Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-06 / 31. szám

2010. FEBRUÁR 6., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG HÉTVÉGE Képei megérintik az embereket munka közben Eleinte nem szerette, ha nézik, ma már a főtéren is szívesen fest Megnyílt Beda László 20 év 20 képben című tárla­ta. A szekszárdi festő 33 éves korában fogott elő­ször ecsetet. Wessely Gábor Két betegség között pergett le Beda László eddigi festői pályá­ja, az elmúlt húsz esztendő. A munkásságát reprezentáló tár­lat, mely a 20 év 20 képben cí­met viseli, a szekszárdi VIP Ga­lériában látható. ■ Tájképeiről kezdetben száműzte az embert. Szerkezetlakatos brigádveze­tő volt a rendszerváltás előtt. A nehéz fizikai munka miatt tönk­rement a gerince. Egy évet várt a műtétre, akkor kezdett festeni. Most is várakozik, az egészsége romokban hever, április végén megy kezelésre Budapestre.- Amikor a romos Mausz- kápolnát először megláttam, 1992 tavaszán - mondja -, úgy éreztem, hogy az én életem is ilyen. Csak én fel fogok állni eb­ből a helyzetből. A romos épüle­teket viszont meg kell örökíteni, mielőtt végleg eltűnnek. Szek- szárdról tekertem ki Szálkára bi­ciklivel. Akkor igézett meg az ütött-kopott kápolna. Nem sokkal korábban százalékoltak le, kise­lejteztek, s ez az érzés indította el bennem a festés iránti vágyat.- A betegség hogyan hat egy alkotó emberre? Mennyire tükröződik az alkotásokon a testi-lelki állapota?- Kezdetben elég komor szí­neket használtam. Mikor kiszu- peráltak s összecsavarozták a szétcsúszott csigolyáimat, na­gyon rosszul éreztem magam. A kórházban a szomszéd ágyon fe­küdt egy bátaszéki festő, Nagy Károly; talán neki köszönhető, Már több mint hetven önálló kiállítása volt Beda Lászlónak. Évente öt-hat alkotótáborba megy el. Képeit a közönség nagyra értékeli hogy 33 évesen, 1989 karácso­nyán ecsetet fogtam. Eleinte tem­perával, papírra, aztán olajfes­tékkel vászonra, farostra készí­tettem a képeket. Sok jó tanács­csal segített Szatmári Juhos László, Decsi Kiss János és Cseh Gábor. Egy évvel később már be­válogatták egy képemet az Art '999 szekszárdi tárlatára.- S onnan már egyenes volt az út? Jött a siker, a pénz?- Sok képet festettem, a siker a közönségtől jött, a pénz meg a rokkantsági nyugdíjam kiegé­szítésére volt jó. Egy szekszárdi kiállításon, amelyen Tolna me­gyei festők szerepeltek, az én két munkám kapta meg a közönség- szavazatok háromnegyedét. Megérintik az embereket a képe­im. Kaposváron, a miniatűr mű­vek tárlatán is elnyertem a kö­zönségdíjat.- Mi a fontosabb: a közönség vagy a szakma elismerése?- A közönségnek festek, de a közönség állhat szakmabeliek­ből is. Alkotótáborokban például sokat adok a festőtársak vélemé­nyére, és tanulok is tőlük; tanu­lunk egymástól. Sokáig voltam magányos festő. Nem állhattam, ha néznek munka közben. Ami­kor a feleségem bejött a szobába, letettem az ecsetet. Aztán a bará­tom, Biszák Laci, akivel együtt bontogattuk a szárnyainkat, 2006-ban rávett, hogy elmenjek egy alkotótáborba. Azóta rend­szeresen járok, évente ötször- hatszor is. És már nem zavar, ha nézik a műveim születését, az se gond, ha a szekszárdi főtérre kell kiállnom festeni a Szent László- napokon. A táborokban általá­ban egy-két képpel fizetünk a teljes ellátásért. Nemrég Homoródszentmártonban vol­tunk, Erdélyben. Visszautaz­tunk a múltba. Megörökítettük azt a világot, ami már nincs.- Realista módon?- Igen, én ennél a stílusnál maradtam. Belekóstoltam az absztraktba is, de az idegen tő­lem. Szedresben nőttem fel, egy erdő mellett, innen ered a ter­mészetszeretetem. A tájképeim­be sokáig nem festettem embert. Mert úgy voltak jók, zavartala­nok. Az ember csak összezavar­ja a vüág dolgait. Uralkodni akar, tönkreteszi a környezetet, többet árt a Földnek, mint egy mete­orbecsapódás. Névjegy csak 33 évesen, egy gerincmű­tét után kezdett festeni a ma 53 éves Beda László. Szedresben született, jelenleg Szekszárdon él. Termékeny alkotó, több kiál­lításon nyert közönségdíjat. Már több mint hetven önálló tárlaton mutatkozott be. Főleg tájképeket és utcarészleteket fest. Nős, egy lánya és két uno­kája van. SMS-ROVAT (Az SMS-rovatban születésnapi, névnapi, házassági évfordulós üzeneteket, hirdetéseket, verse­ket, idézeteket, vicceket, meg­szólítás nélkül érkezett sms-eket nem közlünk. Nem jelentetjük meg továbbá azokat sem, ame­lyek szövegében közölt telefon­szám nem egyezik azzal a szám­mal, amiről az üzenet érkezett. Ha az üzenethez telefonszám is tartozik, azt betűkóddal nem, csak számmal kiírva közöljük.) * NAGYON BARÁTSÁGOS, fekete­fehér husky, rajzos kan kutya gazdát keres. Egyik szeme kék. Tel.: 06-30-463-4892 * 42 ÉVES NŐ igényes társat ke­res. Sms-t a 06-70-405-5795-re várok. * TARTÓS KAPCSOLATRA megis­merkednék molett, nagy mellű lánnyal vagy elvált asszonnyal Szekszárd és környékéről. Jel­igém: „Találjunk egymásra”. * VAN REMÉNY? Független, 175/41 éves, alkoholmentes férfi megismerkedne 36-41 év körüli vékony alkatú, szerény körülmé­nyek között élő, gyermektelen, al­bérletes hölggyel élettársi kapcso­lat céljából. Csak sms-t várok Bátaszékről vagy közvetlen kör­nyékéről a 06-20-375-4577-re. * TELTKARCSÚ hölgyekkel is­merkednék, ha van ilyen. Jelige: „Édes”. * szekszárd, Bonyhádról vá­rom vékony lányok üzeneteit ko­moly kapcsolatra. írjatok a +36- 30-623-7960-as számra. * MAGÁNYOS csajszi szívesen megismerkedne bonyhádi 35 éves, jóképű vállalkozóval. Csak sms-re válaszolok. 06-70-270- 0912 * TARTÓS KAPCSOLATOT kere­sek, 60 éves korig, költözés le­hetséges. 53 éves férfi. 06-20- 595-3615. Ducik is hívhatnak. * „FÉNY” JELIGÉRE! Várom rövid bemutatkozásod! „Esély". +36- 20452-4324 * KERESEM azt az urat, aki 2009. szeptember 4-én 14 óra­kor a Skála parkolónál odament egy biciklistához, akit majdnem elütött egy pizzafutár! Kérem, je­lentkezzen! Tel.: 06-20-375- 1002. Köszönöm! A biciklista. DDRlO: stratégiai szerepben frissítés Szakértőkkel készítik elő az új innovációs stratégiát HAJDAN A Dél-Dunántúli Regioná­lis Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. (DDRIÜ) fel­hívást tesz közzé ágazati innovációs szakértők re­gisztrálására. A Dél-Dunántúli Regionális In­novációs Stratégia 2010-ben megújításra szorul. Ennek ér­dekében a DDRIÜ 2009-ben el­kezdte az ágazatok és a vállal­kozói innováció felmérését és kiértékelését. Ahhoz, hogy a dél-dunántúli régió minél reá­lisabb és magasabb színvona­lú megújított Regionális Inno­vációs Stratégiával rendelkez­zen, szükséges, hogy egy átfo­gó, magasan kvalifikált szak­értői csapat dolgozzon a straté­gia megújításán. Ennek érde­kében kívánja a nonprofit cég jelenlegi szakértői bázisát új szakértők bevonásával meg­újítani. A szakértők által készült fel­mérések információit a DDRIÜ összesíti és értékeli, majd a ren­delkezésre álló szakmai anyag­ból fogalmazza meg a Regioná­lis Innovációs Stratégia új irá­nyait, az innovációban érdekelt szereplők feladatait. A DDRIÜ a körültekintő előkészítést kö­vetően továbbítja a stratégiát a ■ A SZAKÉRTŐ ELÉRHETŐSÉGE és személyi adatai, melyek egy adott témakörre kötendő megbízási szerződés elkészí­téséhez szükségesek. ■ AZON SZAKMAI területek, tu­dományágak megnevezése, ahol a szakértő tapasztalat­tal rendelkezik annak érde­kében, hog}' mindenki a szakterületének leginkább megfelelő felarjatra kapjon felkérést. m a szakértő jelenlegi és ko­rábbi munkahelyei, végzett­sége, tudományos fokoza- ta(i), referenciái, korábbi szakértői tapasztalata, gya­korlata, valamint legfonto­sabb publikációi és szellemi Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség felé. A DDRIÜ várja különböző szakterületeken (pl. élettudo­mány, biotechnológia, egész­ségipar, agráripari kutatás, alkotásai, melyek a szakértő szakmai tapasztalatát mu­tatják. m a szakértő idegennyelv­ismerete. A szakértői adatbázisba a DDRIÜ honlapján, a http:// www.ddriu.hu címen letölthe­tő regisztrációs űrlap kitölté­sével és annak postán vagy személyesen a 7621 Pécs, Ki­rály utca 23-25. címre, vala­mint az innovacio@ddriu.hu e-mail címre történő vissza­küldésével lehet bekerülni. A DDRIÜ a .beérkezett pályá­zatokat értékeli, a kiválasztott pályázókat az eredményről e-mailben értesíti. élelmiszer-tudomány, ökológia, környezettechnológiák, környe­zetvédelem, energetika, anyag- tudomány, informatika, elekt­ronika, műszer- és irányítás- technika, közlekedéstudomá­nyok, társadalomtudományok, innováció marketing) jártas, K+F ötletek minősítése, újdon­ságvizsgálat, technológiai ter­vek készítése és innovációs projektek fejlesztése és megva­lósítása területén tapasztalat­tal rendelkező elméleti és gya­korlati szakemberek, innováci­ós menedzserek jelentkezését a közfinanszírozású, nonprofit és a vállalkozói szférából egy­aránt. A szakértők feladata lesz a DDRIÜ Nonprofit Kft. által ke­zelt innovatív fejlesztési ötletek értékelésében és innovatív pro­jektek fejlesztésében való köz­reműködés. Az előkészítő munka minél szélesebb körű elvégzése érde­kében nem csak elméleti kutató­kat, hanem vállalkozókat, gya­korlati szakembereket is szeret­ne megnyerni a szakértői mun­kára a DDRIÜ. ▲ Február hatodikán 125 éve, 1885-ben született Dombóvárott Hirsch Zoltán vi­lághírű törpe artista, Zoli bo­hóc. 115 éve, 1895-ben elhunyt Tarnói Csontos Jenő zombai plébános, Deák Ferenc közeli rokona. 85 éve, 1925-ben meg­halt Gedeon Béla felsőkereske­delmi iskolai igazgató Szek­szárdon. 75 éve, 1935-ben cso­daként emlegették a Zoli helyzeti előnye Hirsch Zoltánként született Dombóvárott 1885. február 6- án, iskolába Bátaszéken járt, ám Pécsett lett lakatos. Az otta­ni színház tapsszervezőjeként kezdte, majd négy földrészen híres artistává lett. Erre adottsá­ga segítette, hiszen 110 centis törpe volt... Kosztolányinak még azt is el­mondta: ugyanez mentette meg 1915-ben a besorozástól, ahol azért mégis le kellett vetkőznie. Önéletrajzi könyvében, az 1943- ban megjelent Kis ember nagy életében kedves derűvel idéz róla keringő történeteket. Mikor termetes barátjának arról panaszkodott: - Nyakig úszom az adósságban, ő csak annyit Dombóvárott észlelt jelensé­get: a sűrű havazásban vörös fénnyel meghasadtak a felhők. Február hetedikén 105 éve, 1905-ben a Budapesti Szemle Sárszentlőrinc fia, Lehr Albert Heine-fordítását közölte. 25 éve, 1985-ben meghalt Várong híressége, Takács Lajos etnog­ráfus, a történettudományok doktora, több jelentős könyv szerzője. mondott: - Könnyű neked. Máskor egyszer hajnalig tartó mulatós után autón vitték haza. Cimboráját arra kérte, csenges­sen be. Az készségesen vállal­kozott erre. De a házmester csak nem mozdult. Zoli morgo­lódott is, hogy milyen mélyen alszik. Majd meglátta, hogy az állítólagos becsöngető a sarkon nevet a kocsiban. Mit tehetett mást, tovább várt Végre egy ar­ra járó hajnali nőt szólított meg igen udvariasan: Bocsánatot kérek, ne tessék molesztálás- nak venni, ha megkérem, lenne szíves becsöngetni... A hölgy rám mosolygott, megnyomta a csengőt és vidám bájjal meg­kérdezte: - Fel is jöhetek?” ■ Dr. Töttős Gábor A szakértői regisztrációs űriapon szereplő főbb adatok TOLNA MEGYEI ANEKDOTATÁR l 4 * I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents