Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-13 / 61. szám

Március 15., hétfő

Bátaszék: „Föltámadott a tenger” - a Bátaszéki Színjátszók műsora a művelődési házban 9.30. Utána koszorúzás a ’48-as emlékműnél.

Bonyhád: Városi ünnepség a művelődési központban a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium 9. b osztálya közreműködésével 10.30. Utána Perczel Mór sírjának megkoszorúzása.

Dombóvári Koszorúzás a szigeterdei Kossuth-szoborcso- portnál 15.15. Ünnepi diákműsor a művelődési házban. Közreműködnek a József Attila ÁMK 6. évfolyamos diákjai 16.

DunafÖldvár: Ünnepi műsor a művelődési házban 11. Utána emlékműavatás és koszorúzás lesz a Kossuth téren. Fadd: Ünnepség a művelődési házban a Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola tanulóinak közreműködésével 17. A megemlékezés után lapunk munkatársa, Kiss Albert fotókiállításának megnyitója.

HŐgyész: A Hunyadi János Általános Iskola tanulóinak műsora a művelődési házban 18. Fáklyás felvonulás, majd koszorúzás a temetőben Sróbl Izidor honvédtiszt sírjánál 18.50.

Kismányok (március 14.):

A bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium diákjai adnak műsort a művelődési házban 15.

Nagydolog: Ünnepség a sport- csarnokban, a műsort az 5. a és az 5. b osztály adja 10. Nagymányok (március 14.): Ünnepi koncert a sportcsarnokban 16.

Paks: Megemlékezés és koszorúzás a Szent István téren 10. Művelődési központ színházterem: „És keressük az igazságot címmel” az ESZI diákjai adnak műsort 17.

Simontomya: Áldassék a neved, forradalom! címmel a Vak Bottyán ÁMK tanulói és a simontornyai fiatalok adnak műsort a művelődési házban 17. Ezután fáklyás felvonulás a Petőfi-szo- borhoz.

Szekszárd: Ünnepi műsor a Béla király téren, előadják a Dienes Valéria Általános Iskola tanulói 10. Utána koszorúzás az alsóvárosi és az újvárosi temetőben a szekszárdi '48-asok, Garay Antal és Hollós Alajos sírjánál. Majd 19 órától a szekszárdi ifjúság esti műsora a művelődési házban. Belvárosi Kávéház: Forradalom és szabadságharc, jeles személyek, szekszárdi vonatkozások, előadás 15.

Tamási: Ünnepség a Kossuth téren, a műsorban közreműködnek a Béri Balogh Ádám Gimnázium tanulói, az Iglice Népdalkor, a Tamási Koncertfúvószenekar 18.

Tolna: A Bartina zenekar ünnepi műsora a Lehel utcai tornacsarnokban 10. Koszorúzás az országzászlónál 11. Tolna-Mözs: a helyi iskola ötödikes diákjainak műsora a művelődési házban 15. Ezután koszorúzás az emlékparkban.

Részletek: a TEOLhu hírportálon

MEGYEI TÜKÖR

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. MÁRCIUS 13., SZOMBAT

Az olvasók szolgálata a hivatása

elkötelezettség Egy mára már eltűnt világnak állít emléket a könyveiben

Ékes László Apám kenyere című könyve rekord idő alatt fogyott el. Az olvasók - a manapság ritkaságnak számító - második kiadást vehetik a kezükbe.

Venter Marianna- Ha az ember végigtekint életútján, munkásságán, bátran állíthatja: nem valószínű, hogy valaha is unatkozott volna. Az írás, a zene, az emberek szeretete, az emberek iránti érdeklődés hatja át az egész életét. Mi volt előbb?

