp-szigetek 35-ről 30-ra Banglades 40-ről 37,5-re * A TÁRSASÁGIADÓ-KULCSBAN. FORRÁS: VILÁGBANK-PWC kentése volt; ezzel Spanyolor­szágtól Koszovóig, Vietnamtól Algériáig húsz ország élt. Sok kormány (például a lengyel és a cseh) az adószabályok egysze­rűsítésével igyekezett kedvezni a befektetőknek, mások mérsé­kelték a munkaadói járuléko­kat, vagy megszüntettek egyes adónemeket. A legaktívabb reformer Kelet- Timor volt: harmadára csök­kent a vállalati nyereségadó kulcsa, változtak az értékcsök­kenési leírás szabályai, és az egyszerűsítéseknek köszönhe­tően 364 órával (!) mérséklődött az adóadminisztráció éves idő­igénye. Magyarország a jelentés sze­rint nem hajtott végre semmifé­le, az adózást vonzóbbá tevő lé­pést a vizsgált időszakban. Az adórendszer minősége (HELYEZÉS 183 ORSZÁG MEZŐNYÉBEN) 1. Maldív-szigetek _____________ 2, Katar_______________________ _ 3. Hongkong 16. Nagy-Britannia_____ _____ 21. S vájc _____ 26 . Macedónia__________________ 38. Észtország 39. Horvátország_________________ 45. Lettország____________ __ 50. Koszovó_____________________ 51. Litvánia ____ 59 . Franciaország________________ 61. Egyesült Államok 71. Németország_________________ 84 . Szlovénia____________________ 101 . Moldova ______ 102. Ausztria 103. Oroszország__________________ tl>. Szlovákia j * >, """t «**._____ 121 . Csehország__________________ 122. M agyarország_______________ 125 . Kína_______________________ 129. B osznia-Hercegovina___________ 136. Ol aszország__________________ 136.Szerfala :T< ! ■ ;_______ 138. A lbánia_____________________ 145. Montenegró 149, Románia____________________ 151. L engyelország____________ 169. India ________ ■ 181 . Ukrajna____________________ 183. Fehéroroszország_____________ FORRÁ S: VILÁGBANK-PWC Vállalati adóteher (ÖSSZESEN, A NYERESÉG SZÁZALÉKÁBAN) Kelet-TImor 0,2 Vanuatu____________8,4 Ma ldív-szigetek ________________9,1 Ma cedónia____________’_________16,4 Bo sznia-Hercegovina 27,1 Koszovó 28,3 Montenegró 28.9 Moldova_________________________31,1 Le ttország______________________33,9 Sz erbia__________________________34,0 Nagy-Britannia 35,9 Szlovénia________________________37,5 Le ngyelország___________________42,5 Li tvánia_________________________42,7 Ro mánia________________________44,6 Al bánia_________________________44,9 Né metország____________________44,9 Eg yesült Államok________________46,3 Cs ehország 47,2 Oroszország_____________________48,3 Sz lovákia 48,6 Észtország______________________49,1 Au sztria 55,5 Ukrajna_________________________57,2 MA GYARORSZÁG 57,5 Kína_____________________________63,8 India 64,7 Franciaország___________________65,8 Ol aszország 68,4 FORRÁS: VILÁGBANK-PWC Folyamatosan nő a hajléktala­nok száma Magyarországon - összegezte Győri Péter, a Men- hely Alapítvány kuratóriumá­nak elnöke a február harmadi- kán tartott hajléktalanszámlálás eredményeit. Az idén 8019 hajléktalanhoz jutottak el, ez majdnem ezerrel több, mint a tavalyi szám. Közü­lük közel ötezren szállókon, há­romezren pedig az utcán élnek. „Speciálisan magyar jelenség, hogy a hajléktalanok többsége nem a fővárosban, hanem a vidé­ki nagyvárosokban él” - mond­ta Győri Péter. Ami a hajléktala­nok