Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-03 / 52. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. MÁRCIUS 3., SZERDA INTERJÚ eredmény A számok nem hazudnak, visszatért a bizalom, nem szorulunk az IMF segítségére. Még soha nem volt olyan rövid távolság egy rossz politikai döntés és a polgárok zsebe között, mint a válságban, amikor 1,7 millió ember devizahitel-törlesztése múlik rajta A GAZDASÁG FORRÁSA A MUNKA Bajnai Gordon miniszterelnök szerint túl vagyunk a nehezén. A válságnak viszont csak akkor lesz vége, ha csökken a munkanélküliség. Lengyel János- Nagy lépést tettünk azon az úton, amely lehetővé teszi, hogy Magyar- országnak biztonságos, olcsó és tiszta energiaforrása legyen - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök, amikor a paksi atomerőműben tett látogatását követően kérdeztük. Hozzátette: - Paks teljesítménye meghatározó volt eddig is a magyar energiaellátásban, az erőmű már bizonyított. A meglevő blokkok teljesítménynövelése sikeres, a Magyar Villamos Művek Zrt. igazgatósága pedig arról döntött: olyan projekt-társaságot hoz létre, amely 100 százalékos magyar állami tulajdonban megkezdi az atomerőmű bővítésének előkészítését. A Lévai-projekt lényege, hogy 2020 után megduplázzuk a paksi erőmű teljesítményét.- Arra számíthatunk, hogy tovább növekszik a magyar gazdaság energiaigénye?- A válság miatt számos országban visszaesett a termelés, ezért csökkent az energiafogyasztás is. De ahogy elkezdődött a kilábalás Európában és hazánkban is, növekszik az energiaéhség. Ezt a többlet- igényt hosszú távon is ki kell tudnunk elégíteni. Ezért is kell fejleszteni Pakson. Szükség lesz arra a többletre, amit az új blokkok szolgáltatnak majd. Világossá tettem: nem tekintem magam politikusnak akkor sem, ha egy évig politikai szerepet töltök be.- Adhatunk el áramot külföldre is...- Paks a záloga annak, hogy Magyarországon viszonylag olcsó legyen az energia. Ez fontos a hazai vállalkozások versenyképessége szempontjából is. Persze a felesleget el is adhatjuk. Ezért kezdett a kormány olyan beruházásokba, amelyek növelik az energiatermelést: szomszédaink, Horvátország, Románia is szívesen venné, ha segíthetnénk. Ha egy ország nemcsak venni, hanem eladni is tud, az növeli az energiabiztonságot, és hosz- szú távon olcsóbb árakat hoz.- Nézzük a magyar gazdaság állapotát. Mit mutatnak a számok?- A számok nem hazudnak! Tavaly márciusban 310 forintot kértek egy euróért, most 270 körüli az árfolyam, miközben az eurózóna a történetének legnagyobb válságát éli át. Ez azt jelenti, hogy a hitelek törlesztő részletei elviselhető szinten tudnak maradni. A magyar forint, ha úgy tetszik, alig rezdül meg. A jegybanki alapkamat egy évvel ezelőtt 11,5 százalék volt, ma az elmúlt húsz év legalacsonyabb kamatát látjuk, 5,75 százalékot. Ha csak ezt a két számot nézzük, ezekből is kiolvasható: visszatért a bizalom. Tavaly nyár óta nem szorulunk az IMF pénzére, mert már a piac is hajlandó finanszírozni hazánkat. Mindeközben még az euró védőhálójában levő bizonyos országok is gondokkal küzdenek, mert nem adnak nekik pénzt a hitelezők. A nemzetközi bizalom visszatérése egy nemzetgazdaság számára komoly üzenet. ■ Nemcsak kell, hanem érdemes is tovább menni, hiszen ha állhatatosak vagyunk, 2014 januárjára bevezet- hetővé válik a magyar euró. Ez kiszámíthatóbb környezetet teremt a vállalkozóknak, s a hitelt törlesztőknek is.- Hogyan érződik ez a mindennapokban?- Ennek az eredménynek komoly ára volt. Szakítani kellett a korábbi évek gyakorlatával, azaz az ország nem nyújtózkodhatott már tovább, mint ameddig a takarónk ér. Korábban azért veszett el a bizalom, mert az ország a lehetőségein túl költött: többet, mint amennyit meg tudott termelni. Ennek korrigálása fájdalmas volt, ezzel az elejétől tisztában volt mindenki. Olyan döntéseket kellett hozni, amelyek senkinek sem estek jól. Tisztelet és köszönet illeti a magyar társadalmat, hogy fegyelmezetten és bölcsen vállalta a nehézségeket. Ezt az eredményt csak közösen, a szolidaritás elvének az érvényesítésével lehetett elérni. Mindezzel azonban egy versenyképesebb ország alapjait raktuk le, nemcsak egyszerűen túléltük a válságot.- Túléltük?