A zene vagy az írás?- A zene - válszolta lapunknak Ékes László újságíró. - Autodidakta módon tanultam tangó- harmonikázni, amit - mások szerint - kellemesen hallgatható szinten űztem. Gondolom, nem hívtak volna bálokba, lakodalmakba muzsikálni, ha nem így lenne. Az írás később jött. Előbb versek formájában, középiskolás koromban sokat írtam, aztán a főiskolán már inkább a humor és a próza irányába kanyarodtak a rímek. Barátaimmal humoreszkeket fabrikáltunk, bevallom, főként azért, mert a kollégiumi előadásokon sikeresen lehetett csinos lányokkal ismerkedni.- A humor később sem hagyta el, az út mégis az újságíráshoz vezetett.- Szekszárdra nősültem, és akkor már 8 éve tudósítója voltam a Tolna Megyei Népújságnak. Az első cikkem Tavaszváró avarok Nagykónyiban címmel jelent meg, aztán jegyzetet írtam, később hivatalos tudósító lettem, végül ott találtam magam a szerkesztőségben. A szakma nagyjaitól tanulhattam, Ordas Ivántól, László Ibolyától, Boda Ferenctől, Czakó Sándortól és Gottvald Karcsitól is, akivel több évtizedes jó munkakapcsolat fűz össze.- A klasszikus újságírást aztán valami más váltotta fel.- Miután megváltam a megyei napilaptól, más közegben, más műfajban kellett megtanulnom dolgozni. Rájöttem, hogy a mai világban szellemileg, erkölcsileg, lelkileg, anyagilag kiürítették az embereket, értékválság van, és ezt a hiányosságot valaNévjegy

=ütim.kí

..- mI

Ékes L

ászló könyveket is író újságírónak tartja magát. Az olvasók visszajelzései sokat jelentenek a számára

hogy pótolni kell. Az általam szerkesztett kereskedelmi hetilapban van lehetőség novellákat, verseket közreadni, minősített művészeti csoportokat, profi és tehetséges amatőr alkotókat bemutatni. Van helye a humornak, a publicisztikának is. Adott, hogy szolgáljam az olvasókat, helyettük is kérdezzek, helyettük is kimondjam, amire nekik nincs lehetőségük.

Értékkel pótolni az űrt- Innen vezetett az út a későbbi könyvekhez?- Az első novellám, a Két szem barack, amely aztán a kötet névadója lett, két évig érlelődött bennem. A novellaterjedelem kiválóan megfelel az emberek olvasási szokásainak, van hely kifejteni a tartalmat, ugyanakkor

nem olyan hosszú, hogy elriasz- sza az olvasót. Műfaji szempontból is kihívás, mert kevés szóval kell a lényeget elmondani.- A falusi emberről ír, nem csak a falusi embereknek.- Oda mentem vissza, ahonnan származom: a falusi emberekhez. Abba a varázslatos világba, amelynek voltak egyéniségei, értékei, hagyományai, értékrendje, szokásai, kultúrája, humora, dalai. Volt hit és szeretet. Egy sajátos, mára sajnos eltűnt világról írok. A mostani negyven felettieknek visszatekintés, a fiatalabbaknak pedig már történelem ez a kor, a 60-as, 70-es évek időszaka.- A Babits Kiadó gondozásában megjelent Apám kenyere tíz hét alatt elfogyott. Már kapható a második kiadás. A nem magánkiadásban megjelent könyvek esetében ez olyan ritka, mint a fehér holló.- A második kiadás azt jelzi számomra, hogy elértem a célom, megérintette az olvasó lelkét ez a könyv. Hogy erre igény van, az is jól látható. Rengeteg visszajelzést kaptam. Ezúton is köszönöm a biztatást, a figyelmet, az érdeklődést. Tudomásom szerint külföldre is - Svédország, Svájc, USA, Kanada, Ausztrália, Németország és Erdély, ide sok példány - eljutott a kötetem. Tíz író-olvasó találkozón vettem részt eddig, és jelenleg hét áll szervezés alatt. Köszönöm a Tolnai Népújság főszerkesztőjének és munkatársainak is, hogy nyomon követték a könyv útját, lapom tulajdonosának pedig a heti megjelenési lehetőségeket.- írónak vagy újságírónak tartja magát?- Újságíró vagyok, és az is maradok. Tudom, a mai, grafo- mánoktól terhes világban nem ritka, hogy valaki írónak, költőnek, újságírónak tartja magát, hangosan hirdetve ezt. Jómagam, Ordas Iván szavaival élve „könyveket is író újságíró” vagyok.- Újabb könyv készül?- Nem. Most a kisebb publicisztikák vannak soron, később novellák születnek majd, és a népdalgyűjtés. Száztíz Kop- pány-menti népdalt idéztem fel, énekeltem kazettára, amelyeket egykori kedves tanítványom, Pappné Farkas Gabriella kottáz le, és megvan a remény, hogy közkinccsé tegyük. Nagykónyiban már éneklik is a dalok egy részét.

ékes László 1950. március 9-én született Értény- ben. Dombóváron érettségizett, tanítói dipomát Kaposvárott, magyar szakos tanári diplomát Pécsett szerzett. A nagykónyi általános iskolában kezdett tanítani, közben művelődési házat igazgatott.

Nyolc évig tudósította a Tolna Megyei Népújságot, aminek munkatársa, 1987-ben pedig olvasószerkesztője lett.

1995 után a Piac főszerkesztője, a Hozam című lap újságírója, a Tolnai Krónika olvasószerkesztője, 14 éve a Tolnai Extra főszerkesztője. házas, felesége Császár Judit. Hobbija az újság írás, olvasás, túrázás és zenehallgatás. könyvei: Tolna Megyei Útikönyv (társszerző), Két szem barack, Kopjafák a Donnál (Békés Sándorral közösen), Fesztiválos szekszárdi pünkösdök (Gottvald Károllyal közösen), Kőrisfák, Apám kenyere.

díjak: Országos ÁVÜ riportpályázat II. díj, Szekszárdi németségért nívódíj, Honvédelemért kitüntetés I. fokozat, Csányi-díj, Pedagógusjelöltek Országos Szakmai Konferenciája III. díj.

Állampolgárok lettek négyen

eskü Iránból és Romániából kaptunk honfitársakat

Mindig is tisztelte Tolna megye Kossuth örökségét

szekszárd Négyen tettek állam- polgári esküt tegnap a szekszárdi polgármesteri hivatalban. Bajusz Tünde, Petz Lászlóné és fia, Matache Attila romániai magyarok, a 90-es évek elején jöttek Magyarországra Kovászna megyéből. Dr. Zarbaksch Amir- hossein iráni diákként érkezett hazánkba 1993-ban, a Pécsi Tudományegyetemen végzett orvosként, jelenleg a szekszárdi kórházban dolgozik. Dr. Haag Éva alpolgármester, valamint rokonaik, ismerőseik, barátaik előtt esküdtek meg arra, hű állampolgárai lesznek a Magyar Köztársaságnak.- Kívánom, hogy találják meg boldogulásukat teljes jogú

állampolgárként, szekszárdiként Magyarországon - mondta az alpolgármester. - Különösen jó időzítésnek tartom, hogy a nemzeti ünnephez ily közeli időpontban váltak hivatalosan is állmpolgárokká. Sok évet

vártak erre mindannyian, még úgy is, hogy hárman magyarnak születtek, csak a mai Magyarország határain kívül. Most már akár szavazhatnak is április 11-én - tette hozzá.

■ Rácz T.- Mindig is tisztelték a megyében a '48-asokat - mondta dr. Töttős Gábor főiskolai docens, helytörténész. - Kölesden - ahol később az első Kossuth-szobrot is avatták a megyében - gyűjtést szerveztek egy lakodalomban az elaggott honvédek megsegítésére. A szekszárdi választókerületben 1868 és 1918 között mindig '48-as képviselőt választottak. Még gyerekkoromban is találkoztam a hatvanas években olyan emberekkel Szekszárdon, akik Kossuth-szakállt viseltek, annyira tisztelték - húzta alá. Hozzátette, az 1848-as eseményeknek megyei résztvevői is voltak. Garay Antal Párizsban vett részt Lajos Fülöp király trónfosztásában,

meg is sebesült, de a trón kárpitjának egy darabját hazahozta, amit az Irodalom Házában őriznek. Testvére, Garay János március 9-én, hazai ellenzéki körben felolvasta Komoly szó a vihar előtt című költeményét, melyben e mondatok hangzottak: Függetlenség, önállás e hazának! S közös szabadság minden fiának.

Az eseményeken Pirnizter József szekszárdi kereskedő is jelen volt, aki Petőfi Sándor Nemzeti Dalának első példányaiból egyet haza is hozott. Március 25-én mintegy tízezer ember jelent meg a Béla téri Szabadság ünnepen, ahol Bezerédj István és Augusz Antal megfogadták, hogy a haza üdvéért fognak fáradozni. ■ R. T.

Bajusz Tünde (balról), Zarbaksch Amirhossein, Haag Éva, Matache Attila és Petz Lászlóné az eskütétel után

♦

•4

I