Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-18 / 64. szám

2010. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2010 - DUNASZENTGYORGY 5 Barátokra, partnerekre lelt a község Európa több országában Jó életteret biztosítanak biztonság Az erőmű közelsége és bővítése a jövőt jelenti Idén lép felnőtt korba Duna- szentgyörgy és Gelence kapcso­lata. A partnerség a magyarok lakta erdélyi településsel 1992- ben kezdődött. Hét évvel később egy másik, hasonló adottságú te­lepüléssel, Tornyossal vették fel a kapcsolatot Ez a falu Szerbiában, a Vajdaságban fekszik, zömmel magyarok lakják. 2006-ban egé­szült ki a sor a németországi Niestével. Utóbbi kapcsolat fel­vételénél a vezérelv az volt, hogy egy korábban csatlakozott ország polgárai jóvoltából tapasztalatok­hoz jussanak az uniót illetően. Eleinte még voltak olyan remé­nyek, hogy gazdasági területre is ki lehet terjeszteni az együttmű­ködést, ezt azonban - be kellett látni - nehéz keresztülvinni a tá­volság miatt. Ez persze nem je­lenti azt, hogy haszontalan volna a partnerség, tartalmas mindhá­rom kapcsolat, a kultúra, sport és gasztronómia terén, barátságok szövődtek az évek során a telepü­lések lakói, vezetői és civü szer­vezetei között. Az év minden hónapjára jut program Egymást követik a bejegyzések a faluház rendezvénynaptárában. Hagyomány már, hogy az első ne­gyedévben tartják a Nagycsalá­dosok Népfőiskoláját, januárban az óvoda jótékonysági bálját Feb­ruárban farsangolnak kicsik és nagyok, a kertbarátok pedig bor­versenyt rendeznek. Március idu­sán az iskola Csapó napokat jóté­konysági bált és megemlékezést rendez. Idén március 27-ére ter­vezik a Vadrózsa Népi Együttes 15. évi jubüeumi műsorát, április­ban pedig sportbált és búcsút Májusban elengedhetetlen a gyermeknap, júniusban pedig az „Aranysárkány” települési fő­zőverseny. A legjelentősebb ren­dezvényre szeptemberig kell várni, ekkor tartják a hagyomá­nyos szüreti napot. Októberben az időseké a főszerep, illetve a Nagycsaládos Őszi ifjúsági talál­kozón a fiataloké. Megünneplik Márton napján az új bort, de­cemberben a hagyományos ün­nepek sorát a nyugdíjasok szil­veszteri mulatsága zárja. A dunaszentgyörgyi iskola diákjai átlag feletti teljesítményeket érnek el, ez az oka, hogy egyre több gyerek tanul helyben Dunaszentgyörgyön ad­dig nyújtózkodnak, amíg a takaró ér. A meg­lévő lehetőségeket azon­ban nem szalasztják el. Szisztematikusan újít­ják intézményeiket, út­jaikat. Készülnek az erőmű bővítésére. Vida Tünde Hencze Sándor képviselőként sokat kritizálta az önkormány­zati munkát, majd ringbe szállt a polgármesteri székért, hogy Hencze Sándor polgár­mester ne csak a „száját jártássá”. A célja az volt, hogy a mai kornak megfelelő szintre fejlessze a fa­lut, hiszen valamikor a 60-as évek végén, 70-es évek elején szinte irigylésre méltó volt, az idők során azonban megkop­tak az értékek. Lelakták az in­tézményeket. Faluvezetőként azt tekintette elsődleges felada­tának, hogy ezeket felújítsák. Az elmúlt 8 évben gyakorlati­lag mindegyikben történtek ál­lagmegóvó lépések, de akad olyan is - például a faluház -, ahol szinte a munka végére ér­tek. Van ugyan pályázati lehe­tőség, de Dunaszentgyörgyön ezzel mindig óvatosan bánnak. A fejlesztési forrásokat ugyan­is foglalkoztatási kötelezettség­hez kötik, és hamar eljön a pil­lanat, amikor a működtetés