Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-03-07 / 10. szám
2010. MÁRCIUS 7., VASARNAP INTERJÚ 7 horváth csaba Az MSZP máris döntött a főpolgármester-jelölt személyéről, és a volt főpolgármester-helyettes most új tervekkel vág neki a korai kampánynak. HETES ÉS NYOLCAS METRÓT NEM ÍGÉREK Zöld zónákat és sportfővárost vizionál az MSZP új főpolgármester-jelöltje. Horváth Csaba nem érzi magát felelősnek a BKV- ben történtekért. Újvári Miklós- Sem az országban, sem Budapesten nem felfelé emelkedik a szocialisták csillaga. Miért vállalta mégis a főpolgármester-jelöltséget?- Az elmúlt húsz év legnehezebb választása lesz a fővárosiak életében ősszel. Komoly dilemmákat kell megosztanunk, megvitatnunk egymással. A rendszerváltás óta a baloldal képviseletében először van nemcsak lehetőségünk, hanem kötelezettségünk, hogy valódi baloldali és liberális értékeken alapuló programot kínáljunk Budapestnek. Természetesen nekünk, szocialistáknak a kampányban be kell mutatnunk azokat az eredményeket is, amelyek megvalósulásában részt vettünk, és amelyekre büszkék vagyunk. Csak néhányat hagy említsek, hiszen 100 éve nem épült ennyi minden Budapesten, mint most, az EU-s forrásoknak köszönhetően. Építettünk és felújítottunk hidakat, gondoljunk csak a Megyeri hídra, a Szabadság hídra vagy a Margit híd most zajló felújítására. A korábban elhanyagolt, ká- tyús utak több mint fele új burkolatot kapott. Fejlesztettük a budapesti egészségügyet: az Uzso- ki, a Szent Imre és a Bajcsy- -Zsilinszky Kórház felújításával, bővítésével. Én magam ebben a ciklusban tényleg büszkén adhattam át több új iskolát is. Budapesten egyre több a zöld terület, és nálunk épült Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása, a csepeli szennyvíztisztító, amely újra élő folyóvá teszi a Dunát. Szinte nincsen olyan szeglete a városnak, ahol ne történt volna jelentős megújulás.- A főváros a BKV-botránytól hangos. Önnek nincs ebben felelőssége?- A politikai felelősséget mind a főpolgármester, mind azok a politikusok elismerték, akiknek a BKV irányításában volt szerepük. Én főpolgármester-helyettesként nem kevésbé fontos területeket felügyeltem, de az élet egy másik területén. A humán várospolitikát: a gyermek- és ifjúságvédelmet, az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet, a foglalkoztatáspolitikát, az esélyegyenlőségi ügyeket és a civilek világát. Úgy tűnik, ezeken a területeken az intézmények jobban, szabályozottabban működnek, mint a BKV. Véleményem szerint a BKV-nál évtizedes rossz folyamatokat, beidegződéseket örökítettek át, amelyeket egyre rosszabb irányú „új vívmánnyal” bővítettek ki, mint például a végkielégítések gyakorlata. Pedig egy olyan vállalatnál, amelybe az államnak és az önkormányzatnak évente több milliárd forintot kell pumpálni, joggal elvárható, hogy a legnagyobb gondossággal használják fel a forrásokat. lutalmat példáBudapest az ország legszolidárisabb városa, az itt befizetett személyi jövedelemadóból és más adónemekből arányaiban a legkevesebbet kapja vissza” ul csak többletteljesítményre kellett volna adni.- De Ön is felügyelte a BKV-t, igaz, csak néhány hónapig. Mit tapasztalt?- Egy morális és gazdasági válsághelyzet alakult ki. A BKV tavaly novemberre gazdasági csődhelyzetbe került. Olyan szabályzatot fogadtattam el a közgyűléssel, amely nem engedi a jövőben a végkielégítések rossz gyakorlatát megismétlődni. Publikussá tettük nemcsak a BKV, hanem az összes önkormányzati tulajdonban lévő vállalat szerződéseit, ami nyilvánvalóan visszatartó erővel hatott azok számára, akik esetleg rosszban sántikálnának.- De a BKV nem csak a korrupció miatt működik veszteségesen. Mi a kiút?- Sikerült elkészíteni egy üzleti tervet, amelyre a kormány is rábólintott, és amelynek végső kialakításában már mint Budapest kormánybiztosa vettem részt, és így is írtam alá. Nemcsak egyszeri 23 milliárd forintos többlettámogatást kap a BKV, hanem a főváros is plusz 5 milliárd forintot biztosított a megítélt támogatáson felül. Ez erre az évre rendbe teszi a dolgokat. De elfogadtunk egy olyan elvet is, amely szerint a támogatások inflációkövetővé válnak, és a jegyárak is csak az infláció mértékében emelkedhetnek. Az Európai Unióhoz képest a jegyár már majdnem átlagos, miközben a szolgáltatás színvonala korántsem. Azt hiszem, most inkább minőségben kell javulnia a szolgáltatásnak. Ezer buszt kell a következő néhány évben lecserélni, villamoscserék, HÉV-sze- relvény-cserék váltak szükségessé. Ahhoz, hogy valóban korszerű közösségi közlekedési vállalattá váljon a BKV, több száz- milliárd forintot el kell költeni rá. Ez nyilván nem megy egyik napról a másikra, de évente 20- 25 milliárd forintot kell fejlesztési célokra fordítani. Az autósokat csak úgy lehet átszoktatni a közösségi közlekedésre, ha azt komfortos, klimatizált, tiszta járművekkel működtetjük. A most kidolgozott tervben szerepel az a megoldás: létrehozunk egy közös megrendelő szervezetet, amely a BKV, a MÁV és a Volán Budapesten működtetett kapacitásait összehangolja.- Miért kell Budapestnek eny- nyire kiemelt helyet biztosítani? Miért nem kap ugyanígy Szombathely, Debrecen vagy Kiskunfélegyháza milliárdo- kat a tömegközlekedésre?- A szombathelyiek, debreceniek, félegyháziak is járnak rendszeresen Budapestre, és ugyanazzal a tarifával igénybe vehetik a szolgáltatást. De azt is tudni kell, hogy Budapest az ország legszolidárisabb városa, az itt befizetett személyi jövedelemadóból és más adónemekből arányaiban a legkevesebbet kapja vissza a főváros, és az állami kiegyenlítő szerepnél a legutolsó a sorban, miközben itt termelődik az ország GDP-jének 3540 százaléka. Ha a budapestiek felélhetnék adóbevételeiket, akkor Budapest olyan város lenne, mint Svájcban Zürich. De a budapesüek teherNévjegy 1969-BEN született, Budapesten 1994-ben saját reklám- ügynökséget vezetett 2002 óta parlamenti képviselő 2002-2006: Budapest II. kerületének polgármestere az MSZP budapesti elnökségének tagja, 2004-től pedig alelnöke 2006-2009: főpolgármester- helyettes, 2009-től Budapesti kormánybiztos házas, két gyermeke van vállalásából más települések lakói is részesednek. Nagyon fontos, hogy a főváros olyan minőségű infrastruktúrát, benne közlekedést biztosítson, amely elsősorban az itt élőknek, de az itt dolgozó és az ide dolgozni járó tömegeknek, és az idetelepülő külföldi tőke számára is vonzó legyen.- Demszky Gábor világvárost ígért. Ön milyen változtatásokat tervez?- Főpolgármester-jelöltként olyan vállalások támogatását kértem a budapesti szocialistáktól, amelyek rövidebb távon jelentenek nagy változásokat a budapestiek életében. így a lakótelepeket „közösségi lakóparkká” alakítjuk át, ahol a házak mellett megújul az egész közösségi lakókörnyezet: közösségi épületek, játszóterek és parkok létesülnek, javul a közbiztonság, beindul a közösségi élet. Olyan városrészeket, „zöld zónákat” hozunk létre, ahol érdemes lesz a szabadidőt eltölteni, mert ezeken az új zöld közösségi területeken korlátozzuk a szennyező járművek forgalmát, ezzel biztosítva a budapestieknek tiszta levegőt, kevesebb port és kisebb zajt. Ilyen „zöld zóna” lehet majd a Duna rakpartjain kialakított zöld belvárosi sétány, amelynek tervezése elkezdődött az Élő Duna programban. Ezek a programok megváltoztatják a város arculatát, és szinte minden budapestit érinteni fognak. Más területről példát hozva: szeretnénk elérni, hogy egyre több budapesti bekapcsolódjon az egészséges életmód programjába, folytasson valamilyen közösségi sporttevékenységet. És célunk, hogy Budapesten minél több világversenyt rendezzünk. Ezért programot készítünk annak érdekében, hogy Budapest legyen „Közép-Európa sportfővárosa”. Vannak nagyon fontos infrastrukturális beruházások is, de nem hatos, hetes, nyolcas metrót szeretnék ígérni. A közösségi élet minőségének javítását szeretném szolgálni.- Felmerült, hogy a Fidesz egy évvel elhalasztja az ön- kormányzati választásokat. Mit szólna ehhez?- Nyilván a Fidesz azt is el tudná képzelni, hogy demokrácia helyett tekintélyelvű, abszolutista királyság alakuljon, még ha ez több száz éve is volt divatban. Félretéve a rossz megérzéseket: mindenről érdemes tárgyalni, de az nem lehet szempont, hogy aktuálpolitikai szempontból érdeke egy pártnak a halasztás. Az egy régi vita, és arról én is hajlandó vagyok tárgyalni, hogy az önkormányzati és országgyűlési választások váljanak szét De csak úgy tudnám elképzelni, hogy nem a meccs közben változtatjuk meg a szabályokat. Azt el lehet képzelni, hogy ősszel öt évre választunk képviselőket, és két cikluson keresztül eljutnánk a kétéves eltéréshez.- Reálisnak tartja, hogy a Jobbik és a Fidesz akár országos, akár budapesti szinten együttműködne a jövőben?- Igen, nemhogy reálisnak, valódi veszélynek tartom ezt. A Fidesz több száz önkormányzatban együttműködik a szélsőséges Jobbikkal, olyan jelöltet, Tarlós Istvánt indítja főpolgármester-jelöltként, aki elfogadja a szélsőségesek támogatását. Két hete Tarlós István a Hír TV-ben maga fogalmazott úgy egy interjúban, hogy számos programmal azonosul, amelyet a Jobbik képvisel - csak kicsit másként Feltehetjük a kérdést, pontosan mivel is akar azonosulni Tarlós István? És ha „csak kicsit másként” azonosul a Jobbik programjának egyes elemeivel, az rendben van? Mert szerintem nagyon nincsen rendben. Nem fogjuk hagyni, hogy a Fidesz a saját és a Jobbik bakancsos értékrendjét rákényszerítse erre a városra.- Tarlós István a héten felvetette, hogy a kormányzati negyed helyén létesüljön múzeumi negyed. Ön támogatna egy ilyen új tervet?- Szerintem ez az ötlet jó, igaz, nem teljesen új, és nem Tarlós Istváné. Demján Sándor, a neves befektető vetette ezt fel jó tíz éve. Tényleg támogatható ez a cél, de tudni kell, hogy egy ilyen negyed több tízmilliárdba kerülne. Azért örülök annak, hogy Tarlós István felvetette mindezt, mert hosszú idő óta ez az első kultúrával, Budapest kulturális életével foglalkozó javaslata. Bár némiképp aggodalommal tölt el, hogy a Hajógyári szigettel kapcsolatban is először kulturális terveket mutatott be, majd ehelyett kaszinószigetet alakítanak ki. Nem szeretném, ha Budapest közepén egy nagy kaszinó épülne múzeumi negyed helyett.
