Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-01 / 50. szám

2010. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET i IHÁROSI IBOLYA TV, sör,; csoki és tripla Axel nem lát bele igazán az em­beri haladás mélységeibe, aki nem látott műkorcsolyát a hatvanas évek elején egy Ké­kes televízión. A rendszervál­tás után születetteknek mon­dom, hogy szemcsés fekete­fehér készüléken. Megjegy­zem, a becses darab ma is üzemképes. Abban az idő­ben, ha megdöbbentő, megle­pő dolgot hallottunk, nem azt mondtunk, hogy dobok egy hátast, hanem azt: mindjárt bedobok egy dupla Axelt, ne- talántán leszúrt Rittbergert. tegnap, nézvén a műkorcso­lyázás gálaünnepségét, el­méláztam, mit szólna a kora­beli sztárpár, a Protapopov házaspár, ha látnák, mit pro­dukálnak technikailag a ver­senyzők manapság. Nem csak ők, egyetlen korabeli nagyság sem jutna túl a já­rási bajnokságon. Már, ha volna ilyen. az olimpia kapcsán egy hír­portál publicistái meg ösz- szevetették a naponta elfo­gyasztott kalóriák mennyisé­gét, a tévé előtt töltött órák hosszát, az internethaszná­lati szokásokat a sportolási hajlandósággal. Az adatokat ENSZ-statísztikákból, meg­bízható felmérésekből gyűj­tötték ki 24 olyan országról, amelyekről volt elég adat. Az összesítést az Egyesült Álla­mok nyerte, amely a sporto­lástól való idegenkedés és az internethasználat gyakorisá­gának rajtszámában a bronz­érmet kapta. A kalóriabevitel és a tévé előtt töltött órák számát tekintve aranyérmes lett. A második leglustább ország Kanada, a harmadik Belgium. A dicsőséget főként sörivással, csokievéssel és sültkrumplival érdemelte ki. A felmérésből csak annyi de­rült ki, hogy Magyarország nincs az első tízben. Lehet, hogy a 24-ben sem volt ben­ne, mert ha belegondolunk, hogy már a hatvanas évek­ben is tévén néztük a mű­korcsolyát, és nem éppen ét- len-szomjan... Kirakatban a kistérség. Megnyílt a .Kirakatban a kistérség” sorozat egy hónapig látható, Csikóstőttőst bemutató kiállítása a dombóvári Napsugár áruház kirakatában. A pénteki megnyitón Pintér Szilárd polgármester köszöntötte a közönséget majd Gombos Dénesné ismertette a település történetét. A gyerek- tánccsoport és a német nemzetiségi tánccsoport műsora után házi készítésű süteményekkel és saját termésű borokkal kínálták a vendégeket Lista szerint kell fizetni jellemző keresetek Január elsejétől érvényes az új rendelkezés A főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozóknak a tevékenységükre jellemző kereset alapján kell járu­lékot fizetniük, ettől el­térni természetesen lehet, de nem szerencsés. Mauthner Ilona Egy mezőgazdasági vagy erdé­szeti vezető havi fizetése 341 ezer, egy titkárnőé 162 ezer, míg egy bolti eladóé százezer forint, csak néhány adat a Dél-dunántúli régi­óban a tevékenységre jellemző keresetek közül. A megkérdezet­tek többsége azt mondta, nem is lenne rossz, ha ilyen fizetésekre számíthatnának havonta. Gelencsér András, a mezőgaz­dasági termelők megyei szövet­ségének elnöke a havi 148 ezer forintos fizetést a szarvasmarha­tenyésztők esetében elképzelhe­tetlennek tartja, nem azért, mert nem érdemelnék meg a munká­juk alapján.