Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-03-07 / 10. szám
A HÉT TEMAJA 2010. MÁRCIUS 7., VASARNAP nagybani piac A szegfű és a gerbera divatja elmúlt, de a rózsa örök. A jövő évi divatot már az idén tudják a világpiac ászai. A nagybani virágpiac kereskedői most nőnapkor sem boldogok. A VIRÁGÁRUSOK EGYETLEN ÜNNEPE Az éves virágforgalom húsz százalékát teszik ki a nőnapi eladások. Nem csoda, ha a virágpiacokon a régi időket idézte a forgalom, igaz, ez manapság már évente csak kétszer fordul elő: ilyenkor és anyák napján. Fábos Erika „Öt évvel ezelőtt ilyenkor a csarnok kapujában verekedtek a vásárlók, hogy bejussanak, reggel hét előtt meg ki sem lehetett hajtani, mert annyi volt az autó. Most pedig nézzen szét, mi van itt” - mutat körbe hajnali ötkor a budaörsi virágpiac udvarán Tóth Lajos nagykereskedő. Valóban, nem túl nagy a mozgás, alig négy-öt kereskedő mustrál- gatja a maradék portékát, amelyet egy tucatra való őstermelő kínál dideregve. Fúj a szél. Nagyon. Ettől függetlenül mindenki vidámabb kicsit, mint máskor. Éjjel-kettőtől négyig ugyanis nagy volt a pörgés, alig álltak meg az árusok. „Ez a pár óra olyan volt, mint régen. Utoljára egy éve tapasztaltam ilyet, akkor is nőnapkor, aztán itt nagyjából ki is fújt. Nem azért panaszkodunk, mert divat: az öt évvel ezelőttinek húsz százaléka a mai forgalom.” „Hiába a gyönyörű virágok, sok itt a megkeseredett ember - foglalja össze Orosz Pál, a piac felügyelője. - Nem csak a forgalom kisebb, kereskedőből is jóval kevesebb van, mint pár éve. Én öt éve vagyok ezen a piacon, és minden évben egy kicsit rosz- szabb volt, a gazdasági válság meg tényleg a padlóra küldött mindent. Akik kitartottak, azok azóta idejárnak, amióta ez a piac megnyitott, pedig annak 25 éve. Fanatikusok. Aki nem, az már váltott.” „A virágtermelők hatvan százaléka elhagyta a szakmáját az elmúlt tizenöt évben. Én csak azért csinálom, mert beleszület- tem, és nem tudom elképzelni, hogy mással foglalkozzak - mondja Téglás László. - A következő generáció már a mi családunkban sem folytatja, pedig nyolcvan éve kezdték a dédszü- leim. Én ma 800 szál gerberát hoztam, de legdrágábban 130 forintért tudom eladni, amiből 300-400 forint lesz az üzletekben, hiába dolgozom érte és fűtöm az üvegházat. Gondolja meg, egy köbméter gáz 30 forint volt tíz évvel ezelőtt, most meg 135, miközben a virágért talán harminc százalékkal kapok többet, de azt is csak ilyenkor.” Magyarországon ugyanis a virág iránti kereslet szélsőségesen ingadozó. Van néhány fogyasztási csúcs - Valentin-nap, nőnap, anyák napja, ballagás, Mária- és Erzsébet-nap, végül mindenszentek és halottak napja. A legdrágább nőnapkor a virág. Az áru fele ugyanis külföldről érkezik, és a holland árutőzsde határozza meg az árat. Ha nagy a ke„Luxuscikk lett a virág, és egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy jó minőségűt vegyenek” resiet, drága a virág. Ilyenkor pedig óriási. Nem a nőnap miatt, hanem.mert március 14-e Angliában anyák napja, és rengeteg virág fogy. Ez drágítja a magyar virágüzletekben is 20-30 százalékkal az árakat márciusban. „Én is sokszor kiszámoltam, megéri-e, de nekem meg nincs más választásom - mondja Rezes Zsuzsa kiskereskedő. - Ma hajnali kettőkor keltem, hatra beérek az üzletbe, hétkor nyitok és este hatkor zárok be, ez tizenhat óra munka, és ezt hetente háromszor megcsinálom. Éppen eltartom magam, de azért lettem virágboltos, mert megszűnt a munkám.” „Amíg egy multi, amelyiknek van ötszáz üzlete az országban, ilyenkor azzal csalogatja be a vásárlót, hogy olcsó a virág, nincs miről beszélni - mondta Varga Ferenc nagykereskedő. - Egy multi odamegy Hollandiában a termelőhöz, és tízszer annyi rózsát megvesz, mint bármelyik magyar nagykereskedő, nyilván olcsóbban kapja meg, és keresni sem akar rajta. Megkeresi a többi árun, amelyet azok vesznek, akiket a virággal becsalogatott. Mi nem árulhatunk kenyeret, ő árulhat virágot. Pedig az, amit itt kapna a vásárló, friss és tartós, amaz meg kókadt, de megveszik, mert olcsó. Luxuscikk lett a virág, és egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy jó minőségűt vegyenek. A virágpiac reggel nyolckor zár, de hétkor már csak a nagykereskedők beszélgetnek egymással. Azt mondják, ennél már nem lehet rosszabb, aki eddig kitartott, az már mindent kibír, és talpon marad. Ez az első jó hír ma hajnalban, meg az, hogy nőnapig még van egy nap, amikor talán még elfogy a pénteken megmaradt készlet. Aztán jönnek a szokásos hétköznapok, a virágosok következő ünnepére újból egy évet kell várni. A kerti hóvirágot le szabad szedni A hóvirág 2005 szeptembere óta az Európai Unióban a veszélyeztetett növények közé tartozik, s mint ilyen, védett. Természetvédelmi értéke szálanként 10 ezer forint, de ha töves- tó'l ássák ki, akkor háromszoros a bírság. Ami a kertekben nő, legyen az bármilyen fajta, nem védett, szabadon szedhető. Kék rózsa, illatos tulipán - a nemesítés új határai MAR A VIRAGTERMESZTESBEN IS használják a géntechnológiát, így sikerült tövis és illat nélküli rózsát, lazacszínű petúniát és kék szegfűt kikísérletezni. Ráadásul mindez nem is akkora újdonság, hiszen a virágok tekintetében 1987-ben alkalmazták először az eljárást. ocskay Mária, a Dísznövény Szövetség és Terméktanács elnöke azt mondta, a kék rózsa előállítása volt a legnagyobb feladat, mert a rózsa kis pH-ér- téke miatt nem képes kék színanyagot termelni, nemesítéssel legfeljebb csak lilás árnyalatú színt lehet elérni. Végül Japánban sikerült, ahol a Mitsubishi gyár támogatásával nemesítették ki az igen ritka kék színű rózsát. „a nemesítés komoly munka, kivételes érzék és türelem kell hozzá, és négy-öt évbe telik, mire egy újabb virág vagy szín a piacra kerül - mondta Ocskay Mária. - A keresztezésnél a legfőbb szempont a tartósság meghosszabbítása, de az illatra is egyre jobban figyelnek. Például létezik már kimondottan illatos tulipán is. A legtöbbet Japánban, Olaszországban és Franciaországban foglalkoznak a virágnemesítéssel. Guba Ági szerint nincs divatvirág, és virágdivat sincs az idén a világosabb, púdere- sebb színű virágokból készülnek a legdivatosabb csokrok, a világoslila árnyalatú rózsák, a hamvas rózsaszín tulipánok ihlették meg az európai kreátorok fantáziáját. Hogy melyik virág és milyen csokor a tren- di, Hollandiában döntik el, és onnan határozzák meg szinte az egész világon. Persze hogy ebből mi valósul meg, virágkötője válogatja. guba ági számára a nőnap egyenlő a tavasszal, tehát pici, Szolid színek a slágerek kedves csokrokban, apró cserepes virágokban gondolkodik. Azt mondja, ez az ünnep a köszönetről és a tiszteletről szól, virágot is ennek megfelelően kell választani hozzá. Nem kell feltétlenül óriási csokrokat venni, egy hajtatott virágzó barackfaág ugyanakkora örömet szerez. Egy a fontos: személyre szóló legyen. A virág ára viszont nem szempont, már néhány száz forintból is lehet virágot venni. Repülővel, kamionnal jön a virág nagy része télen a hazánkban kapható virágok nyolcvan százaléka, tavasszal és nyáron a fele kerül külföldről a hazai boltokba. Ezek repülővel, hajóval vagy kamionnal érkeznek hozzánk, attól függően, hogy honnan jönnek, és mennyire bírják a szállítást. Míg Európában ösz- szesen 150 ezer hektáron, mintegy 60 ezer gazdaságban foglalkoznak dísznövénytermesztéssel, addig Magyarországon alig hétezer család. A legjelentősebb virágellátó Hollandia, a világ exportált és importált teljes dísznövénymennyiségének hatvan százaléka származik onnan. korba Attila, a Dísznövény-ke- reskedők Országos Szövetségének elnökhelyettese azt mondta: Hollandiában nyílik a tulipánok, a krizantémok és a liliomok nagy része. Kenya, Ecuador és Kolumbia rózsanagyhatalom, de Olaszországból is sok rózsa érkezik, Törökország és Olaszország szegfűbirodalom, Thaiföld pedig orchideában első. Hazánkban gerberát, szegfűt és rózsát termelnek leginkább. A gond csak az, hogy nem tudják felvenni a versenyt a dömpingméretek- ben előállított importvirágok árával. A világ legdrágább virágai Apaphiopedilumvagya phanelopsis orchideák azért ilyen drágák, mert 4-5 évig kell őket nevelni, amire egy tövön akár 18-20 virág is nyílik. Ráadásul egy évben csak egyszer virágoznak. Az orchideát elsősorban Malajziában ésfhaiföldön termesztik. Tacca chantrieri, de nálunk Denevérvirágnak hívják, és lilás- fekete virágai teszik különlegessé. Ázsiából származik. Általában esőerdők árnyékos, mélyebb területein található meg. Virágjának formája szárnyakra emlékeztet. Ritka: egy-egy növény évente leífeliehh tízviráant hnz A Heliconia Columbiából származik, hívják rákollóvirágnak is, mert virágzata gyönyörű, piros színű rákollóra hasonlító szirmokkal rendelkezik, amelyek széle sárga színű. Egész évben virágzik. Egy-egy nagyobb vagy különlegesebb színű, pl. barna virágért elég sokat kell fizetni. A Protea, a cukorcserje virága Dél-Afrika tengerparti vidékein honos. Azért különösen népszerű, mert virágai nem hervadnak, hanem alakjukat megőrizve száradnak, és így évekig díszíthetik a vázát vagy a szárazvirágcsokrot. A Strelíciát hazánkban is termesztik, legtöbben papagájvirágként emlegetik. Leginkább csokrokban elterjedt, pedig cserepes változata sokkal látványosabb, igaz, nagyon kényes. A hazánkban kapható virágritkaságok közül a legolcsóbb.