számának növekedését ille­ti, ez is elsősorban vidéki jelen­ség - olvasható a nol honlapon. Debrecenben, Pécsett, Szege­den, Székesfehérváron, Szolno­kon és Veszprémben többen al­szanak a közterületeken, mint ahányan be tudnak jutni a szál­lókra. Kiemelkedően nagy a haj­léktalanok száma a lakosok szá­mához képest például Eszter­gomban, Miskolcon, Dunaújvá­rosban és Veszprémben. Kiemelte: mindez csak a jég­hegy csúcsa. Becsléseik szerint körülbelül 30 ezer hajléktalan él Magyarországon, Budapesten 8-10 ezren lehetnek. ■ Fennmarad a kilakoltatás! moratórium? Lejárt tegnap a lakások árvere­zését megtiltó kormányrendelet, így elvben újra kilakoltathatok lennének a lakásukat elveszítő adósok. Ózdon már utcára is tet­tek egy családot. Legkorábban június 1-jén és csak a PSZÁF felügyelte pénzügyi szervezetek árverezhetnek el ingatlant, kizá­rólag az APEH internetes hon­lapjához kapcsolódó Elektroni­kus Árverési Felületen. Több mint 200 ezer embert, 60 ezer háztartást érint a lakás­hitelek törlesztésének gondja. A Fidesz többször is felszólalt az ügyben. „Amíg nem születik megállapodás a bajba jutott hi­telfelvevők helyzetének rende­zésére, addig a következő kor­mány fenntartja a kilakoltatási moratóriumot” - hangsúlyozta Szijjártó Péter szóvivő. ■ V. M. Hárommillió regisztrációs jegyet adtak ki március 15-20 százalékos az ingyenutazások aránya - Látni kell, mekkora támogatást visz el Márciusban több mint három­millió regisztrációs jegyet adtak ki a MÁV-Start, a GYSEV és a Vo­lán társaságok járataira - mond­ta Szollár Domokos kormányszó­vivő tegnapi tájékoztatóján. Az ingyenes uta­zást felmérő jegyek 85-90 százalékát a 65 év felettiek vál­tották ki, az utazók döntően 20 kilomé­ternél rövidebb tá­volságra kérték ezeket a vonato­kon, illetve buszokon. Tavaly mintegy 333 milliárd forintot fizetett ki a kormány a helyközi közlekedésre, részben fogyasztói árkiegészítésként és egyéb központi támogatásként- írja a távirati iroda. Március­tól kell regisztrációs jegyet kér­niük helyközi közlekedésben a szociálpolitikai kedvezmény alapján díjmentesen utazóknak, így a 65 év felettieknek, a 6 év alatti gyermekek­nek, a hadirokkan­taknak, a hadiözve­gyeknek és a mene­külteknek. Szollár Domokos kiemelte: a regiszt­rációs jegy bevezetésével a kor­mánynak az volt a célja, hogy részletes és pontos adatokat kapjon az ingyenesen közleke­dők utazásairól, utazási szoká­sairól, hogy ezt követően a fel­mért valós igények alapján ■ Tavaly 333 mil- liárdot fordított a kormány közösségi közlekedésre. Döntően 65 évesnél idősebbek váltották ki a regisztrációs jegyet jobb menetrendeket készíthes­senek. A kormány világosan akart látni abban a kérdésben is, hogy a szolgáltatóknak a díj­mentes utazások után mekkora összegű költségvetési forrást biztosítson. Szollár szerint a regisztrációs jegyek bevezetése semmilyen fennakadást nem okozott a for­galomban, az ezzel kapcsolatos félelmek nem igazolódtak be. El­mondta: bár csak egy hónap telt el a bevezetés óta, és teljes körű információi csupán április végén lesznek a kormánynak, annyi azonban már most is elmondha­tó, az összes kiadott jegynek a 15-20 százaléka volt regisztráci­ós jegy. ■

Next

/
Thumbnails
Contents