Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-26 / 71. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. MÁRCIUS 26., PÉNTEK EGYHÁZI TÜKÖR Nyílt nap volt, lelki nap lesz Tolnán tolna Nyílt napot tartott tegnap a tolnai Szent Mór katolikus általános iskola. Klein- né Hága Györgyi tagintézmény-vezető elmondta, hogy húsz tanórát lehetett látogatni a nyolc osztályban. Az érdeklődők között voltak óvodások, szüleikkel, már az iskolába járó diákok szülei és óvónők is, akik tavalyi óvodásaik iskolai előmenetelére voltak kíváncsiak. A nyílt nap után a húsvét előtti hagyományos lelki nap következik az iskolában: jövő csütörtökön a diákok Molnár Gréta hitoktató vezetésével a tolnai Kálvárián végigjárják a keresztutat. (sk) A Remetéről indul pénteken este a keresztét szekszárd A belvárosi katolikus plébánia szervezésében március 26-án, pénteken este 8 órakor, a Remete kápolnától indul a keresztút. Az útvonal a következő: Remete kápolna, szőlőskertek, kálvária, belvárosi templom. Érkezés úgy éjfél körül a belvárosi templomba. A ke- resztúton várják a jelentkezőket a nagy kereszt vitelére is, stációtól stációig, (mi) A megyés püspök misézik a dalmandi kápolnában dalmand Mayer Mihály megyés püspök mutatja be a szentmisét húsvét másodnapján, április 5-én, délután 4 órakor Dalmandon a felújított kápolnában. Gulner János nyugalmazott újdombóvári apátplébánostól megtudtuk, hogy a hívek nagy örömmel várják püspöküket, annál is inkább, mert utoljára tizenküenc éve volt püspöki látogatás a Dombóvárhoz közeli községben, (gy) gyermekmisszió Az egyházmegye legelső csoportja a szekszárdi Hatvan év kihagyás után indult újra a gyermekmisszió Magyarországon. A szekszárdi csoport az elsők között alakult. Tagjai már a pápánál is jártak. Wessely Gábor Az egyházmegye első gyermekmissziós csoportja Szekszárdon, a Szent József Katolikus Iskola- központban jött létre. A következőt a tolnai katolikus iskolában szeretné megszervezni Mayer Jó- zsefné, aztán a paksi, dunaföldvá- ri, mohácsi és pécsi felekezeti iskolák következhetnek. Magyarországon hatvan évvel ezelőtt tiltották be a gyermekmissziós csoportok működését. A volt szocialista országok legtöbbjében a diktatúra alatt is folytathatták a tevékenységüket. Nálunk a nulláról kellett újraindulni. A 2003 óta itt élő indiai szerzetes - a Pápai Missziós Művek magyarországi igazgatója - Benvin Sebastian Madassery vette kézbe az ügyet. Hat csoport indult egy időben, köztük a szekszárdi. A Pécsi Egyházmegyében Mayer Józsefné hitoktató vállalta a helyi szervezőmunkát. A gyermekmisszió alapvető célja, hogy a gyermekek segítsék a gyermekeket. Imával, jó szolgálattal, apró ajándékokkal támogatják a rászorulókat. Ahogy az lenni szokott, a leglelkesebb segítők maguk is segítségre szorulnának: nagycsaládos, kis jövedelmű környezetben élnek. Már rendelkeznek némi empátiával, amikor a missziós csoportba jelentkeznek. A szegényekben a segítési, a gazdagokban az érvényesülési vágy erős. A szekszárdi iskolában péntekenként van missziós foglalkozás. Imádkoznak, elmélkednek, elmélyítik bibliai ismereteiket, filmeket néznek Jézus cselekedeteiről és a szentek életéről. Jeleskednek a vallásos népi hagyományok ápolásában, újraélesztésében is. Az idén vízkeresztkor például háromkirályoztak. Ez a betlehemezéshez hasonló játék a házszentelés hagyományához kötődik. Házszentelést a hitoktató is végezhet Mayerné