Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-06 / 55. szám

2010. MÁRCIUS 6., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG HÉTVÉGE A nullák kormánya Ki hinné, hogy a legfiatalabb számjegy, a nulla, mely csak a XIII. századi arabok révén jött Európába, valaha magyar mi­nisztereket jellemzett? Pedig ezt rebesgetik báró Wenckheim Béla csapatáról. „Az új kormány március 2-án tette le az esküt ő felsége kezé­be, Szent Simplicius napján. (Ő 468-tól volt pápa, az igaz hit és egyházi fegyelem zord őre.) Sok rossz élcet csináltak rá az újságok... Elnevezték a nullitások kabinetjének, mely­ben minden egyes miniszteri tárca vezetője - Tisza Kálmán. Őt ismerték el egyedül nume­rusnak, aki számit, a többi nulla. Azt nem vették számba, hogy egy pár új nulla milyen szolgálatot tenne, ha számíta­na az állami bevételekben, vagy ha egypár régi nulla megszűnnék számítani a defi­cit körül...” E kormány tagja a bonyhádi Perczel Béla, aki 1839-ben me­gyénkben lett joggyakornok, de a pártküzdelmekben nem vett részt, ’48-’49-ben alispán. „A forradalom után gazdálko­dott, de oly népszerűségnek örvendett, hogy számos ma­gánfél, a nyüvános perindítás mellőztével, őt kérte meg a pe­res ügyek elintézésére.” Bíró, a képviselőház, majd a Deák­kor elnöke, ekkor lesz igazság­ügy-miniszter, 1886-ban pedig munkásságáért főrendiházi tag. Szóval korántsem nulla... ■ Dr. Töttős Gábor HAJDAN Március hatodikán 110 éve, 1900-ban született Szekszár- don dr. Kún Sándor tanár, iro­dalomtörténész, aki 55 éve, 1955-ben a rácegresi Illyés Gyula Tsz-ről s az ottani cse­lédházak lebontásáról írt. 45 éve, 1965-ben hunyt el Fejős Imre művészettörténész, könyvtáros, a megyeszékhely szülötte. Március hetedikén 260 éve, 1750-ben megyénk birtokosa, Apponyi Lázár első- szülöttségi hitbizományt alapí­tott. 135 éve, 1875-ben a Va­sárnapi Újság az új miniszte­rek között képpel és életrajz­zal mutatta be Bonyhád fiát, Perczel Bélát. 115 éve, 1895- ben a Szekszárd székhellyel újonnan szervezett állami er­dőgondnokság élére a simontornyai Rottler Józsefet nevezték ki. Húsz évig húzta a harangkötelet géppuskás A Don-kanyarból hazajött, aztán újra behívták frontszolgálatra A Don-kanyarból maláriá- san, de ép bőrrel ért haza Horgos József. Aztán Bu­dapest ostrománál megse­besült és fogságba esett. Most vitézi címre terjesz­tik fel a kilencvenéves ve­teránt. Wessely Gábor Megjárta a Don-kanyart, az orosz hadifogságot, aztán több mint fél évszázadon át templom­szolga volt a falujában, Nagy- kónyiban. Az 1920-ban született Horgos József kalandjai már a keresztelésekor elkezdődtek, s máig tartanak. Mivel a szülei nem voltak hi­vatalosan összeházasodva, any­ja nevére anyakönyvezték. Apja később bement az iregszemcsei plébániára, hogy nevére venné a gyereket, s ott megnyugtatták, hogy úgy lesz. Ám, mivel írástu- daüan volt, semmiféle dokumen­tum nem született erről, s ké­sőbb kiderült: a gyerek neve nem változott. De az iskolába Je­ges Józsefként íratták be, és a katonai sorozásra is ezen a né­ven jelentkezett. Csak amikor hazatért a frontról, és házasság- kötéshez készítette elő a papíro­kat, akkor derült ki, hogy őt az anyakönyv szerint Horgos Jó­zsefnek hívják. Horgos József ebben az esztendőben lesz 90 éves. Hosszú és változatos élete során frontharcos és templomszolga is volt ■ Aki bajtársaiért az éle­tét kockáztatja, megér­demli a vitézi címet. Nem túl bizalomgerjesztő kör­nyéken él a 90 éves férfi, 86 éves feleségével. Már ötször betörtek hozzájuk. Érdemes elgondolkod­ni azon, hogy ezek a mai „vité­zek” vajon hogy viselkedtek vol­na a Donnál, a golyózáporban, ahol Horgos József vitézségi ér­demérmet szerzett. A szekszárdi géppuskás szá­zadhoz vonult be 1941-ben. On­nan indultak aztán az orosz frontra, 1942-ben. Hat hétig gya­logoltak, 1200 kilométert tettek meg a harcálláspontig. Akkor még nyár volt, rengeteg