Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-30 / 74. szám

2010. MÁRCIUS 30., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 INTERJÚ álláspont A posztkommunista országok közül csak nálunk nem adtak vissza olyan vagyont, amely az egyház intézményeinek biztonságot adhatna. Ha a pedofília ilyen nagy társadalmi probléma, több nyíltság kellene a nevelésben A KULTÚRA NEM LEHET CSAK SZÓRAKOZÁS „Nagyon örülök neki, hogy Európa és nem az Európai Unió kulturális fővárosáról van szó. Euró­pának ugyanis van kultú­rája, az Európai Unió pe­dig még keresi értékeit és kultúráját” - mondta la­punknak Mayer Mihály megyés püspök. Ihárosi Ibolya Mayer Mihály megyés püspök tartott előadást nemrégiben a Szekszárd-Újvárosi Római Kato­likus Társaskörben. A főpap ezt követően válaszolt lapunk kér­déseire.- Közel háromszázmilliós lyuk van a szekszárdi költség- vetésben, mert a püspökség nem fizette még ki a módosí­tott határidőre sem a szek­szárdi Garay téri iskolaépület vételárát- Nagyon örülnék ha csak ez a háromszázmilliós milliós lyuk lenne a város költségvetésében, s annak is, ha azok a tervek meg­valósulhattak volna, ahonnan mi is pénzt vártunk, de nem si­került ez a lépés. Jó lenne, ha tudná a közvélemény, hogy azok a gyerekek is a város gyerekei, akik a katolikus iskolába járnak. S ha ez így van, mi még egy kis megértést vagyunk kénytelenek kérni. Hozzáteszem, hogy min­den önkormányzat bizonyos mértékig része az államnak, s az állam nem adja meg a felekeze­ti iskoláknak azt, ami megjár. Ez esetben nem illik csak az egy­házat elmarasztalni, miközben az államnak óriási mulasztásai vannak.- Az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy valóban nem kapták meg az egyházak a nekik járó pénzt. Milyen lé­péseket terveznek ebben az ügyben?- Most már a püspöki kar el­nöke is felszólalt, és kifejezte a nemtetszését. Úgy látszik, az Alkotmánybírósághoz kell for­dulnunk, de hogy valójában mi lesz, azt majd a választások után fogjuk megtapasztalni. Nem véletlenül fogalmaztam így, mert az ígéretek még nem tapasztalatok.- Ismét hallani az egyházi va­gyon visszaadásáról. Hol tart ma ez a folyamat?- Ezt a püspöki kar egyedül nem tudja lezárni. A magyar ál­lammal már 1965-ben volt egy részleges megállapodás az ügy­ben, s azt kell mondanom, még ha nem is betű szerint igaz, hogy a magyar állam és a Szentszék között most is csak egy ingatlan- és iskola-meg­egyezés van érvényben. Az egy­házi intézmények mögött nincs meg az a vagyontömeg vagy pénzmennyiség amely a műkö­désüket biztosítaná. Felmérték például a vissza nem adott in­gatlanvagyont, s ezek után 5 százalék kamatot kapunk. Ez­zel kapcsolatban azt szoktam megkérdezni, hogy tapsolt-e már Ön, mármint az olvasó, ha Mayer Mihály: az egyház nem személyeknek tömi tele a zsebeit, hanem szolgál és működik Magyarországon egyes pártok egy­házellenes ideo­lógiát és érték­rendet képvisel­nek. Ezek a vá­lasztási kam­pányban néma­ságot várnak el az egyháztól. Névjegy , Mayer mihály 1941. ja­nuár 31-én született Kisdorogon, 1964. júni­us 21-én szentelték pappá. SEGÉDPÜSPÖKKÉ 1988. december 23-án nevez­ték ki, 1989. február 11-én szentelték püs­pökké, 1989. november 3-án nevezték ki me­gyés püspökké. A Ma­gyar Katolikus Püspöki Konferencia Justitia et Pax bizottsága, a „III. Világ" bizottsága, a Pé­cs' Dóm Múzeum és a Pécsi Sírkamra kurató­riumának az elnöke. A Baranya Baráti Kör tiszteletbeli elnöke, A Szent Sir Lovagrend Fő­tisztje, Pán Európai Unió magyarországi és a Gerhards Werk fővéd­nöke. A Tolna megyei önkormányzat Bezerédj- díjának tulajdonosa, Dunafóldvár díszpolgá­ra. Püspöki jelmonda­ta: Gaudium nostrum dominus (A mi örö­münk az Úrban van). kapott a banktól kamatot, vagy pedig a kamat az jár.