vezetésével 7-8 helyre mentek el a gyerekek. A befolyt adományokat egy indiai árvaház alapításához ajánlották fel. Az 1948-ban betiltott és 2009- ben újraindított gyermekmisz- szió példamutatóan működik a szekszárdi megyeszékhelyen. A foglalkozásokon 8-12 éves tanulók vesznek részt. Kezdetben csak öten voltak, most már tizen- ketten vannak. Tavaly a pápánál is jártak, amikor a Szent Pál-év lezárásaként, XVI. Benedek fogadta Európa missziós gyermeAugnsztusban országos missziós találkozó lesz. Hat helyen jött létre tavaly gyermekmissziós csoport NAGYJÁBÓL EGY IDŐBEN alakultak csoportok Budapesten, Cseszneken, Foton, Hajdúdorogon, Nyíregyházán, Szekszárdon. A Pécsi egyházmegyében további csoportokat is szerveznek FORRÁS: FN-GYÖ1TÉS keit. Ószentségének egy saját készítésű szekszárdi címert ajándékoztak, díszdobozban. Egy hetet töltöttek Rómában. Megismerkedtek az Örök Város minden fontosabb nevezetességével. Hazai programokon is részt vesznek minden évben. Az idén júniusban a missziós gyermekek bibliatáborába, augusztusban pedig az országos missziós találkozóra utaznak, Devecserbe. Keresik a kapcsolatot a régi missziósokkal is. A hatvan évvel ezelőtti tagok közül még sokan élnek. Meghívják majd őket rendezvényekre, élménybeszámolókra. A gyermekmissziónak nyolcadikos koráig lehet tagja a tanuló. Utána következhetnek az ifjúsági missziós esztendők, 24 éves korig. S azt követően, ha valaki indíttatást érez, vállalhat missziós csoportvezetést Mayerné azt mondja: ráfér a mai fiatalokra egy kis lelki nevelés, lelki ébresztgetés. Önző szülők önző gyermekei érkeznek nagyon sokszor az iskolá- b'a, de ha rádöbbennek, hogy másokért tenni érdem és adni jó, önzetlen felnőttekké válhatnak. Sióagárd ünnepi népszokásairól láthatunk filmet sióagárd A település húsvéti népszokásait örökítette meg az elmúlt hétvégén a Duna Televízió Élő népzene című műsorának stábja Sióagárdon. Mint azt Gergely Judit művelődésszervezőtől megtudtuk, bemutatták a településnek az ünnephez kapcsolódó egyházi szokásait, így a húsvéti szentmisét és a körmenetet, a hússzentelést, valamint a keresztgyerekek húsvéti megajándékozását. Az egyházi hagyományok mellett felvették a templom előtti parkban a lányok karikázó- ját, amely a legarchaikusabb női körtáncok egyike a Kárpát-medencében. Gergely Judit szerint hatalmas helyi összefogás övezte a tévéfelvételt. A faluban nagyon sokan vették fel újra a népviseletet, fiatalok és idősek egyaránt. Megható volt nézni a templomban, ahogy az asszonyok és lányok sorakoztak a padsorok között. A művelődésszervező külön megemlítette Kürtösi Krisztián plébánost, aki nagy lelkesedéssel vállalta, hogy misét celebrál ez alkalomból. A felvétel ötletgazdája egyébként Szabadi Mihály, a közreműködők között volt a Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület és a bogyiszlói zenekar. A műsor várhatóan húsvét vasárnapján kerül adásba Húsvét Sióagárdon címmel. ■ S. K. Jubileumhoz érkezett az evangélista A simontornyai Király László kettős jubileumot ünnepelhet a közeljövőben. A napokban ünnepli 85. születésnapját, s hús- vétkor egy másik jubileumhoz érkezik. Immár 60 éve ének1' a passiójáték evangélista szerepét. Korábban a passiójátékot a környékbeli települések - Cece, Tolnanémedi, Kisszékely, Nagyszékely, Pálfa - templomaiban is előadták. A Jézus szenvedéseit, keresztre feszítését és feltámadását megelevenítő