Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-04 / 29. szám

4 ______ ______ KÖRKÉP TO LNAI NÉPÚJSÁG - 2010. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK A megye művészei az interneten: tíz éve startolt a kultúrportál Mire meghámoznánk, elfogy burgonya Sok benne a fekete folt, a zöme külföldről jött Aláírásokkal próbálják újra megállítani Cikon a vonatot szekszárd Támogatást nem kér­tek és nem kaptak. A weblapra felkerülő művészektől sem szed­tek pénzt. Önerőből hozták létre, önzetlenül működtetik a megye legnagyobb kulturális portálját. Erre a legbüszkébb Rühl Gizella, aki Hollendus Jánossal tíz éve in­dította el a TolnaArt-ot Mintegy 200 amatőr és hivatá­sos, a megyéhez kötődő előadó- és képzőművész munkásságát és életrajzát tették közzé a neten. Körülbelül 10-20 művésszel in­dult a TolnaArt, aztán jöttek sorra a tárgyalkotók mellé az irodalmá­rok és az előadó szólisták, csopor­tok. Elkezdték vezetni az esemény- naptárt, ami ma már képes, kultu­rális archívumként is szolgál. Egyszerű, áttekinthető, jól használható portál a TolnaArt. A napi látogatószám 5-600 kö­rüli. Az utóbbi időben sok új lin­ket tettek fel rá. Az alkotók kö­zül ugyanis jó páran hoztak lét­re már önálló weblapot, ami innen is elérhető. ■ Wessely G. Rühl Gizella, a TolnaArt működtetője Kirándulással jutalmazták meg diákjaikat szekszárd Budapesti kirándu­lással támogatja hátrányos hely­zetű tanulóit és jutalmazza a ki­emelkedő teljesítményt nyújtott diákokat a Szent László Középis­kola egészségügyi tagintézmé­nye. Körülbelül negyven fiatal ke­rekedett fel tegnap, hogy kísérő pedagógusaikkal a kapuit hama­rosan bezáró CSI interaktív kiál­lításon egy kicsit belekóstoljanak a helyszínelők világába. ■ H. É. Sok a panasz az idén a burgonya minőségére. A betegségeket a szakem­berek szerint a helytelen tárolás okozza, pedig még hónapokat kell várni az újburgonyára. Mauthner Ilona Szemre mutatós, belülről fekete foltos, néhol göbös. Csak hámoz­za, hámozza az ember, vagdossa a hibás részeket, a végén alig marad valami a két kiló burgo­nyából, amit az ebédre szánt - mondta Szabadi Péterné, szek­szárdi olvasónk.- Gyakorló háziasszonyként hetente vásárolok, hol a közeli kisboltban, hol a távolabbi bevá­sárlóközpontban, de mindkét he­lyen vettem már olyan krumplit, amelynek közel a felét el kellett dobni. Emiatt nem vett a család még ősszel zsákos kiszerelésű burgonyát, az út szélén árusító helyi termelőtől. Attól tartot­tunk, ha kifogunk egy rossz té­telt, akkor ráfizetünk, de most úgy látom, rosszul döntöttünk - panaszolta Szabadi Péterné. Miért van ennyi gond az idén a burgonyával? - kérdeztük, Fa­lusi Ádámtól, a mözsi mezőgaz­dasági szövetkezet elnökétől. A mözsiek évtizedek óta a megye legnagyobb burgonyatermelői, termékeikkel idén sincs gond.