- Természetesen jár.- Akkor az egyházaknak has­ra kell esni a költségvetés előtt, vagy talán kegydíjat kapunk? Soha nem szokták az újságok közölni, ezért most is elmon­dom, hogy a posztkommunista országok közül csak nálunk nem adtak vissza olyan va­gyont - készakarva nem mon­dom, hogy földet vagy erdőt -, ami az egyház intézményeinek biztonságot adhatna. Az intéz­ményekbe beleértem a plébá­niákat, az esperesi kerületeket, a püspökségeket is. Az újság­írók rendre leírják, micsoda do­log, hogy a nagyváradi püspök még mindig nem kapta vissza a püspöki palotát. Való igaz, hogy az egészet még nem kap­ta vissza, de leírta már valaki, hogy visszakaptak 790 hektár földet? Leírta valaki, hogy a leg­szegényebb egyházmegye, a jassi 300 hektárt kapott vissza, hogy élni tudjon? Leírta valaki, hogy a horvátoknál, vagy Szlo­vákiában mit adtak vissza? Nem írták le. Amikort erről hallgat a sajtó, talán úgy gon­dolják, hogy Magyarországon vannak, akik irigyek az egy­házra. Pedig az egyház nem személyeknek tömi tele a zse­beit, hanem szolgál és műkö­dik. Úgy érzem, hogy a hazai média kissé - vagy talán na­gyon is - szemérmes ebben a témában.- Most ezt is megírtuk. Ugyanakkor nem tagadható, hogy az egyház a vagyonát vagy annak egy részét az év­századokon át szedett tizedből gyűjtötte össze.- Akkor azt kell mondanom, hogy ez nagyon szépen hangzó érv szokott lenni, de így nem igaz. Az igaz, hogy volt tized, de már mióta nincsen! És az egy­ház azóta is épített és működte­ti az intézményeit, templomo­kat, iskolákat, kórházakat. Szekszárdon egy régész - szán­dékosan nem mondom a nevét- felszólalt, hogy mostanra már minden egyházi épület lelakott, de nincs miből továbblépni, nincs pénz a felújításra. Meg­kérdezte, hol vannak azok a jövedelemforrások, amelyek a régi időkben ezt biztosították? Majdnem fegyelmit kapott a kérdésért. Az épületeink az egy­házi vagyonból, az egyházi ti­zedből épültek. Megkérdezem: tehát akkor a vagyon jól lett fel­használva, a tized jól lett fel­használva? Ha az egyház az épületekre és az intézmények működésére a saját tagjaitól kapta a javakat, és vezetői azt jól használták fel, akkor az ál­lam mindezt egyszerűen csak elrabolhatja? Ez tisztességes, ez erkölcsös? De ezt a kérdést nem szokták feltenni. Csak azt, hogy hasznos-e. De akkor ott va­gyunk ma is, ahol Lenin elvtárs állt, hogy az az erkölcsös, ami a pártnak használ.- Nemzetközi botrányt ka­vart a pedofilt papok ügye. Mi erről a véleménye, illetve Ön szerint ez probléma mennyire érinti a magyar egyházat? (A beszélgetés ide­jén még nem volt ismert a pápa enciklikája, ezért nem kerülhetett szóba.)