Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-26 / 71. szám
6 2010. MÁRCIUS 26., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2010. március 25én Nyitóérték: 24329 15.30, a New ¥ork-i 9 tőzsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.03.25. Msvfny OTP Utóké ár«: 7400 Vütoz&sdfl Ni 4,94 29061 Rába 869 4,44 97 Mól 20700 2,47 4291 MTelekom 766 2,13 3036 Fotex 428 1,18 76 VESZTESEK ____________ FORRÁS: BÉT IH ii:■ Utüiséif ff6 SÉKfeí*) Mltó Ft 11 TVK 3160-2,16 13 KEG 440-1,12 45 Richter 43 700-0,45 2 526 Egis 21065-0,42 85 PannErgy 790-0,25 5 A BUX index az elmúlt napokban 23400 23540 03.17 03.18 03.19 03.22 03.2303.24 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 03.25.) Ú( elszámolási ár EUROBÚZA 2010. május __________27 500 TA KARMÁNYBÚZA 2010. május__________26500 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. május__________30 OOP TA KARMÁNYÁRPA 2010. május__________28 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. május__________83 OOP MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. március 25-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f t t mm» 264,14 198,02 184,98 +0,45 Ft +0,88 Ft +0,39 Ft Forintbetéti* kamatok (%) SiÄllli^ÄÄiÄÜ 2 hó 3 hó 1 Allianz Bank 4,75 5,00 Budapest Bank 3,25 3,25 Erste Bank 3,80 4,00 K&H Bank*** 3,30 5,10 MKB Bank 4,44 4,54 OTP Bank 1,50 1,50 OTP Bank****5,91 Raiffeisen Bank** 5,60 5,30 * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA ** AKCIÓS. ***3HÓ HELYETT 6 HÓ. * * * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 03.25.) Vételi Eladási Allianz Bank 257,48 270,68 Budapest Bank 256,11 271,96 CIB Bank 253,44 274,56 • Citibank 253,62 274,76 Erste Bank 256,54 271,32 K&H Bank 256,54 271,32 MKB Bank 257,40 270,60 OTP Bank 257,11 270,29 Raiffeisen Bank 257,46 269,04 Digitális nyomdák kora gyorsaság Kihasználják a piacon technikai előnyüket Nézzük csak: ez a jövő útja... A hagyományos nyomdák tavalyi forgalma 10-15 százalékkal visszaesett. A digitálisaké ellenben megnövekedett A digitális technológia jelentheti az európai nyomdák számára az egyik kiutat a válságból - derül ki a Canon Europe felméréséből, amely a gazdasági visszaesés nyomdaiparra gyakorolt legfőbb hatásait vizsgálta. Munkatársunktól A magyar piacon is válságállónak bizonyult a digitális nyomtatás. A Canon Europe a felméréskor 840, zömmel nyugat-európai székhelyű nyomdaipari céget kérdezett meg a tapasztalataikról. A vállalatok beszámolói szerint 2008 utolsó negyedétől az ügyfeleik drasztikusan visszafogták a nyomdai költségeiket, s ezáltal a megrendeléseiket is, emiatt újra kellett gondolniuk a tevékenységüket, és hatékonyabb termelési módszerek bevezetésére kényszerültek, amelyek lehetővé tették a költségek és a személyi állomány csökkentését A felmérésben szereplő forgalmi adatok szerint Nyugat-Európában a nyomdák ofszettermékekből származó árbevétele 18,1 százalékkal csökkent 2009-ben az előző évhez képest, a digitális (lézer- és tintasugaras) technológiával készült termékek forgalma azonban 27,2 százalékkal nőtt. A kutatás szerint mindez annak köszönhető, hogy a digitális nyomtatási kapacitással rendelkező vállalatok jobban tudtak alkalmazkodni a válság miatt megváltozott piaci igényekhez. „A krízisnek alapvetően két hatása volt az ágazatra: esett a nyomdák megrendelésállománya, és tovább zsugorodott a megrendelésenként! példányszám” - mondta Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára. Ez a folyamat természetesen hatott az egyes nyomdaipari technológiák népszerűségére is. „Míg a többezres példányszámú, változatlan tartalmú megrendelések esetében az ofszetnyomtatás a gazdaságosabb, a kisebb volumenű, de változatosabb és személyre szabottabb igényeket a digitális technológia képes hatékonyabban kielégíteni. E két tényezőnek köszönhető, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet dacára - sőt részben annak hatására - nőtt hazánkban a digitális nyomtatás iránt a kereslet, miközben az ágazat hagyományos része tavaly volumenben és árbevételben is 10- 15 százalékkal visszaesett” - magyarázta. Hasonlót tapasztalt a múlt évben Magyarország és a régió legnagyobb digitális nyomdája, a budapesti Prime Rate Kft. „forgalmunk 35-40 százalékát a diPrime Rete Kft. (millió ft> Wßm: 2007 2008 1 Árbevétel 1993 306 Üzemi eredm. 122 173 Adózott eredm. 206 197 Mérleg sz. eredm. 166 157 Saját tőke 1033 1190 Hosszú lej. köt 217 158 Mérlegfőösszeg 1864 1858 FORRÁS: CÉGBÍRÓSÁG gitális, fennmaradó részét az ofszettechnológia adja. Míg az utóbbi kismértékben zsugorodott 2009-ben az előző évhez képest, az előbbi minimálisan még nőni is tudott” - mondta Tomcsányi Péter, a budapesti cég ügyvezető igazgatója. Ez évre már a teljes forgalmuk növekedésére számít a vezető. „A globális trendek iránya: tovább csökkennek a megrendelt példányszámok, az ügyfelek pedig az utolsó pillanatig kivárnak a megrendeléssel, utána viszont a lehető leggyorsabb szolgáltatást várják el, a digitális nyomdatechnológia pedig pont ezeket az igényeket képes a legjobban kielégíteni. Ennek megfelelően a jövőben mi is tervezzük ezen részlegünk további fejlesztését, bővítését” - mondta Tomcsányi Péter. Annak ellenére, hogy a digitális technológiával készített termékek részaránya évről évre jelentősen nő, szerinte a két technológia inkább kiegészíti, erősíti egymást, mintsem hogy egymás helyettesítő megoldásai lennének. ■ A hagyományos és az új ágazat kiegészíti egymást. Áprilistól átlag tizedével drágul a gáz, júliusig marad a támogatás Eldőlt: emelik a földgáz árát április 1-jén. A lakosságot, a kisfogyasztókat és közüzemeket ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatói körben átlagosan 10,1 százalékkal nő a földgáz végfelhasználói ára - közölte a Magyar Energia Hivatal csütörtökön. Szollár Domokos kormányszóvivő tájékoztatón azt mondta: ez a mérték a fele annak, amelyet előzetesen többen becsültek. A legszegényebbeknek nem szűnik meg a hónap végén a gáz- és távhőtámogatási rendszer, mert azt június végéig meghosz- szabbítják. Az ár fogyasztói csoportonként az ez év januári átlagárakhoz viszonyítva 9,5 és 12,0 százalék közötti mértékben nő. A lakossági fogyasztók 20 köbmé- ter/óránál kisebb mérővel rendelkező részénél ez átlagosan 9,98 százalék áremelkedést jelent, a 20-100 köbméter/óra gázmérővel rendelkező lakossági fogyasztók - például társasházak - számára átlagosan közel 9,5 százalékkal nő a földgáz ára. A szolgáltatók végfelhasználói árai között eltérés lehetséges, mert eltérőek a tényleges költségeik. ■ Az MSZP tiltakozik az MSZP indokolatlannak tartja a most bejelentett 10,1 százalékos gázáremelést, kezdeményezi a döntés azonnali felfüggesztését, s az energiahivatal elnöke és az energetikai miniszter menesztését. Szanyi Tibor azt mondta: megértve Bajnai Gordon kormányfő szigorú jogszabálykövető álláspontját, az MSZP és parlamenti frakciója a leghatározottabban tiltakozik a gázáremelés ellen, azt „szakmai köntösbe bújtatott politikai provokációnak” tartja. Egyes szolgáltatóknál változhat az ár Újabb keresetkiegészítés közszolgálati dolgozóknak Uniós minimálbért terveznének Eu A megélhetési költségekhez viszonyítanának a belgák Áprilisban, a márciusi fizetéshez kapcsolódóan a közszféra dolgozói keresetkiegészítést kapnak, az idén másodszor - erről a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke, Pichler Ferenc tájékoztatott. Azok a közszférában dolgozók, akiknek a bruttó havi jövedelme nem éri el a 340 ezer forintot, áprilisban bruttó 49 ezer forintos keresetkiegészítést kapnak. Emlékeztetett, hogy februárban ugyanez a kör e címen egyszer már kapott 49 ezer forintot. Tavaly októberben állapodott meg a kormány az egységes Közszolgálati Sztrájkbizottsággal a 2010-es keresetkiegészítés- ről. A megállapodás szerint a közszolgálatban dolgozók 2010- ben is részesülnek keresetkiegészítésben, amelynek éves mértéke teljes munkaidős foglalkoztatásnál bruttó 340 ezer forint havi illetményhatárig bruttó 98 ezer forint. , Az államháztartás erre a célra az idén több mint 80 milliárd forintot biztosított. A keresetkiegészítést azt követően vezették be 2009-ben, hogy megszűnt a közszféra 13. havi bére, és egyéb, a béreket érintő korlátozó intézkedések történtek. ■ A 2010 második fél évében esedékes belga elnökség tervei között szerepel az európai uniós minimálbér bevezetése - állítja a Libre Belgique belga napilap. Mint köztudott, Belgium a most elnöklő Spanyolország után és a jövő év első felében sorra kerülő Magyarország előtt vezeti majd az EU-t - ennek a három országnak csoportos elnökségként közös uniós programja is, van. Az uniós minimálbérre egyébként a versenyképesség javításának és a tagországok közötti szociális különbségek csökkentésének érdekében van szükség. Azonban nem egy EU-szerte ugyanakkora mértékű minimálbér bevezetéséről van szó, hanem az egyes országokban taMinimálbérek az EU-ban (2009 JANUÁRJÁBAN) Ország Minimálbér Összege (euró) Ausztria 1000 Belgium 1387,5 Ciprus 840 Csehország 306 Franciaország 1321 MAGYARORSZÁG 270 Nagy-Britannia 1010 Románia 153 Szlovákia 296 FORRÁS: EUROSTAT, FEDEE pasztaiható megélhetési költségekhez történő viszonyítási szint egységesítéséről. Az átlagbér 60 százaléka merült fel lehetséges minimális arányként. Nominálértékben nem lenne értelme egységes minimálbér- szintet bevezetni, hiszen az EU- tagországokban jelentős különbségek vannak az életszínvonalban. Gond az is, hogy például Dániában, Finnországban, Németországban, Olaszországban és Svédországban nincs törvényileg meghatározott minimálbér, kollektív szerződésekben rögzítik a legalacsonyabb béreket. ■ VG