- Sajnos ez az állítólagos régi­ós átlag a legtöbb gazdaságban - Tolna megyében úgy 12-13 szar­vasmarhatelep lehet - nem reá­lis, ennél kevesebbet keresnek a munkások. Még akkor is így van ez, ha az állattartó telepeken dol­gozók a többi mezőgazdasági munkásnál több fizetést kapnak. Az agrárium nehéziparának tar­tották korábban a szarvasmar­ha-ágazatot és ennek megfelelő­en díjazták a dolgozókat. Gelen­csér András elmondta, a válság és a mezőgazdaság visszaesése miatt két éve nem tudják tisztes­ségesen megemelni a béreket. Száz darab ezres havonta brut­tóban a kereskedelmi eladóknak - erről tanúskodik az Állami Fog­lalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) ki­mutatása. Szabján Jánosné, a szekszárdi Dália diszkont Jellemző átlagkeresetek a Dél-Dunántúlon Tevékenység Kereset (Ft) 2009, kerekítve Fodrász 125 000 Vagyonőr 137 000 Szarvasmarha-tenyésztő 148 000 Erdész 146000 Favágó 85 000 Hentes 100 000 Pék 98 000 Szabó, varrónő 85 000 Kádár, bognár 226000 Lakatos 145 000 Hegesztő 160 000 Autószerelő 136000 Kőműves 95 000 Vízvezeték-szerelő 148000 Festő, mázoló 99 000 Kazánfűtő 135 000 Takarító 93 000 Kubikos 84 000 FORRÁS: ÁFSZ élelmiszeráruház helyettes veze­tője felsóhajtott, amikor meghal­lotta a számot: de jó is lenne, ha így lenne. Ezt az összeget még a középvezetők sem kapják meg. A jelenlegi helyzetben pedig bér­emelésről még ábrándozni is fe­lesleges, hiszen a forgalom a ke­reskedelem minden területén visszaesett, az okok ismertek. Ugyanekkora összeget, száz­ezer forintot, jelölt meg a hivatal a henteseknek is. Egy névtelen­séget kérő fiatal szakember sze­rint a nettó fizetése alig éri el a minimálbért. Nem igazán fizetik meg a henteseket, noha az élel­miszeripar bizalmi szakma. Évente vizsgálatra járnak a mun­kások, és ha egészségügyi prob­lémájuk van, akkor bizony el kell hagyni a pályát. Az általunk megkérdezett fiatalember abban bízik, hónapokon belül el tud he­lyezkedni egy németországi hús- feldolgozóban, ahol 1500 eurós havi fizetéssel biztatják. Az erdészeti vezetők a lista szerint, 341 ezer forintot keres­nek havonta, ami nem is kevés summa. A Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. bátaszéki kerületében csak mosolyogtak a kerületvezetők, amikor az össze­get megemlítettem. Ha átutalják ezt a pénzt, még plusz munkát is vállalunk, mondták, de sajnos eléggé messze van ez a valóság­tól, tette hozzá Osváth András. A pékek nem állnak a lista élén a havi 98 ezer forintos bruttó bér­rel, de még így is más a valóság és más a statisztika. A várdom­bi pékség tulajdonosa, Szőcs Ist­ván elmondta, a béreket a szak­ágazat kollektív szerződésében foglaltakhoz igazítják, így a pé­kek fizetése az országban vi­szonylag egységes. Az I-es kate­góriás, legalacsonyabb fizetésű pék, aki nem régen van a szak­mában, bruttó 73 500 forintot kap, és ehhez jön a délutáni vagy az éjszakai pótlék. A legmaga­sabb kategóriában pedig a leg­alacsonyabb bér 90 500 forint havonta. Mint tudjuk, ez az ága­zat sem az, ahol mostanában fi­zetésemelésről tárgyalnának a dolgozókkal, hiszen még az is kérdéses, hogy a jelenlegi piaci versenyben ki állja a sarat, tette hozzá a vállalkozó. A foglalkozásonkénti átlagke­reseteket az ÁFSZ honlapján le­het megkeresni: www.afsz.hu . ■ Többet vagy kevesebbet keres a szakmájában az átlagoshoz mérten? Szavazzon honlapunkon ^ / ma 16 óráig: TEOLhu A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. Oregasszonyfarsangot rendezett szombaton este a bátaszéki német nemzetiségi egyesület. Mint azt Wittendorfer Antalné, a Heimat néptánc­együttes vezetője elmondta, régen a farsang végén az idősebb asszo­nyok is összejöttek és mulatoztak egyet, innen ered az elnevezés. Szom­baton este jókedvvel búcsúztatták el a telet és a farsangot, a tánccsoport műsora után következett a finom töltött káposzta vacsora, majd utána a mulatság a himesházi Millich duó közreműködésével. Legtöbbet a gyermek veszíti közoktatás Stratégiai ágazat, de csak választások idején Valamennyi parlamenti választás előtt megfogalmazza a közokta­tásra vonatkozó elvárásait a Pe­dagógusok Szakszervezete. Ez így megy négyévente, immár húsz esztendeje. Galló Istvánná elíiök szerint volt már rá példa, hogy né­hány kívánalom valóra is vált - Az oktatás a választási kam­pány idején stratégiai ágazat - mutatott rá az elnök, aki a napok­ban járt Szekszárdon. - Ám a jö­vő ebben az ágazatban is négy évig tart. De most hadd hivatkoz­zam a köztársasági elnök által fel­kért Bölcsek Tanácsa anyagára, mely a közoktatás helyzetét ele­mezve több fontos javaslatot tesz. Ennek ismeretében reményke­dem abban, hogy végre a pártok felülkerekednek önös érdekeiken. Hiszen bebizonyosodott: a közok­tatás sem búja a végtelenségig a négyévenkénti változtatásokat.- Mi a szakszervezet legfőbb panasza?- Húsz éve mondjuk, hogy a tá­mogatási rendszer nem jó. Az el­szegényedett önkormányzatok je­lentős része a legnagyobb jószán­dék mellett sem képes kellően fi­nanszírozni oktatási intézménye­it. Ettől kezdve írott malaszt az esélyegyenlőség.- Erre az lehet a válasz, hogy a szakszervezet számára mi sem könnyebb, mint pénzt kérni az ál­lamtól a közoktatásra.- Ebbe az ágazatba természe­tesen pénz is kell. De másra is szükség van: például a hatalom szemléletváltására. Annak felis­merésére, hogy az örökös változ­tatás, a négyévenkénti saját kép­re formálás súlyos veszteséget is okozhat - a gyermekeknek!- Van érdemi érdekérvényesí­tő eszköze a szakszervezetnek?- Van, de abban azért a parla­menti pártoknak is van felelős­ségük, hogy nyomásgyakorlás nélkül is rájöjjenek tennivalóik­ra. Ha az újabb változtatások még nehezebbé tennék élet- és munkakörülményeinket, akkor bizonyára nem tekintenénk el az erőteljesebb eszközöktől. De mindenekelőtt a tárgyalóasztal mellett szeretnénk megoldást ta­lálni. ■ Sz. Á. 5 HÍRSÁV Sorra dőltek ki á fák a szél és az eső miatt Paks térsége Mozgalmas volt az elmúlt hétvége a pak­si tűzoltóságon a péntek éj­szakai nagy szél és eső mi­att. Hajnali háromkor egy 6- os útra dőlt fa miatt kaptak riasztást. A 15 méteres fa teljesen elzárta a főutat. Sár- szentlőrincre és Madocsára is kidőlt fa miatt kellett menniük. Nemcsak a fák, a falak sem bírták a rengeteg vizet. Pakson a Vas közben omlott le egy tűzfal, Puszta- hencsén a Dózsa György úton dőlt ki egy ház hátsó fala. Személyi sérülés sehol nem történt, (vt) Ennyien még soha nem adtak vért siMONTORNYA Rekordot dön­tött az idei első véradás. Ez­úttal 92-en jelentkeztek, végül 70-en nyújtották karju­kat embertársaik megsegíté­sére - tudtuk meg Várni Istvánnétól, a simontornyai vöröskereszt elnökétől. Ki­lenc gimnazista és szakmun­kástanuló először adott vért. A véradók Mórahalomra szó­ló fürdőbelépőt és csokoládét is kaptak, (vl) Kolomejka a kultúrkocsmában szekszárd A kárpátaljai Técsői Bandáról készült, az Utolsó kolomejka című fil­met láthatták az érdeklődők a Mirázs Teaházban szom­baton este. A vetítés után Keszthelyi Imre, a Tilos Rá­dió népzenei szerkesztője, a film egyik készítője mutatta be a közönségnek a hagyo­mányos máramarosi ruszin zenét játszó együttest, (vm) Keszthelyi Imre Továbbiak a TEOLhu hírportálon Versenyben fejleszthetik a Dét-DunántúH Pécs Ki mit tud? versenyre hívja az általános és középiskolákat a Dél-dunántúli Regionális Fejlesz­tési Ügynökség Nonprofit Kft A tavalyi sikerekre alapozva az ügynökség idén második alka­lommal szervezi meg ezt a vetél­kedőt. A pályázat ríme: Fejleszd velünk a Dél-Dunántúlt! A cél az, hogy a megvalósult pályázatok bemutatása mellett a diákok ma­guk is dolgozzanak ki egy fej­lesztési tervet, amellyel vonzób­bá tehetnék lakóhelyüket, kör­nyezetüket Jelenkezni március 5-ig lehet, a pályázati munkák beküldésének határideje márci­us 26. További információk: www.deldunantul.com/ddrfp/ kimittud. iV.M. I >

Next

/
Thumbnails
Contents