- Hogy a hazai egyházat mennyire érinti, ezt nem tu­dom, de a bűn az mindenkép­pen bűn. Akkor is, ha csak*egy- szer, kétszer, vagy háromszor fordult elő, s bárki követte is el. Az osztrák püspöki kar egyre inkább elhitette, hogy a pedofília társadalmi, s nem csak papi probléma. Kissé el­gondolkodtatott, amit egy kriminálpszichológus Berlin­ben nyilatkozott. Azt mondta, hogy az utóbbi évtizedekben az egyháznál 94 esetet találtak, a német társadalomban pedig 210 ezer ilyen ügyet vizsgált a rendőrség. Ezzel nem azt aka­rom mondani, hogy akkor a pa­pokat hagyjuk nyugodtan, ha­nem ha ez valóban ilyen nagy társadalmi probléma, akkor a nevelésben nagyobb nyíltságra és összefogásra lenne szükség.- Az egyház a társadalom ré­sze, nem vitatható a joga, hogy társadalmi és erkölcsi kérdésekben állást foglaljon. De meddig mehet el aktuálpolitikai kérdések kom­mentálásában?- A kérdést távolabbról illik megközelíteni, ha a nyugati or­szágokat nézzük, sehol sincs egyházellenes párt, még akkor sem, ha az a neve, hogy Freie Demokratische Partei, (Szabad Demokrata Párt). Ezért az egy­ház is semleges mindegyik párt irányában. Magyarországon egyes pártok egyházellenes ide­ológiát és értékrendet képvisel­nek. Ezek a választási kampány­ban mindig némaságot várnak el az egyháztól. Utána meg úgy vélekednek, hogy beszélhet az egyház, amit akar, ők úgy visel­kednek, mintha nem is létezne. Vagy úgy tesznek, mintha a nagy történelmi egyházaknak a 180-200 kis egyház között lenne a helyük. Nálunk ugyanis egy­házat már 100 fővel lehet alapí­tani. Egyházunknak van érték­rendje, ezt el is mondjuk. Ha er­re azt válaszolja bármelyik párt, hogy mivel ez nem azonos az ő értékrendjével, akkor hallgas­son az egyház, úgy vélem ez a párt rossz lóra tett, akár kormá­nyon van, akár ellenzékben.- Békésebb vizekre evezve: hogy sikerült az egyházmegye 1000 éves évfordulójának megünneplése?- Szép ünnepségsorozat volt, amelyben liturgiák, koncertek, kiállítások és zarándoklatok is helyet kaptak. Ezek a rendezvé­nyek mind a közösséget építet­ték, s igyekeztek azt élővé és szolidárissá tenni. Most elkö­vetkezett a 2010. év, amikor Pécs megkapta az Európa kul­turális fővárosa címet. Nagyon örülök neki, hogy Európa és nem az Európai Unió kulturális fővárosáról van szó. Európának ugyanis van kultúrája, az Euró­pai Unió pedig még keresi érté­keit és kultúráját. A megnyitó szentmisén is elmondtam, hogy a kontinensen a zsidó-ke­resztény kultúra és hagyomány kapja a legnagyobb súlyt. Min­den kultúrának vannak vallási gyökerei, hiszen ezért beszé­lünk iszlám, hindu vagy éppen buddhista kultúráról. A kultu­rális főváros kapcsán érdemes lenne azonban azon is eltöp­rengeni, hogy ne csak sémák­ban, ne csak szórakoztatásban gondolkozzunk.- Mit tart eddigi pályája leg­nagyobb sikerének, s mi az, amit még feltétlenül szeretne megvalósítani?- Az egyház látható sikerei mindig kevesebbek, mint az a láthatatlan öröm, amit akkor ér­zek, amikor - a nyarat kivéve szinte minden hétvégén - bér­málni megyek. Amikor azt lá­tom, érzem, hogy ez emberek szívesen várnak, fogadnak, meg­hallgatják szavaimat, s el lehet mélyíteni értékrendjüket. Szá­momra ez a legnagyobb siker. Amikor egy épület megújul, az csak eszköze az elmélyülésnek, Istenre tekintésnek. A cél min­dig az Istenre tekintés és az em­ber. Ezért már II. Pál is azt mond­ta, hogy az egyház útja az ember. Azt még szeretném elérni, hogy az emberek bátran továbbsugá­rozzák mindezen értékeket és lelki gazdagságot.

Next

/
Thumbnails
Contents