Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-26 / 71. szám

6 2010. MÁRCIUS 26., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2010. március 25én Nyitóérték: 24329 15.30, a New ¥ork-i 9 tőzsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.03.25. Msvfny OTP Utóké ár«: 7400 Vütoz&sdfl Ni 4,94 29061 Rába 869 4,44 97 Mól 20700 2,47 4291 MTelekom 766 2,13 3036 Fotex 428 1,18 76 VESZTESEK ____________ FORRÁS: BÉT IH ii:■ Utüiséif ff6 SÉKfeí*) Mltó Ft 11 TVK 3160-2,16 13 KEG 440-1,12 45 Richter 43 700-0,45 2 526 Egis 21065-0,42 85 PannErgy 790-0,25 5 A BUX index az elmúlt napokban 23400 23540 03.17 03.18 03.19 03.22 03.2303.24 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 03.25.) Ú( elszámolási ár EUROBÚZA 2010. május __________27 500 TA KARMÁNYBÚZA 2010. május__________26500 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. május__________30 OOP TA KARMÁNYÁRPA 2010. május__________28 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. május__________83 OOP MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. március 25-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f t t mm» 264,14 198,02 184,98 +0,45 Ft +0,88 Ft +0,39 Ft Forintbetéti* kamatok (%) SiÄllli^ÄÄiÄÜ 2 hó 3 hó 1 Allianz Bank 4,75 5,00 Budapest Bank 3,25 3,25 Erste Bank 3,80 4,00 K&H Bank*** 3,30 5,10 MKB Bank 4,44 4,54 OTP Bank 1,50 1,50 OTP Bank****­5,91 Raiffeisen Bank** 5,60 5,30 * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA ** AKCIÓS. ***3HÓ HELYETT 6 HÓ. * * * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 03.25.) Vételi Eladási Allianz Bank 257,48 270,68 Budapest Bank 256,11 271,96 CIB Bank 253,44 274,56 • Citibank 253,62 274,76 Erste Bank 256,54 271,32 K&H Bank 256,54 271,32 MKB Bank 257,40 270,60 OTP Bank 257,11 270,29 Raiffeisen Bank 257,46 269,04 Digitális nyomdák kora gyorsaság Kihasználják a piacon technikai előnyüket Nézzük csak: ez a jövő útja... A hagyományos nyomdák tavalyi forgalma 10-15 százalékkal visszaesett. A digitálisaké ellenben megnövekedett A digitális technológia je­lentheti az európai nyom­dák számára az egyik ki­utat a válságból - derül ki a Canon Europe felmé­réséből, amely a gazdasá­gi visszaesés nyomda­iparra gyakorolt legfőbb hatásait vizsgálta. Munkatársunktól A magyar piacon is válságállónak bizonyult a digitális nyomtatás. A Canon Europe a felméréskor 840, zömmel nyugat-európai székhelyű nyomdaipari céget kérdezett meg a tapasztalataik­ról. A vállalatok beszámolói sze­rint 2008 utolsó negyedétől az ügyfeleik drasztikusan visszafog­ták a nyomdai költségeiket, s ez­által a megrendeléseiket is, emi­att újra kellett gondolniuk a tevé­kenységüket, és hatékonyabb ter­melési módszerek bevezetésére kényszerültek, amelyek lehetővé tették a költségek és a személyi állomány csökkentését A felmérésben szereplő forgal­mi adatok szerint Nyugat-Euró­pában a nyomdák ofszettermé­kekből származó árbevétele 18,1 százalékkal csökkent 2009-ben az előző évhez képest, a digitális (lézer- és tintasugaras) technoló­giával készült termékek forgal­ma azonban 27,2 százalékkal nőtt. A kutatás szerint mindez annak kö­szönhető, hogy a di­gitális nyomtatási kapacitással rendelkező vállala­tok jobban tudtak alkalmazkod­ni a válság miatt megváltozott piaci