szú­nyoggal, sokan lettek maláriá- sok. Horgos József is elkapta a betegséget, ami hosszú időn át gyötörte. A harcok augusztus­ban fordultak komolyra Donnál. A katonák akkor 14 napig egyhu­zamban kinn voltak a géppuska­fészkekben. Aztán kaptak egy kis pihenőt, és szeptemberben visszavezényelték őket. Onnan­tól kezdve a januári áttörésig vé­gig frontszolgálatot teljesítettek. Horgos József volt géppuskás is, célzó is, de a vitézségi érmet nem ezért kapta, hanem azért, mert a lőszerutánpótlást biztosí­totta. A tűzvonalban kúszva, ha­son csúszva vitte a 32 lőszert tartalmazó hevedereket a bajtár­sainak. Mínusz 35-40 fok volt. Sátrak­ban aludtak, bakancsban, kabát­ban, amennyit tudtak. Az orrok befagytak, a fülek lefagytak. Ilyen körülmények között tartot­ták az állásokat, s aztán így, fé­lig megfagyottan és nagyon meg- fogyatkozottan vonultak vissza. Három zászlóalj ment ki - a szekszárdi, a tolnai és a sárbo­gárdi -, és amikor hátrálva ren­dezni próbálták a soraikat, már egy zászlóaljat sem lehetett ösz- szeállítani a megmaradt embe­rekből. A sebesülteket nem tud­ták ellátni, a halottakat nem tud­ták eltemetni. Összesen 1400 ki­lométert gyalogoltak, mire vert hadként hazaértek. Horgos József 1943 nyarán ke­rült vissza falujába. Megnősült 1944 februárjában; ekkor tisztá­zódott a névhasználat dolga is. De nem sokáig élvezhette a civil a magyar bronz Vitézségi Ér­met még Jeges József néven kapta. Sorozásra ezen a né­ven jelentkezett, aztán házas­ságkötésekor kiderült, hogy anyja nevére anyakönyvezték. Horgos József a hivatalos ne­ve, mert a szülei nem esküd­tek meg. A háború után templomszol- gának jelentkezett. Falujában, életet, mert tartalékos szolgálat­ra behívták, védeni a fővárost. Kőbányán megsebesült, egy re- pesz vágódott a karjába, és fog­ságba esett. Resicára vitték bá­nyamunkára. Építkezéseken és kolhozban is dolgoztatták, vége­láthatatlan répafóldeken. Lehú­zott 3,5 évet, 1948 nyarán jöhetett haza. Itthon egy darabig mező­Nagykónyiban több mint fél évszázadon át volt sekrestyés és harangozó. FELESÉGÉVEL 66 éve él boldog házasságban. Két gyerekük, négy unokájuk és öt déduno­kájuk született. horgos Józsefet most harc­téri hősiességéért és a polgári életben tanúsított tisztességé­ért vitézi címre terjesztik fel. gazdasági munkából élt, de a té- eszbe nem lépett be. Szolgálatot vállalt 1953-ban a helyi pap mel­lett. Sekrestyés és harangozó volt 2007-ig. Húsz évig húzta a nagykónyi harang kötelét. Aztán villamosították a szerkezetet, s már gombnyomásra működött. Korához képest jól tartja ma­gát Horgos József. Nincsenek benne indulatok, nem követel kárpótlást a szenvedéseiért. Majdnem hogy véletlenül talált rá egy helytörténeti kutatómun­ka során Örményi János, aki elő­ször írt róla a Tamási Kalendá­riumban. Most a Honvéd Hagyományőr­ző Egyesület szekszárdi szerve­zete kezdeményezte a Don-ka- nyart megjárt veterán felvételét a Történelmi Vitézi Rendbe. Ko­vács János, a hagyományőrző szervezet elnöke úgy véli: aki bajtársaiért az életét kockáztat­ja, megérdemli a vitézi címet. Apja nevén harcolt, anyja nevén nősült ANEKDOTATÁR HIRDETÉS um wm. m mmm m-'tmmmmm .... mm ünnep lett Tolnán a halászlé ... A - Tempo: több ezer apróhirdetés; mit, hol, mikor; INGYENES HIRDETÉSI SZELVÉNNYEL' W p A megújult fanny: több tipp, több recept több szórakozás! \ Vasárnapi Tolnai Népújság sztorik, érdekes emberek, sport! MEGHÖKKENTŐEN ALACSONY ÁRON! ELŐFIZETÉSI DÍJ 1 HÓNAPRA 690 Ft FIZESSEN ELŐ Ismeri Ön a hétvégi csomagunkat? ■ a HÉTVÉGI CSOMAGRA! A csomag tartalma: Megrendelőszelvény: Igen, megrendelem a hétvégi csomagot 690 Ft-ért havonta telefonon: 511-538-as számon e-mailen: zita.szegedi@axelspringer.hu személyesen, vagy levélben: 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Cégjegyzékszám: í 1-09-001415 Cím: D D D D Kelt: k i >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents