Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-02-28 / 9. szám
GAZDASAG 2010. FEBRUAR 28., VASARNAP házi főzés Orbán Viktor bitzonyos mennyiségig engedélyezné a házi pálinkafőzést. Az ellenzők szerint ez a hungarikum tönkretételét jelentené. A másik fél szerint viszont felesleges a szigor. PÁLINKAFŐZÉS: VISSZA A KUKTÁHOZ? A hivatalos adatok szerint egyre több pálinka készül bérfőzésben. Ez jelentheti azt, hogy egyre népszerűbb az ital, de utalhat az illegális előállítás visszaszorulására is. A Fidesz fenekestül felforgatná a rendszert. Gyükeri Mercédesz A pálinka is kampánytémává vált az idei választások előtt. A nem csupán hungarikumnak, de az elmúlt évek sikertermékének számító italt Orbán Viktor Fi- desz-elnök dobta be a választói köztudatba, amikor vidéki kam- pánykörútja egyik állomásán közölte: ha pártja kormányra kerül, „egy bizonyos mennyiségig” engedélyezi a házi pálinkafőzést. Az ország gazdasági állapotát elnézve leginkább a kampány színes színfoltjának tűnhetett a kijelentés, ám mégsem hagyta szó nélkül az MSZP. Kökény Mihály, a kormánypárt egészségpolitikusa egyenesen népegészségügyi gondokat vizionált, hozzátéve, „a fiatal hölgyek körében újra terjed a hétvégi iszákosság”. Szabad forgalomba helyezett pálinka* Év Adóraktárakból BérfőzWők- részére 2007 1509,8 4092,7 2008 1648,9 3996,9 2009 1593,4 **5931,8 * EZER HEKTOLITERFOKBAN. ** ELŐZETES ADAT. FORRÁS: VPOP Lehet, hogy az úgymond ellenőrizetlen pálinka nem is hozna általános egészségromlást, ám ha kikerülne a szigorú állami ellenőrzés alól a főzés, az komoly veszteséget idézhetne elő az államkincstárnak. Erre világított rá a Békési Pálinka Zrt. vezér- 8 igazgatója is. Békési Zoltán sze- | rint, ha a szigorú jövedéki szabá- § lyok nem lazulnának, akár tá- | mogatható is lehet az ötlet. Tény, hogy a pálinka hazánk- J ban a XIX. század közepe óta adó- I zott termék, és főzését állami monopóliumhoz vagy legalábbis szigorú engedélyeztetéshez kötik. A házi pálinkafőzést 1924-ben tiltották be, hivatalosan jelenleg az ország hétszáz bérfőzdéjének valamelyikében lehet párlatot készíttetni a cefréből, míg a kereskedelmi forgalomba szánt párlatok nagyjából ötven főzdéből kerülnek ki. Ha ötvenfokos pálinkát veszünk alapul, a bérfőzésben magánszemélyeknek a január elsejei 10 százalékos emelés után ötven literig 690 forint jövedéki adót kell megfizetni, e fölött pedig - bár forgalmazása tiltott, mégis kereskedelmi mennyiségnek minősül - ennek a dupláját. Nem uniós elvárásról van szó: a bérfőzés magyar sajátosság. Naivitás lenne azt gondolni, hogy a bérfőzésben készült párlatok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. Szakértők az „átszivárgód” mennyiség arányát húsz százalékra teszik. Azt persze senki nem gondolja, hogy a higiéniai, tűzvédelmi és adózási szempontból is rendkívüli sziA pálinkafőzést nem csak a gazdaság fehérítése miatt korlátozták. Egy ehhez hasonlóan biztonságos főzőberendezés komoly beruházás. gorral ellenőrzött helyeken kívül senki nem készít pálinkát. Erre utalnak a vámosok adatai is: tavaly 130 illegális főzdét vagy berendezést „buktattak le”. Ezek egyike, egy simontornyai zugfőz- de november közepén fel is robbant lepárlás közben. A bérfőzdék számának stagnálása ellenére - vagy talán éppen A bérfőzést végző szeszfőzdék számának alakulása (darab) VGCRAFIKA a tisztulásnak köszönhetően - tavaly jelentősen nőtt a beszedett jövedéki adó. A bérfőzésből származó pálinka mennyisége tavaly majdnem elérte a hatmillió hektoliterfokot (ez 12 millió liter 50 fokos pálinkának felel meg). Ebből több mint nyolcmilliárd forintnyi bevétele származott a költségvetésnek, míg egy évvel A bérfőzetők számának alakulása (tő) „ Forrás: VPOP korábban a VPOP adatai szerint ez 5,72 milliárd forint