- Úgy tudjuk, hogy még kará­csony előtt nagyobb mennyiségű, olcsó és gyenge minőségű burgo­nyát hoztak be külföldről, ezek­kel a tételekkel lehet gond - mondta Falusi Ádám. A krumpli bár szinte mindenhol megterem, valójában igényli az öntözést, a korszerű növényvédelmet A nem megfelelő talajszerkezet, a hő- mérsékleti ingadozás is okozhat betegséget Az egyetlen védekezé­si lehetőség a megelőzés, az opti­málishoz közeli termesztési és tá­rolási körülmények megteremté­se, illetve a helyhez illeszkedő faj­ta kiválasztása. Vízhiány miatt gyakori a gumó ikernövése, bőséges nitrogénellá­tásra, túlöntözésre az üregesedés a jellemző. Ha nem jut elegendő oxigén a gumó központi részébe, az elhalt sejtek tömege adja a krumpli fekete, szürkés elszíne­ződését, a zöldülés pedig akkor alakul ki, ha fény éri a gumót és klorofill képződik. Utóbbi ered­Kívülről gyakran egészségesnek tűnik a burgonya, és csak pucolásnál derül ki, hogy belül fekete ménye egy mérgező anyag képző­dése. A felsoroltakon kívül a bur­gonyának még sok betegsége le­het - mondta dr. Vörös Géza, a megyei mezőgazdasági hivatal növényvédelmi igazgatója. A Burgonya Terméktanács el­nöke, dr. Szentírmay András el­mondta, nincs róla adatuk, mennyi import érkezett az or­szágba. Mióta az uniós piacnak részesei vagyunk, ilyen informá­ciót senki nem tart nyilván. Czinkné Holló Gabriella, a megyei mezőgazdasági hivatal növényvédelmi igazgatóságá­nak munkatársa elmondta, a zöldség, gyümölcs ellenőrzésé­ből kivette a jogszabály a bur­gonyát és a csemegekukoricát, így erre a két termékre a bol­tokban az igazgatóságnak je­lenleg nincs ellenőrzési lehe­tősége.- Egyszerre két zsákkal vásá­rolunk, ez körülbelül elég is egész évben - mondta Nyakas Ferencné, paksi olvasónk. A tá­rolásnál ügyeljünk arra, hogy a kamra vagy a pince szellős le­gyen. A burgonya fagyra érzé­keny, de a 10-12 fokosnál mele­gebb levegőt sem szereti. Mi mindig közvetlenül a termelők­től vesszük meg, és még soha nem ért bennünket csalódás. Receptajánlat: Krumplis pogácsa parasztosan egy kilogramm burgonya, fél kilogramm liszt, 20 deka­gramm fagyos zsír, 1 csapott evőkanál só. A krumplit sós vízben megfőzzük, és még me­legen átnyomjuk a krumpli­nyomón. Egy deszkán össze­gyúrjuk a többi hozzávalóval, és másfél centis vastagságúm nyújtjuk. Pogácsaszaggatóval . kiszúrjuk, és lisztezett tepsi­ben betoljuk a forró sütőbe. Félidőben megfordítjuk a po­gácsákat Forrón tálaljuk. cikő Aláírásgyűjtésbe kezdtek a cikóiak annak érdekében, hogy ne csak áthaladjon, hanem meg is álljon a településen a vonat. Az íveket a polgármesteri hivatal­ban láthatják el kézjegyükkel a helyiek. Mivel az időseknek, be­tegeknek vagy késő estig dolgo­zóknak nehézséget jelenthet odajutni, önkéntesek is felkere­sik a falubelieket. Az aláírásgyűjtést a képviselő- testület legutóbbi ülésén kezde­ményezte, miután dr. Ferenc Márton polgármester több alka­lommal is eredménytelenül for­dult levélben az illetékes minisz­tériumhoz, azt kérve, változtas­sanak meg egy korábbi döntést. Eszerint december 13. óta csak áthaladnak a vonatok a települé­sen. Eddig több mint kétszáz szignó gyűlt össze, de ennek két­szeresével számolnak. Ha ez meglesz, az aláírásgyűjtő ívet a MÁV-nak, a minisztériumnak és a térség országgyűlési képviselő­jének is eljuttatják. A falubeliek szerint ugyanis abból a megfon­tolásból, hogy hosszú a menetidő és kevés az utas, a Dombóvár- Bátaszék vasútvonal szinte bár­melyik állomása hasonló sorsra juthatna. ■ Hunyadi I. Hitelfelvétel nélkül tudtak fejleszteni tavaly báta Elkészült a tavalyi év költ­ségvetési mérlege. Sziebert György polgármester elmondta, hogy 64 millió 540 ezer forintot költöttek 2009-ben különböző fej­lesztésekre, beruházásokra. Ebből az összegből 7 millió 960 ezer fo­rint volt az önkormányzati önerő. A ráfordítások révén elkészült a csapadékvíz-elvezető rendszer első üteme, a polgármesteri hi­vatal homlokzatfelújítása, nyí­lászárócseréje és akadálymen­tesítése. Cserélték a közösségi tér berendezéseit, korszerűsítet­ték, fejlesztették a tájházat. Köl­töttek aszfaltozásra és az eMagyarország programban va­ló részvételre. Sziebert György kiemelte, hitelfelvétel nélkül si­került átvészelniük az elmúlt évet. Az idei terveket a jövő he­ti közmeghallgatás után végle­gesítik. ■ H. E. A minőség a versenyelőny spórolás Mostanra megváltoztak a húsvásárlási szokások Ma már minden harmadik sertés, amit itthon a feldolgozók átvesznek, importból származik, mivel nincs elég hazai. Az Agrár- gazdasági Kutató Intézet adatai szerint a vágások száma közel 20 százalékkal csökkent a múlt évihez képest, és 30 százalékkal kevesebb magyar sertést vásá­roltak fel a vágóhidak. Jelenleg nettó 280-290 forin­tot adnak egy kiló élő sertésért, szemben a tavaly májusi 420 fo­rinttal. Soltész Gyula, a Naki Me­zőgazdasági Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, ez az ár a nagy­termelőkre vonatkozik, hiszen a kistermelők akár 400 forintot is elkérnek. A nagyüzemi sertés­tartókat pluszként a környezet­védelmi megszorítások és a ha­tékonyságot növelő beruházások terhelik, így jelenleg a nyereség nulla körül van. A húsboltosok két tűz között vannak, a termelőknek és a vá­sárlóknak is szeretnének megfe­lelni. A kölesdi Szabó Jánosnak két helyen is van szaküzlete, a kajdacsihoz vágóhíd is tartozik.- Évek óta ugyanattól a né­metkéri termelőtől vesszük a sertést, így pontosan tudjuk, hogy kiváló alapanyagra számít­hatunk. Csak így tudunk verse­nyezni a multikkal. Büszkén mondhatom, hogy.sokan jönnek hozzánk vásárolni még Szek- szárdról is, mert még így is meg­éri nekik. ■ M. I. Az élősertés felvásárlási és a karaj árának alakulása idő sertés nettó ára a karaj bolti ára 2005. május 335 Ft/kg 840 Ft/kg 2006. május 310 Ft/kg 1050 Ft/kg 2008. május 360 Ft/kg 1100 Ft/kg 2009. május 420 Ft/kg 1350 Ft/kg 2010. Január 299 Ft/kg 1100 Ft/kg FORRÁS: TN-GYfflTÉS AZöngehusBt két szaküzletében, Kölesden és Kajdacson várja azokat, akik kiváló minőségű sertés-, csirke-, li­ba-, kacsa-, birka- vagy marhahúst vásárolnának. Szabó János tulajdonos elmondta, a saját vágóhíddal rendel­kező cég kiváló alapanyagot vásárol fel. Mindkét üzletben hasított félsertést, kocsonyahúst, házias jellegű tölte­lékeket, felvágottakat is lehet vásárolni. Közületeket, viszonteladókat is kiszolgálnak. A kölesdi szaküzlet nyitva tartása: hétköznapokon 7-től 17 óráig, telefon: 74/436-271, a kajdacsi szaküzlet 7-től 11 óráig és 15-től 17 órá­ig tart nyitva, telefon: 75/707-004. ▲

Next

/
Thumbnails
Contents