misztériumdráma narrátor szerepét mindig tenor hangon adta elő. A leghosszabb, mintegy 15 oldalas szöveg ismerete ma sem okoz gondot számára, szellemileg friss, s aktív tagja a többszörös aranyminősítésű citerazenekar- nak. ■ Varga László Szentföldi misszió: a ferencesek legszebb gyöngyszeme kusztódia A nagy kiterjedésű, több ország határain átívelő rendi egységnek nagyon sokrétű feladatai vannak A magyar katolikus templomokban húsvét közeledtével, március 21-én gyűjtést rendeztek a szentföldi zarándokhelyek fenntartására, amelyek többségét a ferences rend őrzi és gondozza immár sok évszázada. Assisi Szent Ferenc különös szeretettel viseltetett Jézus szülőföldje iránt, ahová el is zarándokolt. A Ferences Rend 1217-ben megtartott nagykáptalanján 11 tartományba szervezték a testvéreket, ekkor alakult meg a szentföldi rendtartomány is, melynek a 13. században már 12 kolostora volt, többek között Jeruzsálemben is megtelepedtek. A Szentszék 1342-ben hivatalosan is megalapítja a Szentföldi Assisi Szent Ferenc (1181-1226) A ferences rend megalapítója, valamint Itália, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje. Gazdag kereskedőcsaládba születik, felnőve szakít addigi életével, életmódjával, s megalapítja a ferences rendet, később a klarissák rendjét, majd a ferencesek harmadik rendjét (világi rend). Halála után két évvel (1228-ban) szentté avatják. Kusztódiát. 1414-től a szentföldi kusztos hivatalos címe: Sion-he- gyi gvardián. Jelenleg is e nagy kiterjedésű, több ország határain átívelő rendi egységnek, a kusztódiának nagyon sokrétű feladatai vannak. Az összesen 50 rendházban megközelítőleg 300 ferences teljesít szolgálatot. Azon túl, hogy a szent helyek őrzését látják el, zarándokházakat, iskolákat, árvaházakat, plébániákat, lelkipásztori központokat, felsőoktatási intézményeket és tudományos intézeteket működtetnek, valamint karitatív tevékenységet végeznek. Nem elhanyagolható annak jelentősége sem, hogy elősegítik a különböző keresztény és nem keresztény vallások, valamint kultúrák közti párbeszédet. A pápák a 13. századtól fogva mind a mai napig különösen nagyra értékelik a ferencesek töretlen és gondos misszióját a Szentföldön. Ezért joggal tekint a rend erre a misszióra, mint legszebb gyöngyszemére. Minthogy a Szentföld lakosságának csupán nagyon kis hányada keresztény, és sok esetben nem könnyű az életük, a szentföldi kereszténység és a Szentföldi Kusztódia a világszerte élő keresztények támogatására szorul. Ezért engedélyezte V. Márton pápa 1421-ben a szentföldi kusztosnak, hogy úgynevezett szentföldi biztosokat, komisszáriusokat nevezAssisi Szent Ferenc szobra Pécsen zen ki. Jelenleg minden ferences rendtartománynak van egy szentföldi biztosi hivatala. Ezek feladata előmozdítani, propagálni a Szentföld ügyét, zarándoklatokat szervezni a Szentföldre és gyűjtést szervezni. Ez utóbbit régi szokás szerint Nagypénteken szokta a komisszariatus megszervezni, és az összegyűlt adományokat közvetlenül a kusztódia számlájára eljuttatni Jeruzsálembe. Magyarországon a gyűjtést a Püspöki Konferencia rendeli el a virágvasárnapot megelőző vasárnap. A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány szentföldi komisszáriusa Tóth Vencel ferences, esztergomi tanár. ■ Sz. Cs. A szekszárdi katolikus iskolában péntekenként van missziós foglalkozás a gyerekeknek, Mayer Józsefné vezetésével Önzetlen felnőttekké válnak