- Azt hiszem, igen, a nehezén túl vagyunk. A válságnak ugyanakkor egészen addig nem lesz vége, amíg a munkanélküliség nem kezd újra csökkenni. Most kifelé tartunk a bajból, és ki is jutunk, ha nem követjük el ugyanazokat a hibákat, amiket korábban.- Még kísért bennünket a fogyókúrából jól ismert jojo-effek- tus?- A helyzet valóban hasonlít a szenvedélybetegségekre. Ha az embert nagy sokk éri, akkor rájön, hogy másként kell élnie. Egy ideig, amíg tart a sokk hatása, becsülettel teszi a dolgát, de amint teli-múlik az idő, nagyon sokan visszaesnek a régi káros rutinokba. Ebből a válságból meg kell tanulni: soha nem szabad feladni a józan ész politikáját. Ez pedig azt diktálja: nem költhetünk el meg nem termelt jövedelmeket. Ha hitelből élünk jól, akkor annak igencsak megfizetjük az árát. Nagyapáinktól is megtanulhattuk volna: ki mint vet, úgy arat. Amennyit dolgozunk, amit elvég- zünk, csak annak a hozadékával számolhatunk, ennyiből gazdálkodhatunk. Ezért Magyarországon ma a legfontosabb politikai program, hogy több embernek kell dolgoznia, mint eddig. Ma a felnőtt népességnek alig több mint a fele dolgozik legálisan. Ez pedig édeskevés az ország boldogulásához.- Mit tettek a foglalkoztatás növeléséért?- Sajnos, egy válságban elkerülhetetlenül szűnnek meg munkahelyek. Ilyenkor elsősorban a munkahelyek megőrzése az elsődleges cél. Állami támogatással mintegy 100 ezer munkahely megtartásához járultunk hozzá az elmúlt tíz hónapban. De időben meghoztunk olyan döntéseket is, amelyek eredményeképpen hazánkban több lehet a munkahely.- Például?- Csökkentettük a munkavállalók és a vállalkozások adóját. A vállalkozások zsebében hagytunk 400 milliárd forintot idén. Csökkentettük a járulékokat, a munkára rakódó terheket. Egy átlagos bérrel rendelkező munka- vállaló zsebében nettó hatheti bérrel több marad idén, mint korábban. Ez másfél havi plusz jövedelmet jelent 2010-ben, azonos bruttó bér mellett. így jobban megéri dolgozni, illetve többet dolgozni. A segélyből élőket is igyekeztünk visszavezetni a munka világába. Az Út a munkába program 100 ezer embernek kínált legalább átmenetileg foglalkozási lehetőséget. Ezt minden évben célszerű lenne megismételni. Mi a válság közepén hajtottuk végre azokat a programokat, amelyek megalapozzák a következő évek gyarapodását. Mára pedig minden elemző egyetért azzal, hogy jövőre 3-4 százalék közötti növekedéssel számolhatunk.- Mennyi időre lett volna szüksége a kormányának, hogy stabilizálja az elmozdulás eredményeit?- Ezek a folyamatok ma a józan ész alapján azért visszafor- díthatatlanok, mert soha olyan rövid távolság nem volt még egy rossz politikai döntés és a polgárok zsebe, ellehetetlenülése között, mint most. Közel 1,7 millió embernek van devizaadóssága, lakást, autót vagy éppen tévét vettek svájci frank vagy euró alapú hitelből. Ha rossz irányba megy bármelyik kormány, legalább ennyi ember azonnal érzi ezt a havi törlesztő részletén. Ma már világos jelzőrendszere van annak, hogyan kell józan politikát folytatni. Józan politikai erő nem változtat ezeken a folyamatokon.- Van esélye az örökség elté- kozlásának?- Esélye mindig van a rossz döntésnek, de szakmailag nem indokolt letérni erről a nehezen megtalált útról. Sőt! Nemcsak kell, hanem érdemes is tovább menni, hiszen ha állhatatosak vagyunk, 2014 januárjára bevezet- hetővé válik a magyar euró. Amikor pedig az emberek euróbán kapják majd a fizetést, könnyebb lesz az euróhitelt is törleszteni. Megszűnik a kockázat, amely addig ott lebeg a fejük fölött. A vállalkozóknak pedig kiszámítható környezetet jelent. Azt gondolom, butaság lenne váltani.- Miért nem vállalja a további munkát, azt, hogy elviszi az euróig az országot? Nem gondolta újra korábbi álláspontját?- Egyáltalán nem. Világossá tettem: nem tekintem magam politikusnak akkor sem, ha egy évig politikai szerepet töltök be. Az egy évvel ezelőtti helyzetben szakszerű és gyors válságkezelésre volt szükség, amely Magyarországot visszahozta a szakadék széléről. A munkát tisztességgel elvégeztük. Egy év alatt ennyit lehetett tenni. A magyar gazdaság világos, kiszámítható pályára állt. Innen az új kormány feladata ezt a folyamatot továbbvinni.
