Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-12 / 84. szám

5 2010. ÁPRILIS 12., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG Országház: nemzeti jelképünk! lett a sokat vitatott épület * Hosszasan elhúzódó folyamat t volt, de megérte várni a magyar Országház felépülésre. Az ötlet* hivatalos keretek között már az * 1830. évi országgyűlésen felme­rült, majd hosszas csend követ- * kezett, amely az előkészületeket • takarta. Elsőként Pollack Mi- , , , , , % halyt bíztak meg a terv elkészí­tésével, amelyet azonban a par-* lament elvetett. Ennek egyik oka az volt, hogy a honatyák jobbnak látták, ha * nemzetközi pályázatot írnak ki a é témában. Ez 1844-ben meg is történt, de a tervek elbírálására * 1904-re készült el az Országház • az 1847/48-as forradalom és sza- % badságharc kitörése miatt már nem került sor. Az ügy 1861-ben * került ismét napirendre, ekkor * újra meghirdették a pályázatot, bár csak egy ideiglenes képvise- * lőház megépítésére, amely Ybl» Miklós tervei alapján készült el. Az Országház terveinek elkészí- * tésére 1880-ban írtak ki újabb* pályázatot. Számos terv közül végül Steindl Imréé lett a nyerő, ugyanis a kérdést végül sorso-* lás útján döntötték el. # Persze sokan voltak, akiknek nem tetszett a terv. Ők elsősor-* ban a gótikus stílust kifogásol-» ták, amely szerintük teljesen idegen a magyar nemzettől. * Nemcsak a tervek pályáztató-» sa csúszott, hanem az 1885-ben kezdődő építkezés is. Az Ország- * házat ugyanis elvileg a 1896-os * millenniumi ünnepség keretében ^ szerették volna átadni, de az csak 1904-re készült el. Pedig mond- • hatni kész tömeg, átlagosan ezer ember dolgozott az építkezésen, amelyhez 40 millió téglát, félmii- • lió díszkövet, 40 kilogramm ara- % nyat használtak fel. Persze ekkor is sokan támadták az épületet, * többek között azért, mert túl hival-» kodénak, színesnek érezték belső tereinek díszítését Ezt azonban a * tervező már nem érte meg, 1902- • ben meghalt Az idő az ellenzők szavát elmosta, és az Országház * hazánk egyik éke lett * Harisnyás Pippiről régóta tud­juk, hogy nemcsak a világ leg erősebb és legvidámabb gyere­ke, hanem a Kurrekurredutt sziget hercegnője is. Végre el­jött az idő, hogy személyesen is ellátogasson alattvalói közé. Nem egyedül indul útnak, ha­nem magával viszi régi baráta­it: a két szomszéd gyereket, To­mit és Annikát. A szigeten élő fekete gyerekek hatalmas lelke­sedéssel fogadják a jövevénye­Az élet fájdalmas csodája szülés Ki a természetes útra, ki az érzéstelenítésre esküszik Akárhogyan is születik, megnyugvás, amikor a csecsemő már a mama karjaiban pihen Képünk illusztráció Kétségtelen, hogy életet adni a világ egyik leg­szebb dolga, azonban a nők többségét néhány rémtörténet ismeretében szorongások gyötrik a nagy eseménnyel, annak fájdalmaival, illetve koc­kázataival kapcsolatban. Hargitai Éva A szülés körüli misztérium a legtöbb lányt elég korán érde­kelni kezdi, hiszen mindenki tisztában van vele, hogy előbb- utóbb érintett lesz a témában. Aztán eljön az idő, kismama lesz a fiatal nőből, jó esetben be­tölti legalább a 37. hetet, elér ah­hoz a ponthoz amikor elfolyik a magzatvíz, vagy elkezdődnek a ■ A császármetszés négy­szeres kockázatot jelent babának és mamának. * méhösszehúzódások. A természetes szülés folyama­tát több módszer könnyíthe- g ti meg. A dombóvári kórház- 1 ban ezek közül a bordásfal és a | labda áll a kismamák rendelke- | zésére, amelyek közül elsősor­ban az utóbbit részesítik előny­ben. Emellett egyes intézmé­nyekben kádban vagy kötélbe kapaszkodva is vajúdhatnak a kismamák. Szintén segíthet a gyakran használt epidurális érzéstelení­tés, amely nagyban csökkenthe­ti a kismama fájdalmait. Megfe­lelő szakértelemmel végezve az eljárás nem jelent kockázatot az anyára nézve - emelte ki dr. Gács Ernő, a dombóvári Szent Lukács kórház nőgyógyászati osztályvezető főorvosa. Hozzá­tette, Dombóváron kevés nő él a lehetőséggel, de például Pécsen nagyon sokan kérik. Az ország több intézményében tapasztal­takat tekintve is ez a jellemző, vannak bizonyos kórházak, ahol sok kismama kéri a fájdalom- csillapítást, míg sok helyen tar­tanak tőle. Ha elfolyik a magzatvíz, de nem indulnak be a fájások körül­belül 12 órán belül, a szakembe­rek ezt mesterségesen próbálják meg beindítani. Általában ennyi idő kell a méhnyaknak is, hogy a szükséges méretre táguljon. Ha ez nem történik meg az or­vosnak döntést kell hoznia, töb­bek között annak figyelembevé­telével, meddig jutottak el, és ho­gyan fekszik a magzat. Azt, hogy császármetszéssel segítik-e a babát világra, első­sorban az aktuális szülés során történtek, a szülés alatt kialaku­ló szövődmények határozzák meg - mondta dr. Gács Ernő. Továbbá figyelembe veszik az édesanya életkorát, egészségi ál­lapotát, a korábbi terhességek, szülések számát, korábbi csá­szármetszéseket, de még hosz- szan lehetne folytatni a sort. A lényeg, hogy a döntést mindig az adott helyzet diktálja. Kétség­telen, hogy a császármetszés ve­szélyesebb a természetes útnál, hiszen egy nagy beavatkozásról van szó. A szakirodalom szerint a szövődmények kockázata mind a mamára, mind a babára nézve négyszerese a természe­tes szülésénél. Az anyára nézve a közvetlen veszélyt a nagyobb vérveszte­ség, a fertőzés esélye jelenti, il­letve szervek sérülhetnek a be­avatkozás során. A későbbiek­ben a műtét utáni összenövések okozhatnak gondot, bélrendsze­ri panaszokat, fájdalmakat, eset­leg meddőséget. Ez azonban na­gyon ritka, általában nincsen akadálya a további terhességek­nek, és a kismama még több gyermeket is világra hozhat ter­mészetes úton is. A babára nézve a császármet­szés előnyei és hátrányai nagy­jából egyensúlyban vannak. Probléma akkor lehet, ha úgy kell a beavatkozást végrehajta­ni, hogy nem voltak előtte leg­alább 2-3 órán keresztül méh­összehúzódások. Ugyanis ez já­rul hozza a baba légzésének be­indításához. E nélkül a koraszü­léshez hasonlóan fennáll a ve­szélye, hogy nem nyílnak ki a tüdőben a hörgőcskék, nem kezd el magától lélegezni az új­szülött. A császármetszés elő­nye, hogy megkíméli a csecse­mőt a születéssel járó stressztől, illetve sérülésektől, mint példá­ul a vállövi idegsérülés. Utóbbi azonban nagyon ritka, ha meg­felelő szakértelemmel vezetik le a szülést. MESE A szegény ember hídja Mikor Krisztus urunk a föl­dön járt Szent Péterrel, sok­szor átjárt egy folyón, ame­lyen nem volt se híd, se pal­ló. Látta ezt egy szegény em­ber, s azt mondta a fiának:- Fiam, csináljunk hidat a fo­lyóra, hogy ne kelljen azok­nak a szegény vándoroknak mindig a vízben járni. Csináltak is egy keskeny hi­dat a folyóra. Olyat, amilyet tudtak, de az éppen jó volt; s mikor Krisztus urunk me­gint arra jött, s meglátta a hidat, erősen megörült neki. Mondja Szent Péternek:- Mit gondolsz, Péter, mit érdemel az a szegény em­ber, aki ezt a hidat csinálta?- Bizony, uram, megérde­melne egy pipát, mely min­dig ég; egy zacskót, amely­ből a dohány soha ki nem fogy; s egy kulacsot, mely­ből sohasem fogy ki a bor. Krisztus urunk mindjárt meg is adta a pipát is, a zacskót is, a kulacsot is. Azzal elmentek tovább, de egy hét múlva, megint a hídra ke­rültek, s Krisztus urunknak olyan jólesett, hogy hídon me­het keresztül, hogy ismét kér­dezte Pétert:- Mit gondolsz, Péter, mit érdemelne még ez a sze­gény ember?