Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-03-21 / 12. szám

8 2010. MÁRCIUS 21., VASÁRNAP GAZDASÁG Kékfrankos: borközösség önerőből piac A bormarketing-pályázatok túl bonyolultak, a központi szervezet alig működik Egyre több külföldi bor kerül a hazai boltokba, ezért a magyar bortermelők nehezen találnak piacot termékeiknek Jó bornak is kell a cégér, ám a hazai marketing je­lenleg igencsak gyenge lábakon áll. Pedig a for­rás meglenne rá. A sopro­niak úgy döntöttek, egy- gyel előrébb lépnek: nem csak együtt hirdetik bora­ikat, de közösen értékesí­tik is azokat. Gyükeri Mercédesz A közösségi bortermelői szerve­ződés új formájával próbálkozik a most alakult Soproni Kékfran­kos Kft. A soproni termelőket tö­mörítő szervezet az első közössé­gi borkereskedelmi cég, amely a hagyományos marketingeszkö­zökön túl a kereskedelmi partne­rekkel folytatott tárgyalásokkal, értékesítéssel is igyekszik javíta­ni a borok - kezdetben az indu­ló szortimentben szereplő 15 pincészet 29 bora - piaci pozíci­óját. Ennek része lehet a keres­leti viszonyok, a fogyasztás elemzése, az erre vonatkozó ada­tok átadása is a termelők részé­re. Előnye lehet ugyanakkor, hogy az értékesítési láncot le­egyszerűsíti. Mint Szabó Borbála, a társa­ság kereskedelmi vezetője la­punknak elmondta, a cég műkö­déséhez szükséges likvid tőkét a tulajdonos soproni pincészetek adták össze. Reményei szerint két éven belül üzleti eredményt is realizálhatnak, amely a tulaj­HIRDETft-----------'---- ------­do nosok egyetértésével kizáró­lag közösségi célra fordítható. Szabó Borbála elmondta: más borrégiók is érdeklődtek már, hogy franchise-rendszerben ve­gyék át módszereiket. Horváth Csaba, a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsának főtitká­ra és Tornai Tamás, a Magyar Sző­lő- és Bortermelők Szövet-ségének (MSZBSZ) elnöke is egyetért az­zal, hogy a soproni kezdeménye­zés példamutató és életképes le­het. Horváth Csaba emlékeztetett: a vidék korábban is élenjárt a marketingszerveződésben. Hoz­zátette ugyanakkor: a nagy kiske­reskedelmi láncokkal szembeni tárgyalásokon nem elég a szerve­ződés, olyan marketingakciókra van szükség, amelyekkel felkel­tik az érdeklődésüket. A regionális szerveződés an­nál fontosabb, mivel az országos bormarketing ezer problémával küzd. A pályázati rendszer, ame­lyet korábban a felszámolás alatt álló Magyar Bormarketing Non­profit Kft. koordinált, működik. Ez az elmúlt hónapokban a ter­melői csoportok között is élező­dő, ezzel kapcsolatos vitát elnéz­ve magában is eredmény, ám a kft. szerepét átvevő, az MSZBSZ által létrehozott szervezet elnöke kiemelte: szeretnék elérni, hogy a Bormarketing Bizottság támo­gatása után is többszörös jóváha­gyást igénylő szisztéma egysze­rűbbé váljon. A marketingakciókra annál in­kább szükség van, mivel abban mindenki egyetért: a hazai borá­szat komoly problémákkal küzd. Tornai Tamás emlékeztetett: az elmúlt húsz évben felére csök­kent a hazai szőlőtermő terület, az elmúlt évtizedben pedig hat­szorosára emelkedett az import, miközben lassan veszíti el ex­portpiacait a magyar bor. Miköz­ben a kereskedelem tovább kon­centrálódik, az elmúlt tíz évben még jobban széttagozódott a bor­termelői szektor. A somlói borász elmondta: fontos, hogy a csak a szakmát érintő kérdéseket (például a kör­nyezetgazdálkodási pályázatok feltételei vagy a szőlőtörköly fel- használása) ne a legmagasabb - törvényi - szinten szabályoz­zák, hiszen a nehézkes egyezte­tés akadályozza a szakma haté­kony működését. Azzal a Hegyközségek Nem­zeti Tanácsának főtitkára is egyetért, hogy a hazai bormarke­ting nem igazán hatékony. Hor­váth Csaba példaként Ausztriát említette, ahol az export erőtel­jes növekedését sikerült elérni azt követően, hogy a nyolcvanas évek közepének borhamisítási botrányai miatt mélypontra ke­rült az ágazat. Az évente 7 mil­lió euróból gazdálkodó marke­tingtestület deklarált célja az, hogy a 2000-es 300 ezer literes exportot megkétszerezze. És a 2007-2008-as szezonban ezt nagyjából teljesítette is az 52 ezer hektáron gazdálkodó ága­zat. Ez alig kevesebb a magyar kivitelnél, jóllehet nálunk több mint 80 ezer hektáron terem szőlő. Gyors döntés kell Brüsszel saját szabályait rúg­ta fel azzal, hogy engedélyezte a szlovákok számára is a To­kaj név használatát. így Ma­gyarországnak nincs más vá­lasztása, mint hogy az Euró­pai Bíróságnál keressen jogor­voslatot, ahogy tette azt siker­rel az olasz „ tömi" kapcsán - véli a Hegyközségek Nemze­ti Tanácsának főtitkára. HORVÁTH CSABA szerint Ma­gyarország jelentős gesztust gyakorolt azzal, hogy 2004- ben felajánlotta, a magyar kritériumok tiszteletben tar­tásával Szlovákia is gyárthat tokajit, ám ők ezzel nem él­tek - sem a termőterületre vonatkozó, sem a borjogi elő­írásokat nem tartották be. Elvileg csak Tokajská Vinohradnicka Oblast néven emlegethetnék a területet is. A névhasználattal kapcsola­tos vitának azonban a lu­xemburgi bíróság döntésénél hamarabb le kell zárulnia. az UNIÓS borreform része­ként az év végéig tisztázni kell a pontosan lehatárolt termőterületet is tartalmazó termékleírásokat. A nyilván­tartás pedig bármilyen név alatt egyetlen borvidék be­jegyzését teszi lehetővé, így Tokajból is csak az egyik maradhat. Vegyes átlagfogyasztás: 4,3-9,4 1/100 km, C02-kibocsátás: 114-225 g/km. * Az ajánlat 2010. január 1-től március 31-ig, illetve a készlet erejéig a 3 ajtós, 1,4 I (80 LE) benzines, Ambiente felszereltségű modellekre érvényes. Részletek a márkakereskedésekben. FordVonal: 0640200024, www.ford.hu . Az autó illusztráció. ...ezért terveztük ilyennek a Ford Focust Ford kinetikus dizájnnal. Feel the difference

Next

/
Thumbnails
Contents