volt. A növekedés jóval nagyobb emelkedésre utal, mint ameny- nyit a tavaly július elsejei 6 százalékos adóemelés magyarázna. Kétségtelen: a pálinka egyre népszerűbb termékké válik Magyarországon. Mint azt Oroszné Prekop Erzsébet, a Miskolci Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója, egyben a tavaly tavasszal megalakult Pálinka Nemzeti Tanács elnöke lapunknak elmondta: az ital különösen a fiatalok körében vált népszerűvé. Ám nem feltétlenül az MSZP által emlegetett diszkóitalra kell gondolni: az elmúlt években - árában is - valódi értéket képviselő prémium termékké nőtte ki magát. A Fidesz-javaslat ellen tiltakozó szakmabeliek szerint éppen ez az eredmény van veszélyben. Mint Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend elnöke nyilatkozta: elképzelhetetlen, hogy például a pálinkához hasonló uniós eredetvédelemmel rendelkező pármai sonkát ne szigorú ellenőrzés mellett állítsák elő. A minőségi ugrást szakértők és maguk a főzők is a pálinkatörvény pozitív hozadékának tudják be. A jelenlegi változatában 2008 végén elfogadott rendelkezés szerint a pálinkát kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből vagy hazai szőlő törkölyéből lehet előállítani, kizárólag Magyarországon. A cefrén vagy a törkölyön kívül csak vizet tartalmazhat - tehát sem aroma, sem cukor vagy méz nem kerülhet bele. Ez áldás, de egyben átok is, hiszen igencsak véges mennyiségben állítható elő az ital, ráadásul kis túlzással ahány főzet készül belőle, az annyiféle lesz. Prekop Erzsébet szerint az is hozzájárul a növekvő népszerűséghez, hogy a törvényben meghatározott minimális 37,5-os alkoholfokot ma már alig haladják meg a korábban igencsak erősEgyre több pénzt áldozunk rá A nielsen adatai szerint a pálinka és pálinka jellegű italok éves piaca megközelíti a 15 milliárd forintot. A piackutató legfrissebb, a 2008. december-2009. November közötti forgalomról szóló felmérése szerint a párlat bolti eladása értékben egy százalékkal nőtt, miközben a mennyiségnél 8 százalékos volt a csökkenés. ez A prémium szegmens növekvő népszerűségével magyarázható. Az egy literre jutó forgalommal súlyozott fogyasztói átlagár 2 705-ről 2 945 forintra emelkedett, egyik évről a másikra. Ez 9 százalékot jelent. A kereskedelmi márkák részaránya értékben változatlanul 13 százalék volt, mennyiségben viszont 18-ról 20 százalékra változott. Külső segítséggel könnyebb éppen egy ÉVE került a sajátos zárjegy az első pálinkára. A pirosas színű jövedéki zártól azt remélik, hogy újabb megkülönböztető jelzés a hungarikum számára, ezáltal sajátos marketing- eszköz. A pálinka közösségi marketingjére a Pálinka évének nyilvánított 2009-ben 100 millió forintot költöttek, idén várhatóan ennek a felére csökken a felhasználható összeg. Eredetvédett pálinkák • Békési szilva • Gönci barack • Kecskeméti barack • Szabolcsi alma • Szatmári szilva • Új fehértói meggy • Göcseji körte nek számító, többnyire ötven- fokosnál erősebb italok. Nem mellékes az uniós csatlakozási tárgyalások idején kialkudott védettség sem. A „pálinka” elnevezést ennek értelmében csakis hazánkban, illetve négy ausztriai tartományban készült párlatra lehet alkalmazni. Talán a hazainál jóval engedékenyebb ausztriai szabályozás lebegett Orbán Viktor szeme előtt. Nyugati szomszédunknál léteznek házi vagy kis főzdék is, ezekben évente 200 hektoliterfok állítható elő. Az első harminc liter adómentes, majd kedvezményes kulcs következik, a száz hektoliterfok fölötti részt pedig a normál kulcsú jövedéki adó terheli. A kész pálinka pedig nem csak saját használatra készülhet, de bizonyos feltételek között - vég- fogyasztóknak vagy a vendéglátásban - értékesíthető is. Ilyen üzemekből több tízezer található Ausztriában - miközben bérfőzés ott nem létezik.