- Megérdemelne az, uram, egy olyan kenyeret, mely so­ha el nem fogy; egy olyan bicskát, amely soha el nem törik, s egy olyan kaszakö­vet, amelytől egy huzintásra a kasza megélesedik. Krisztus urunk ezeket is meg­adta. Aztán ismét továbbmen­tek, jártak-keltek a világon mindenfelé. Úgy egy esztendő múlva harmadszor is vissza­került a hídra. A víz éppen nagyon megáradott volt, s Krisztus urunk most különö­sen megörült a hídnak.- Mit gondolsz, Péter, mit érdemelne még ez a sze­gény ember?- Megérdemelne ez, uram, egy szántóföldet, amely té- len-nyáron terem; egy gyü­mölcsfát, melynek minden időszakban van gyümölcse; s egy kemencét, amelyben mindig lehet kenyeret sütni. A szegény emberből olyan gazdag lett, hogy mikor a fia megházasodott, 12 banda húzta, s 7 nap s 7 éjjel állott a lakodalom. ■ Erdélyi népmese A legtöbben elégedettek az EDA hatásával az epidurális érzéstelenítéssel (EDA) kapcsolatban megoszlik a kismamák véleménye. Van, aki úgy vélekedik, hogy a nők korábban EDA nélkül is kibír­ták a szülés fájdalmait, és feles­leges kitennie a mamának ma­gát és a babát az esetleges mel­lékhatásoknak, komplikádók- nak. Mások viszont úgy gon­dolják, ha van rá lehetőség, hogy az esetlegesen hosszan tartó kínokat enyhítsék, inkább élnek a lehetőséggel A lényeg, hogy jól beadva, adagolva, az érzéstelenítő a vajúdással járó fájdalmakat csökkenti, az izomzatot ellazítja, könnyeb­ben bújik ki a baba feje, javítja a méhlepény vérellátását, ezért jobb lesz a magzat oxigénellá­tása a szülés alatt Az EDA-t kérő kismamák többsége pozi­tívan nyikitkozik az eljárásról, azt mondja bármikor újra vállalná, csak néhányon pa­naszkodtak a szülés utáni fef görcsökre, illetve hátfájásra. KÖNYV - FILM - SZÓRAKOZÁS Könyvajánló DVD-ajánló . Fejtörő Astrid Undgren: Harisnyás Pippi a déltengeren két, és kezdetét veszi egy me­sébe illő kaland. Pippi igazán nem okoz csalódást Vele és barátaival minden megtörté­nik, amire gyerek egy déltenge rí szigeten vágyhat Kalando­zás a korallbarlangokban, gyöngyhalászat, köpőverseny a sziklákról, tengeri haramiák megleckéztetése, cápák elriasz­tása, és még sorolhatnánk a jobbnál jobb mulatságokat. Astrid Lindgrem Harisnyás Pippi a déltengeren, Egmont Hungary Kft, 2010., 118. ol­dat Forrás: www.libri.hu Csingiling Tündérrév mesés világának szülöttje, Csingiling, ráébred, milyen különös tulajdonságok birtokában van. De amikor tündértársaival együtt elindulna, hogy tavaszt varázsoljon a világra, megtudja, hogy ő nem tarthat a többiekkel így hát Tündérrévben ma­rad, és ottani társait bűvöli el csodáival Megpróbál megszaba­dulni a számára terhes­sé váló tulajdonságai­tól, és arra kéri új bará­tait, hogy tanítsák meg inkább mindarra, amit a tündérréviek tudnak. Azt re­méli, hogy így előbb-utóbb ő is útra kelhet.. Csakhogy eközben megfeled­kezik arról, ki is ő valójában, és azzal, hogy másféle próbál lenni, mint amilyen igazán le­hetne, csak a tavasz érkezését hátráltatja. Jó barátai segítsé­ge nélkül a pöttöm tündér so­sem értené meg, hogy inkább saját, meglévő képességeiben kell bíznia: hiszen, ha találd konyságra és ötletekre van szükség csak hozzá fordulnak a völgy lakói. Ha ő nincs, talán a ta­vasz sem jön el! További fúrnék a kis tündérrel: Csingiling és az elveszett kincs, Csingiling és a nagy tündérmentés. Csingiling, amerikai ani­mációs film, 2008. For­rás: www.filmkatalogus.hu Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdésünk­re, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. Mikor készült el az Országház épülete? Cím: Tolnai Népújság Szer­kesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Beküldési határidő: április 16. Múlt heti nyertesünk: Ádám Károlyné (Nagymányok). Gra­tulálunk!

Next

/
Thumbnails
Contents