mi­att a költségvetés hiányos lesz. Hencez Sándor ezt nem szeret­né, mert úgy gondolja, hogy az ember addig nyújtózkodjon, amíg a takarója ér. Ez a bizo­nyos takaró az intézményfel­újításokon kívül az elmúlt két ciklus­ban 15 utca felújítá­sára volt elég. A fa­luvezető azt tapasz­talja, hogy a fejlesz­tés feléleszti az igényeket, nő­nek az elvárások az önkor­mányzattal szemben. Az, hogy az önkormányzat gondosan ke­zeli a közterületeket, szintén nem hatástalan a faluban élők­re. Többségük több figyelmet szán környezetére. A rendezett település mindenki számára Az önkormány­zat gondosan kezeli a közte­reket. A cél, hogy helyben tanuljanak a gyerekek EGYRE KEVESEBBEN gondol­ják Úgy, hogy gyermeküknek más iskolában jobb helye van. Intézményünk jó szolgál­tatást biztosít, és teszünk ar­ról, hogy ez be is kerüljön -"a köztudatba, mondja Hencze Sándor. Óvoda és iskola nélkül nem maradhat a falu, még ha Paks ilyen közel is van, min­den gyerek nem járhat oda. Nemcsak ez, hanem az ered­mények is arra sarkallják az intézményt, hogy megmarad­jon. Az ide járó gj'erekek át­lagfölötti teljesítményeket ér­nek el, az a bizonyos hozzá­adott érték, ami a pedagógu­sok munkáját jelenti, szintén átlag feletti. Az önkormány­zat minden eszközzel - töb­bek között évi közel százmil­lió forinttal - segíti, hogy az intézmény megőrizze és meg­mutassa értékeit. vonzó, kivéve a gazembereket. Ők tudják, hogy ott nem érde­mes garázdálkodni, vélekedik Hencze Sándor. Az apróbb, na­gyobb lépések azt szolgálják, hogy élhető otthont biztosíta­nak a helybelieknek és a lete­lepedni szándéko­zóknak. Arra, hogy megőrizzék a lé- lekszámot, az erő­mű bővítése nyújt­hat lehetőséget, ezért nem várják ölbe tett kéz­zel. Már folyik a telkek kialakí­tása, tovább bővülhet a falu dél felé. Pakssal, az ország egyik leggazdagabb településével nem tudnak versenyezni, de igyekeznek közel azonos élet­teret biztosítani. Az erőmű közelsége azért is megnyugtató, mert TEIT tele­pülésként forrásokhoz juthat a község. A költségvetést minden évben 20-25 milliós működési hitellel fogadják el, de eddig nem kellett élni vele. Idén a ko­rábbiaknál merészebbet álmo­dott a képviselő-testület, ami­kor 240 millió forintnyi fejlesz­tést állított be a költségvetésbe. A két KEOP pályázathoz - az ivóvízminőség javításához, a tolnai szennyvíztelep fejleszté­séhez - összesen 57 millió az önerő, 130 milliót szánnak te­lekkialakításra, 19-et a Kossuth Lajos utca és faluház környé­kének rendbetételére. Az iskola is színesíti a település mindennapjait A föld maga a szabadság vidék Nem kínál ma könnyű megélhetést a mezőgazdaság Bár a legfontosabb természetesen az oktató-nevelő munka a Csapó Vilmos Óvoda és Iskolában, az in­tézmény fontos szerepet vállal a település kulturális életének szí­nesítésében is. Az iskola azon ke­vesek közé tartozik a megyében, amelyek megőrizték önállósá­gukat. Henczéné Bor- bás Márta igazgató büszke arra, hogy az OKÉV méré­sek is igazolják munkájuk ered­ményét, és büszke a tantestületre is, kiváló kollégáival tartalmas munkát végeznek. A faluban nincs ünnep, rendezvény az óvo­dások, iskolások és pedagógusok nélkül. Hároméves múltra tekint vissza, de nagyon népszerű, a Ki­re ütött ez a gyerek? című rendez­vényük, ahol rendre minden is­kolás színpadra lép. Mindig meg­töltik a faluházat. Idén nagy fába vágják a fejszéjüket, a tervek sze­rint átveszik a szüreti nap szerve­zését. A nagycsaládosok egyesülete tíz éven át vállalta ezt a feladatot, de úgy tudják, nem kívánja folytatni. Nem szeret­nék, ha a szép hagyomány fele­désbe merülne. Helyi fellépők sze­repelnek majd, mert sok érték van, amit érdemes megmutatni, mondja az igazgató. Hozzáteszi, uniós pályázaton indul, ha nyer­nek, háromnapos lesz a rendez­vény, és meghívják a testvértele­pülések küldöttségeit is. Szántóföldi növényekkel, kerté­szettel foglalkozik Kaiser István és családja. Nagyjából húsz éve, hogy a családfő feladta rendőri munkáját, karrierjét azért, hogy földdel, növénytermesztéssel fog­lalkozzon. Ahogy felesége mond­ja, ha meglátott egy darab földet, végignézett rajta, és azt mondta, milyen szép, bárcsak az övé vol­na. Aztán egyik másik övé, övék is lett, így ma már nagyjából há­romszáz hektáron gazdálkod­nak. Főként búzát, kukoricát, napraforgót, illetve burgonyát, vöröshagymát termelnek saját és bérelt területen. Ezek egy részét feldolgozva adják el. Piacot talál­ni nem könnyű, mint ahogyan gazdálkodni sem, de Kaiser Ist­Kaiser István termelő ván nagyon jó érzékkel szervezi, vezeti a gazdaságot. A’90-es évek­re jellemző támogatási rendszer sajnos a múlté, a családi gazda­ságoknak egyre nehezebb a tal­pon maradás. Jelenleg a család­tagok mellett egy alkalmazott van, de szezonban idénymunká­sokat is foglalkoztatnak. A há­rom gyerek közül csupán egy, Ist­ván vesz részt a munkában, a lá­nyok Budapesten élnek. István főállásban az atomerőműben dol­gozik, tavasztól őszig azonban ő is a gazdaságnak szenteli idejét. Ez nem teher számára, hiszen - mint mondja - nagyon szép munka, élvezettel csinálja. Hogy mi szép benne? Hát a természet, a szabadság. ■ Nagy fába vágják a fej' széjüket Új játszóteret építenek uniós támogatással elkezdődött a játszótér építése a régi futballpályán. Az Új Magyarország Vidék- fejlesztési Programban nyertek hozzá támogatást. A 8,8 millió forintos költsé­gekből csupán az áfát, 1,2 millió forintot kell fedeznie az önkormányzatnak. Az is­kolához közeli téren 9 já­tékeszközt állítanak fel a napokban. Ez lesz a falu második uniós elvárások­nak megfelelő tere, egyet önerőből már építettek. Ellenszolgáltatás nélkül viszi tovább a teleházat példátlan felajánlást tett a teleház vezetője, Harangozó Zsuzsa. Vállalta, hogy fél éven át ingyen dolgozik. Az intézmény vezetője 3 éve költözött Dunaszentgyörgy- re. A munkaügyi központon keresztül, közhasznú mun­kásként került a teleházba. Foglalkoztatási ideje lejárt, az önkormányzat az ígére­tek szerint májustól újra tudja foglalkoztatni. A köz­beeső időben Zsuzsa ellen­szolgáltatás nélkül folytatja a munkát, mert nem szeret­né, ha kárba vesznének az eddigi eredmények. Harangozó Zsuzsa Vállalkozás-fejlesztésre hárommillió forint sikerrel pályázott a Leader programban, és 2,9 millió forintot nyert el Taricskó István helyi vállalkozó. Az uniós támogatás a szik- vízüzem fejlesztésére szol­gál. így a falubeliek helyben vásárolhatnak csírátlanított vizet. A lakosságszám alakulása 2005 2006 2007 2008 AZ ÍRÁSOKAT VIDA TÜNDE, A FO­TÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍ­TETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉ­SÉT A DUNASZENTGYÖRGYI ÖN- KORMÁNYZAT TÁMOGATTA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents