Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-10 / 58. szám
4 Felújították a hidat pályázati pénzből ma adják át hivatalosan is a település központjában lévő hidat, valamint a felújított vízelvezető árkokat. Mintegy hét és fél millió forintba kerültek a munkálatok. A pénz nagy részét a vis maior alapból pályázat során kapta az önkormányzat, de 2,5 millió forint önerőt is kellett adni hozzá. A vízelvezető árkokat mederlapokkal rakták ki. Mint ismert, két éve a heves nyári záporok alámosták a hidat, amit az alapjaitól kellett újjáépíteni. A vízelvezetők mederszélességét is bővítették. Járdát építenek, szépítik a települést szélesebbek, kényelmesebbek lettek a járdák Grábóc központjában, elkészült ugyanis a felújítás. Az ön- kormányzat a Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás egyik pályázatán nyert pénzből fedezte a költségeket. Elkészült az idei évre szóló közfoglalkoztatási terv is, így 7 főnek biztosítanak Grábócon közmunkát, ahogy jobb lesz az idő. A közmunkásokra elsősorban a település tisztán tartását, szépítését bízzák. A munkahelyekre nagy szükség van ezen a településen is, hiszen havonta 24-en részesülnek szociális ellátásban. A könyvtárra is költ a falu, évről évre egyre nagyobb a választék, mondta Szatmári Erika. Szatmári Erika Úttal kötnék össze a falut Szálkával úr KÖTHETI össze Grábócot Szálkával, ha elkészülnek a munkák. Az összekötőút építése már több mint egy évtizede téma a faluban, ám eddig a szálkai önkormányzattal nem sikerült megegyezniük a grábóciaknak. A tervek már készülnek, a helyiek abban bíznak, ha megépül a betonút, akkor az idegenforgalom is jelentősebb lenne a faluban. A lakosság korösszetétele AZ OLDALT MAUTHNER ILONA ÍRTA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTETTE. ALMANACH 2010 - GRÁBÓC TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. MÁRCIUS 10., SZERDA Sárközi János (elöl) és Tóth Antal a könyvtárban, amely nemcsak a művelődés helyszíne, hanem itt találkoznak fiatalok, idősebbek egymással Segítségért kiált Grábóc jövőkép A helyiek szeretik a falujukat, de félő, hogy kiürül Az ország egyik legszebb települése, mondják a helyiek. Csak az a baj, hogy se óvodája, se iskolája, se saját orvosa nincs. Kevés a fiatal is, félő, hogy idővel kihal a település. Mauthner Ilona A hónap első keddjén jártunk Grábócon, a polgármesteri hivatal épülete előtt várakozott a helyiek egy népes csoportja. Mint kiderült, éppen segélyt osztottak, szociálist, ápolásit, lakásfenntartásit. Az út másik oldalán pedig a szolgáltatók egy-egy képviselője állt, és várta, hogy a tartozásaikból legalább valamennyit törlesszen a bevételhez jutott fogyasztó. Tüske László polgármester sem festett biztató képet a faluról, amikor arról beszélt, hogy az elmúlt pár évben a helyiek száma a felére csökkent, jelenleg 180 körüli az állandó lakos.- Úgy tíz éve a szociális otthon miatt nem sorvadt el a falu. Ma már sajnos nincs otthon, pedig az munkát biztosított több helybelinek. A falut megmentette a kihalástól, de a település nem tudta megmenteni az intézményt. Jelenleg a cikói, mőcsényi önkormányzattal közösen körjegyzőségben látja el a jegyző, dr. Márton Gabriella a rá háruló feladatokat - mondta Tüske László. Havonta egyszer ülésezik a képviselő-testület, melynek öt tagja van a polgármesteren kívül. Kevés a bevételük, mondta a polgármester, így nehéz teljesíteni a kötelező feladatokat, üyen a támogatások kifizetése, he- ti egy alkalommal rendel a háziorvos, aki Bonyhádról jár ki. Viszont sikerült a könyvtárat életben tartani, működik a nyugdíjasklub, és elkészült a település központjában a híd felújítása is, melynek az építési költsége 10,7 millió forint volt. Ennek negyedét saját költségként kellett finanszírozni. Tüske László polgármester kérdésünkre elmondta, a kistelepülés minden gondjával naponta találkozik. A lakosságarányos állami támogatásból kevésre futja. Szerinte a falu számára valóságos érvágás volt, amikor a szerb ortodox kolostorban működő szociális otthon megszűnt. Attól a kevés jövedelemtől is elesett a falu, amit ez az intézmény jelentett az itt élőknek, hiszen akkoriban a szociális otthon a helyi kistermelőktől vásárolt zöldséget, gyümölcsöt a konyha működéséhez. Ma már a helybeliek közül alig akad vállalkozó, csupán egy vegyesbolt van. A kárpótláson vásárolt földterületek zömét a tulajdonosok eladták, így valójában a kiskerten kívül nincs mit megművelni. Ettől függetlenül vannak terveik, mondta a polgár- mester. Szálkával közösen a lakossági vízellátáshoz szükséges kútrendszert fejlesztik, az utak, járdák felújítása is napirenden van. A kábeltévés hálózatot tavaly vezették be, így nyitottabbá vált a világra a falu. Ha lenne helyben munkalehetőség, akkor sokkal vonzóbb lehetne Grábóc, hiszen a környezeti adottságok, Szálka közelsége, az ortodox kolostor vonzó a turisták számára. Terveik között szerepel, hogy a papiakból vendégházat alakítanak ki, bár az egyház ehhez egyelőre nem partner. Tüske László polgármester ■ Nehéz teljesíteni a kötelező feladatokat. azon kevesek közül, akik dolgoznak, legtöbben Szekszárd- ra, Bonyhádra és Váraljára utaznak. Akiket délutános műszakra osztanak be a munkahelyükön, mindig megszenvedik, ugyanis a faluba este 6 óra körül megy utoljára busz. A lakosság nagy része ötven év feletti. Tüske László polgármester a legnagyobb kihívásnak a fiatalok helyben tartását látja. Ehhez a környéken munkahelyek, működő vállalkozások, de legalább termőföldek kellenének, ahol lehetne gazdálkodni. ■ Ragaszkodik Grábóchoz, ide köti az élete Palásti Pál 85 éves, egyedül él, de nem magányosan. Ottjárúinkkor éppen a szomszédasz- szonyt kísérte ki, de jóban van a falu minden lakójával. Önellátó, mondja büszkén, mindent megtermel az udvarában a málnától a hízott kacsáig. Élete felét egy Grábóc melletti tanyán töltötte, húsz éve költözött be a falu egyik családi házába, melyet ő maga vásárolt. Öt felnőtt gyermeke és 27 unokája mind másik települést választott magának, de gyakran van így is együtt Grábócon a család. Negyvenöt évvel ezelőtt, amikor erre a környékre került a Palásti család, még volt szőlőjük, gyümölcsösük, tartottak disznót, baromfit. Már akkor megtanulták, amit megtermelnek, az eltartja a családot. Öt éve, hogy Pali bácsi felesége örökre elment, azóta, hogy a magányát enyhítse, eljár a helyi nyugdíjasklubba, melynek programjait gyakran ő maga szervezi. Ahol a megélhetés, ott van az ember hazája is, mondta búcsúzóúl. Neki Grábóc jelenti mindazt, amiért az életben érdemes volt élni. A szerb templom és a kolostor a falu jelképe A grábóci szerb búcsú az ortodox vallásúak nagy találkozója, melyre minden évben sokan látogatnak el még a határokon túlról is. Az ortodox kolostort 1587- ben szentelték fel Mihály arkangyal tiszteletére. A templomi búcsút mégis a Julián naptár szerinti Péter és Pál idején, vagyis június végén tartják, mivel a görögkeleti naptár szerint Mihály nap nagyon későn, novemberben van, amikor az időjárás már kiszámíthatatlan. A település nagyon büszke az országban egyedüliként fennmaradt szerb ortodox kolostor-templomára. A grábóci kolostor jelentősége túlmutat a megye határain: az egész kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási centruma. A kolostorban a korábbi években szociális otthon működött, mára azonban üres az épület. Mostanában zárt kapuk várják a látogatókat. A szerb ortodox kolostor gondnoki feladatait Kuti Elek látja el, ő kérésre beengedi az ide látogatókat. Itt történt velünk minden jó stációk Kétszáztizenhét éves a katolikus templom A könyvtár köti össze a falut a világhálóval Sokan Grábóc nevét a szerb kolostorral kötik össze, pedig egy nagyon szépen karbantartott, több mint kétszáz éves katolikus templomuk is van. Gábori Sándorné mutatta meg nekünk az építményt és a környékét. Az épületet 1793-ban építették és 1991-ben újították fel, elsősorban az innen elszármazott németek támogatásából. Havonta kétszer van mise, az első és a harmadik vasárnapon Szálkáról jön ide a plébános. Nagyobb esemény ritkán adódik, de tavaly volt itt egy esküvő is. Minden évben jelentős rendezvénynek számít, amikor a Grábócról elszármazottak egy- egy napra visszajönnek, ilyenkor van mesélnivalójuk bőven. Gábori Sándomé, mögötte a templom- Sok ennek a településnek a hátránya, de ki tudja miért, akármerre jártunk is a világban, mindig visszavágytunk - mondta Gábori Sándorné. - Talán amiatt, mert itt történt velünk minden jó, itt születtek a gyermekeink és itt él mind a négy unokánk is. Nagy öröm számunkra, hogy a gyermekeink is így éreznek. Jártunk Európa több országában, de mindig jó érzés töltött el bennünket, amikor végre megérkeztünk és befordultunk a Grábóchoz vezető útra. Ilyen mesésen szép környezet sehol a világon nincs - mondta Gábori Sándorné, akinek a férje festi le minden tavasszal a templom környéki keresztúti stációkat. Heti két alkalommal megtelik élettel a szépen felújított könyvtár, melyet harmadik éve Szatmári Erika vezet. A huszonhét éves könyvtáros nagyon szeret Grábócon lakni, itt nőtt fel, itt él a szüleivel, illetve ma már élettársával, így minden emléke a településhez kapcsolódik. A könyvtár egyben a fiatalok találkozóhelye is, hiszen lehet internetezni, csetelni, jókat beszélgetni egymással, és alkalmanként még kézműves foglalkozásokat is tartanak itt. Nagy eredménynek számít, hogy a könyvtárat sikerült életben tartani, mondta Szatmári Erika. Ez nagyrészt egy nyertes könyvtárfenntartási pályázatnak köszönhető, ami azért is fontos, mert sajnos kevés grábóci háztartásnak van internet-elérhetősége. Emellett a könyvtár állománya is fejlődött, jelenleg több ezer példány közül válogathatnak az érdeklődők. A különleges kívánságokat is teljesítik, legfeljebb arra kiqsit várni kell. Két- három hónapja vásároltak új könyveket, lexikonokat. Emellett három számítógépük van, igaz, nem a legújabb példányok, de kapcsolatot tartani, az interneten való szörfözésre kiválóan alkalmasak. ■ Vállalkozó is ajánlott fel számítógépet. A termőföld segítené a fiatalok helyben maradását