igényekhez. „A krízisnek alapvetően két hatása volt az ágazatra: esett a nyomdák megrendelésállomá­nya, és tovább zsugorodott a megrendelésenként! példány­szám” - mondta Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövet­ség főtitkára. Ez a folyamat természetesen hatott az egyes nyomdaipari technológiák népszerűségére is. „Míg a többezres példányszámú, változatlan tartalmú megrende­lések esetében az ofszetnyom­tatás a gazdaságosabb, a kisebb volumenű, de változatosabb és személyre szabottabb igényeket a digitális technológia képes ha­tékonyabban kielégíteni. E két tényezőnek köszönhető, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet dacára - sőt részben annak ha­tására - nőtt ha­zánkban a digitális nyomtatás iránt a ke­reslet, miközben az ágazat hagyományos része tavaly volu­menben és árbevételben is 10- 15 százalékkal visszaesett” - magyarázta. Hasonlót tapasztalt a múlt év­ben Magyarország és a régió leg­nagyobb digitális nyomdája, a budapesti Prime Rate Kft. „for­galmunk 35-40 százalékát a di­Prime Rete Kft. (millió ft> Wßm: 2007 2008 1 Árbevétel 1993 306 Üzemi eredm. 122 173 Adózott eredm. 206 197 Mérleg sz. eredm. 166 157 Saját tőke 1033 1190 Hosszú lej. köt 217 158 Mérlegfőösszeg 1864 1858 FORRÁS: CÉGBÍRÓSÁG gitális, fennmaradó részét az ofszettechnológia adja. Míg az utóbbi kismértékben zsugoro­dott 2009-ben az előző évhez képest, az előbbi minimálisan még nőni is tudott” - mondta Tomcsányi Péter, a budapesti cég ügyvezető igazgatója. Ez évre már a teljes forgalmuk növeke­désére számít a vezető. „A globális trendek iránya: to­vább csökkennek a megrendelt példányszámok, az ügyfelek pe­dig az utolsó pillanatig kivár­nak a megrendeléssel, utána vi­szont a lehető leggyorsabb szol­gáltatást várják el, a digitális nyomdatechnológia pedig pont ezeket az igényeket képes a leg­jobban kielégíteni. Ennek meg­felelően a jövőben mi is tervez­zük ezen részlegünk további fejlesztését, bővítését” - mond­ta Tomcsányi Péter. Annak ellenére, hogy a digitá­lis technológiával készített ter­mékek részaránya évről évre je­lentősen nő, szerinte a két tech­nológia inkább kiegészíti, erősí­ti egymást, mintsem hogy egy­más helyettesítő megoldásai lennének. ■ A hagyományos és az új ágazat kiegészíti egymást. Áprilistól átlag tizedével drágul a gáz, júliusig marad a támogatás Eldőlt: emelik a földgáz árát áp­rilis 1-jén. A lakosságot, a kisfo­gyasztókat és közüzemeket ellá­tó úgynevezett egyetemes szol­gáltatói körben átlagosan 10,1 százalékkal nő a földgáz végfel­használói ára - közölte a Magyar Energia Hivatal csütörtökön. Szollár Domokos kormányszóvi­vő tájékoztatón azt mondta: ez a mérték a fele annak, amelyet előzetesen többen becsültek. A legszegényebbeknek nem szűnik meg a hónap végén a gáz- és távhőtámogatási rendszer, mert azt június végéig meghosz- szabbítják. Az ár fogyasztói csoporton­ként az ez év januári átlagárak­hoz viszonyítva 9,5 és 12,0 szá­zalék közötti mértékben nő. A lakossági fogyasztók 20 köbmé- ter/óránál kisebb mérővel ren­delkező részénél ez átlagosan 9,98 százalék áremelkedést je­lent, a 20-100 köbméter/óra gázmérővel rendelkező lakossá­gi fogyasztók - például társas­házak - számára átlagosan közel 9,5 százalékkal nő a földgáz ára. A szolgáltatók végfelhasználói