Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-04 / 53. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ visszatekintés Antall József azt hitte, hogy a forradalmat evolutív módon Kossuth népével vívja meg, s Kádár népével találta magát szembe. Pálos Miklós szerint még több generációváltás kell, amíg itt igazán tiszta, klasszikus demokrácia lesz RÉGIEK ÉPÍTETTEK ÚJ VILÁGOT Húsz éve alakult meg az Antall-kormány. Dr. Pálos Miklós ügyvéd, a megyei közgyűlés jelenlegi alelnöke akkor a miniszterelnöki hivatal államtitkára volt a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben. Ihárosi Ibolya- Ezt szerették volna elérni a rendszerváltással, ami most van?- Mielőtt bevonultunk a parlamentbe, a kereszténydemokraták történelmi hagyománya szerint közös szentmisén vettünk részt - válaszolta lapunk kérdésére dr. Pálos Miklós, az Antall-kormány egykori államtitkára, a megyei közgyűlés alelnöke. - A Bazilikából emelkedett lélekkel indultunk el a parlamentbe. Amikor beültünk a padsorokba, tele voltunk hittel és ideálokkal. Hittük, hogy új történelmet írunk. A reményteli pillanatokra húsz év távlatából visszatekintve azt mondom, ami most van, azt én nem akartam.- Mi és miért alakult másként?- Nem gondoltuk, hogy ez ilyen nehéz feladat lesz. A történelemben a nagy változásokat mindig nagy társadalmi mozgások előzték meg. Ez hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy az utca, az elégedetlenkedő nép megvívta a csatákat, s aztán jöttek a vasalt nadrágos, nyak- kendős urak, és fölépítették az új adminisztrációt Ez a folyamat mindig sok-sok véráldozattal járt. Abban bíztunk, hogy ezt nekünk sikerül megúszni, s ez úgy is lett. De amikor az utca megvívta a maga harcát, letörölték a táblát, tiszta lappal lehetett indulni. Ám a mi esetünkben ott volt a régi, és jelentkeztek az új igények is. A kettő között az egyenleget nem lehetett megtalálni.- Erre mondta a néhai miniszterelnök: „tetszettek volna forradalmat csinálni”.- Előtte volt még egy ritkábban idézett mondata: „Azt hittem, hogy a magyar forradalmat evolutív módon Kossuth népével vívom meg, s Kádár népével találtam magam szembe”. Szerintem Kádár Jánosnak nem az volt az igazi bűne, hogy terrorista volt, sokkal inkább az, hogy ilyenné tette ezt a népet. Míg ez a bolsevista szemlélet az emberek leikéből nem hal ki, amihez több generációváltás kell, addig itt igazán tiszta, klasszikus demokrácia nem lesz.- Mit nevez ön bolsevik szemléletnek?- A kizárólagosságot. A kommunista ember két véleményt ismer, a sajátját, meg a rosszat. Nem hajlandó tudomásul venni, hogy másként is lehetne a világot kormányozni. Más az a demokrácia, amelynek a fejlődése teljesen ártatlan, tiszta tőről fakad, és az, amikor a régi emberek akarják felépíteni az új világot. Azért sikeredett ilyen rosszul a magyar kapitalizmus, mert a kommunisták építik, és ez feloldhatatlan paradoxon.- De az új pártok is acsarkod- nak egymással.- Ez magyar tulajdonság. Történelmi idők tanúja volt dr. Pálos Miklós az Antall-kormány tagjaként Amennyire ismerem a magyar históriát, soha sem volt nagy nemzeti összeborulás. Voltak nagy pillanatok, mint 1848-ban és 1956-ban. Utóbbit húszévesen éltem meg, akkor pár napig teljes volt a nemzeti egység.- Az első parlamentben, majd kormányban kik voltak a legérdekesebb emberek?- A lakiteleki különítmény mindig érdekes volt a számomra, mert ők voltak a bátor emberek. Lezsák Sándor, Csengey Dénes, Fekete Gyula, Csurka István, Csoóri Sándor, Kis Gy. Csaba, és még sokáig lehetne sorolni. Ők a nemzet érdekében megkísérelték a lehetetlent, és sikerült nekik. Ide sorolnám még Pozsgay Imrét, aki jeles személyisége a magyar történelemnek. Népi, nemzeti érdekeket képviselő, jó magyarságtudattal megáldott politikus volt. Addig volt a parlamentben kulturált politikai hangulat, míg ő vezette az MSZP-t. Utána már teret kaptak azok a politikusok, akik olyan irányba terelték az országot, amelynek a végeredménye ez a mai rettenetes politikai hangulat. Ezen változtatni kell, s ha megfelelő többséget ér el a jelenlegi ellenzék, akkor szerintem érzékelni fogja a magyar nép, hogy nem a politika a legutolsó dolog a világon. Jól politizálva lehet országot vezetni, azt azonban az embereknek is meg kell érteni, hogy amíg a politikai pártokon keresztül működik a demokrácia, addig ezt kell elfogadni, de feltétlenül kulturáltabbá kell tenni.- Közelről nézve Antall József milyen ember volt?- Kitűnő embernek ismertem meg. Ha megjelent valahol, ha felszólalt, az mindenkit figyelemre, rendre, tisztességre parancsolt. Soha nem engedte el az indulatait, csírájában fojtott el mindenfajta ordas eszmét, gondolatot. Egyet rovok fel hibájául, hogy nem törődött a gazdasággal, de az vesse rá az első követ, aki jobban tudta volna, hogy mit kell csinálni. Klasszikusan értelmezte a piacgazdaságot, és azt mondta, nem avatkozunk bele, hiszen ez volt a korábbi társadalmi rendszer bukásának is az oka. Úgy vélte, hogy a piac önszabályozó, csakhogy a hazai előzmények után nem lehetett a gazdaságot a piacra bízni. Sajnos nem voltak igazán jó tanácsadói sem. Miniszterelnökségének második felében pedig már emberfeletti erővel küzdött a betegség ellen.- Ráadásul a multinacionális nagytőke ugrásra készen állt...- Nem volt előttünk modell és példa arra, hogy ha nem revolúció- val, hanem evolutív úton alakul át a társadalom, azt miként kell levezényelni.- Ön szerint át lehetett volna ütemezni a magyar államadósságot, vagy kezdeményezni egy részének az elengedését?- Amikor 1990-ben Budapesten tartotta kongresszusát a Kérész99 Érzékelni fogja a magyar nép, hogy nem a politika a legutolsó dolog a világon. Névjegy dr. pálos Miklós 1937. február 22-én született Szekszár- don. Az elemit és a középiskolát szülővárosában végezte, 1957-től vendéglátóipari tanuló volt, majd szakmunkás. a pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1964-ben szerzett oklevelet. 1964-ben előbb ügyvédjelölt, majd 1967-től ügyvéd. 1968- ban a politikai rendőrség nyomására jogtanácsos lett, s csak 1981-ben tudta folytatni ügyvédi pályáját Alapító tagja a Kereszténydemokrata Néppártnak. 1990. május 24- től a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. FELADATKÖRÉHEZ tartozott OZ állam és az egyházak közötti kapcsolattartás. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján elnöke volt a tárcaközi egyeztető bizottságnak. II. János Pál pápa 1991. augusztus 16. és 20. közötti első magyarországi látogatásának kormányszintű felelőse. Nős, két felnőtt gyermeke van. ténydemokrata Internacionálé, a miniszterelnök Gerbovics Jenőt és engem küldött a német kancellár fogadására. Helmut Kohl a repülőtérről bevezető úton azt mondta az autóban, a magyar >k első dolga legyen, hogy a nemzet közi adósságokat valamilyen formában rendezze. Éppencsak ki nem mondta, hogy nyújtsunk be kérelmet a hitelezőkhöz, vagy az azokat befolyásoló politikai erőhöz az adósságok átütemezése érdekében. A Brüsszelben, az unió adminisztrációjában dolgozó Ozsváth György pedig azt tanácsolta, hogy fizessük az adósságot, s akkor nyitva állnak a bankok az ország előtt. Rossz volt az adósságszerkezet is.- Az akkor világszínvonalú magyar mezőgazdaságot az élelmiszeripar eladása és a kárpótlás tette tönkre.- Ez így igaz, s akkor a parlamentben voltunk páran, például Medgyasszay László is, akik azt mondtuk, hogy addig ne bontsuk le a régit, amíg nincs meg az új. A kisgazdák koalíciós partnerek voltak, nélkülük nem lehetett volna kormányozni. Torgyán mindenáron a paraszti tulajdont akarta visszacsinálni, de ettől még nem kellett volna hozzányúlni a termelési szerkezethez. Mi, a vidék emberei tudtuk, hogy a termelőszövetkezet egy faluban meghatározó erő volt. Az egyetlen olyan működő szervezet, ahol legalább 8-10 diplomás dolgozott. A mezőgazdasági infrastuktúra, a gépek, raktárak, igazgatás a nagyüzemi gazdálkodásra volt építve. A paraszt, aki megkapott 20 hektárt, a hatalmas gépekkel meg sem tudott fordulni a földjén. A kárpótlás elhibázott volt, de hát utólag már mindenki okos. ; é