árai között eltérés lehetséges, mert eltérőek a tényleges költségeik. ■ Az MSZP tiltakozik az MSZP indokolatlannak tart­ja a most bejelentett 10,1 száza­lékos gázáremelést, kezdemé­nyezi a döntés azonnali felfüg­gesztését, s az energiahivatal elnöke és az energetikai minisz­ter menesztését. Szanyi Tibor azt mondta: megértve Bajnai Gordon kormányfő szigorú jog­szabálykövető álláspontját, az MSZP és parlamenti frakciója a leghatározottabban tiltakozik a gázáremelés ellen, azt „szak­mai köntösbe bújtatott politikai provokációnak” tartja. Egyes szolgáltatóknál változhat az ár Újabb keresetkiegészítés közszolgálati dolgozóknak Uniós minimálbért terveznének Eu A megélhetési költségekhez viszonyítanának a belgák Áprilisban, a márciusi fizetés­hez kapcsolódóan a közszféra dolgozói keresetkiegészítést kapnak, az idén másodszor - erről a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke, Pichler Ferenc tá­jékoztatott. Azok a közszférában dolgozók, akiknek a bruttó havi jövedelme nem éri el a 340 ezer forintot, áp­rilisban bruttó 49 ezer forintos keresetkiegészítést kapnak. Em­lékeztetett, hogy februárban ugyanez a kör e címen egyszer már kapott 49 ezer forintot. Tavaly októberben állapodott meg a kormány az egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság­gal a 2010-es keresetkiegészítés- ről. A megállapodás szerint a közszolgálatban dolgozók 2010- ben is részesülnek keresetki­egészítésben, amelynek éves mértéke teljes munkaidős fog­lalkoztatásnál bruttó 340 ezer forint havi illetményhatárig bruttó 98 ezer forint. , Az államháztartás erre a célra az idén több mint 80 milliárd fo­rintot biztosított. A keresetkiegészítést azt kö­vetően vezették be 2009-ben, hogy megszűnt a közszféra 13. havi bére, és egyéb, a béreket érintő korlátozó intézkedések történtek. ■ A 2010 második fél évében ese­dékes belga elnökség tervei kö­zött szerepel az európai uniós minimálbér bevezetése - állítja a Libre Belgique belga napilap. Mint köztudott, Belgium a most elnöklő Spanyolország után és a jövő év első felében sorra kerülő Magyarország előtt vezeti majd az EU-t - ennek a három ország­nak csoportos elnökségként kö­zös uniós programja is, van. Az uniós minimálbérre egyéb­ként a versenyképesség javítá­sának és a tagországok közötti szociális különbségek csökken­tésének érdekében van szükség. Azonban nem egy EU-szerte ugyanakkora mértékű minimál­bér bevezetéséről van szó, ha­nem az egyes országokban ta­Minimálbérek az EU-ban (2009 JANUÁRJÁBAN) Ország Minimálbér Összege (euró) Ausztria 1000 Belgium 1387,5 Ciprus 840 Csehország 306 Franciaország 1321 MAGYARORSZÁG 270 Nagy-Britannia 1010 Románia 153 Szlovákia 296 FORRÁS: EUROSTAT, FEDEE pasztaiható megélhetési költsé­gekhez történő viszonyítási szint egységesítéséről. Az átlag­bér 60 százaléka merült fel le­hetséges minimális arányként. Nominálértékben nem lenne értelme egységes minimálbér- szintet bevezetni, hiszen az EU- tagországokban jelentős kü­lönbségek vannak az életszín­vonalban. Gond az is, hogy pél­dául Dániában, Finnországban, Németországban, Olaszország­ban és Svédországban nincs tör­vényileg meghatározott mini­málbér, kollektív szerződések­ben rögzítik a legalacsonyabb béreket. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents