Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-22 / 44. szám

2010. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 15 GYERMEKVILÁG Az első, 19244S chamonix-i játékok utólag lett téli olimpia Vancouverre figyel a világ sport- szerető része, a kanadai város ad otthont a XXI. téli olimpiának február 28-ig. A téli játékok tör­ténete nem nyúlik vissza olyan régre, mint a nyári seregszemlé­je, az elsőt 1924-ben rendezték a franciaországi Chamonix-ban. Az itt indulók még nem is sejtet­ték, hogy az első téli olimpián vesznek részt. A nemzetközi bi­zottság a nyári párizsi játékok folytatásaként hívta életre a „nemzetközi téli sporthetet”, amely annyira sikeresnek bizo­nyult, hogy utólag megkapta a téli olimpia elnevezést. A műso­ron jégkorong, műkorcsolya, az északi síversenyek, valamint a gyorskorcsolyázás és a bob sze­repelt. És bemutatkozó jelleggel feltűnt a curling és a sílövészet. A rendezvényen 16 ország 258 sportolója küzdött az érmekért ló versenyszámban. Az idei játé­kokon már 86 versenyszámban 86 nemzet képviselteti magát, nagyjából 3500 sportolóval. A téli játékok mindig is ki vol­tak téve az időjárás szeszélyé­nek. Volt, hogy a hóhiány állítot­ta kihívás elé a szervezőket, és Most Kanadára figyel a világ vonattal kellett a helyszínre szállítani a megfelelő mennyi­séget, de az is előfordult, hogy túl sok volt belőle. Idén a kevés hó és a jégpályák olvadása oko­zott fejtörést a rendezőknek a megnyitó előtt. A nyári játékok­hoz hasonlóan a télit is négy­évente tartják, sőt 1992-ig ugyanabban az évben bonyolí­tották le mindkettőt. 1994 óta vi­szont kétévente váltják egymást. Magyarország nem tartozik a legeredményesebb nemzetek kö­zé, de eddig valamennyi téli olimpián ott voltak sportolóink. Bár aranyérmet még nem sike­rült szerezni, két ezüst- és négy bronzéremmel azért büszkél­kedhetünk. ■ H. E. t % « % % • « * * % * % % % % * % % % * « * * % * * m * * * * ♦ * * % % » Hargitai Éva Nagy örömben is szomorúak kismamák Az aktivitás a megoldás a szülés utáni depresszióra Amerikai kutatók figyelték meg, hogy a nők 50-80 százalékát érinti a szülés utáni szomorú­ság, amely jó esetben csak kö­rülbelül egy hétig tart. Időnként azonban depresszióvá mélyül. Kitanics Márk pszichológus becslése szerint a szülés utáni depresszió az anyukák 30 száza­lékát érinti. Ennek számos jele van: a kismama hangulata rossz lesz, úgy érzi, hogy se energiája, se kedve nincs semmihez. Ha­talmába kerítheti az örömtelen- ség érzése, eseüeg sírásrohamok is gyötörhetik, teljesen passzív­vá válhat, annyira, hogy sem a kisbaba körüli, sem a háztartás­beli teendőket nem akarja, nem tudja elvégezni. Nem újkeletű dologról van szó, régen is voltak depressziós kis­mamák, a természeti népeknél is megfigyeltek ehhez kapcsoló­dó szokásokat - emelte ki a szak­ember. Az egyik afrikai törzsben például szülés után az apa fek­szik az édesanya helyére, hogy a rossz szellemek ne a sebezhető nőt kerítsék hatalmukba. Ugyan­akkor az asszony tesz-vesz körü­lötte. Azaz felismerték, hogy a meggyötört női szervezetben mi­lyen negatív változások következ­hetnek be, és hogy az aktivitás a legnagyobb segítség. A szülés utáni depresszió ki­alakulásában több tényező is sze­repet játszik. Egyik oka a szerve­zet hormonháztartásának felbo­rulása. A másik az élettér beszű­külése, hiszen a kismamák már a szülés előtt néhány hónappal abbahagyják a munkát, otthon maradnak, egy idő után úgy érezhetik, magukra maradtak. Ráadásul ma már szülés után sem feltétlenül veszi őket körül a család, úgy, mint az régen szo­kás volt. Végül pedig óriási nyo­más nehezedik rájuk, hiszen szá­mos csatornán keresztül kapják az információt, hogyan kell jól nevelni a gyereket. Sokan úgy ér­A környezet úgy gondolja, hogy egy kismamának a szülés után boldognak kell lennie, hiszen csodá­latos esemény a gyermek érkezése. Azonban az első hét az újdonsült anyukák legnagyobb részénél ko­rántsem a felhőtlen bol­dogságról szól. A depressziót gyakran keverik össze a pszichózissal szintén a szülés utáni pszichés zavarok csoportjába tartozik a szülés utáni pszi­chózis, amely a köztudatban kicsit össze­folyt a depresszióval. Előbbi azonban egy sokkal súlyosabb állapot, hiszen a kisma­ma teljesen elveszd realitásérzékét, a való­sággal való kapcsolatát, az egész szülést meg nem történtnek tekintheti, halluciná- ciók gyötörhetik. A szerencsére ritka be­tegség összetett okokra vezethető vissza, sokszor még a szakemberek számára is rejtély, hogy mi váltja ki. Ugyanakkor sú­lyos következményei lehetnek, ezért minél előbb szakember segítségét kell kérni. zik, nem tudnak megfelelni ezek­nek az elvárásoknak, túl sokat aggodalmaskodnak, rossz anyá­nak érzik magukat. Szerencsére általában nem tart sokáig a levertség időszaka, és magától rendeződik a probléma. A megoldás az aktivitás, azaz hogy minél inkább lefoglalja ma­gát a kismama. A lelki állapota helyrebillentésében természete­sen a család, a környezet is sokat segíthet. Fontos, hogy vegyék rá, hogy tegyen-vegyen a baba körül és a háztartásban. Sokat jelent, ha eközben a párja is segít, mert így az anyuka érzi, hogy nem egyedül őt terheli a felelősség, és nincs magára hagyva. Fontos az is, hogy programokat szervezze­nek. Nem kell nagy dologra gon­dolni, akár egy közös séta is meg­teszi. Nagyon sokat számít a biz­tatás is, hogy megerősítsék a kis­mamát abban, hogy jól csinálja a dolgokat, nem rossz anya. Amennyiben a probléma nem oldódik meg, érdemes szakem­berhez, jelen esetben pszicholó­gushoz fordulni, hiszen a szop­tatás miatt a gyógyszeres kezelés ebben az időszakban nem ajánlott. Fontos rávenni a kismamát, hogy tegyen- vegyen a baba körül, foglalja el magát, legyen programja, még akkor is, ha semmihez sincs kedve MESE Ják Sándor: Rifike és Röfike Rifike és Röfike nagyon jó pajtások voltak, mindig együtt játszadoztak, labdáz­tak és Floki kutya is ott ug­rándozott körülöttük. Egyszer azt mondta nekik Röf-Röf mama:- Gyerekek, megsütöttem Rifikém születésnapi tortáját, mindjárt meg is ehetitek! Nem kellett kétszer szólnia, Rifike és Röfike máris neki­láttak a kézmosásnak és sza­ladtak az asztalhoz. Röf-Röf mama azon nyomban hozta a csokoládés tortát, hat gyertya égett a tetején, éppen annyi, ahány éves lett Rifike. Tüs­tént neki is fogtak a süte­ményevésnek. Rifike úgy tömte magába a tortát, hogy lélegezni aüg tudott. Röfike viszont a Floki kutyának is adott belőle. Ahogy megették a csokoládés tortát, újabb meglepetés következett. lőtt Röf-Röf papa és azt mondta:- Édes Rifike fiam, én is megajándékozlak a születés­napodon, ezért a pénzért azt vehetsz, amit akarsz. Rifike megköszönte, s máris futott a pénzzel az Édesség Boltba. Persze vele együtt lo­holt Röfike meg Floki is.- Ezért a sok pénzért csokit tessék nekem adni, ma van a születésnapom és annyi cso­kit akarok enni, amennyi csak belém fér! Egyik csokit a másik után nyelte, a többiek meg csak nézték sóvárogva.- Adj nekem is belőle - kér­lelte Röfike.- Nem adok, nekem van szü­letésnapom, én eszem meg egyedül! Röfikéből erre kitört a sírás. Floki kutya nem sírt, de ha­ragosan nézett Rifikére, aki azonban mit sem törődött ve­le. A bánatos Röfike ott is hagyta Rifikét, Floki kutya pedig mérgesen vakkantott Rifikére, meg az üresen ma­radt csokis zacskóra. Kis idő múlva hangos sival- kodással hazaérkezett Rifike. A sok csokitól olyan rosszul lett, hogy már a lábán sem tudott megállni. Bizony beteg lett a falánk Rifike és az édes csoki helyett most keserű or­vosságot adott neki a doktor bácsi.- Látod, Rifike, ha nekem is adtál volna a csokiból, most nem lennél beteg - mondta Röfike. S igaza volt. Könyvajánló KÖNYV - FILM - SZÓRAKOZÁS J Fejtörő Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szép kis kertes ház. Abban lakott két kövér macska. Rajtuk kívül ott lakott még Károly bácsi és Irma né­ni is.” A kövér macskák boldogan éltek a szép kertes házban, igaz, hogy Irma néni nagyon elkényeztette őket. Ebből lett a baj. Károly bácsi addig álmodozott egy olyan kutyáról, amelyik macskát reggelizik, ebédel, vacsorá­zik, amíg egyszer csak való­ban egy eleven kutya jelent meg a házban: Frakk, a macskák réme. így kezdődött a kutya­macska háború, amelynek minden epizódját jól ismeri tévénézők apraja és nagyja. Irma néni és Károly bácsi, Lukrécia, Szerénke és Frakk, a macs­kák réme szemé­lyes ismerősként köszöntik az Olvasót. Bálint Ágnes: Frakk, a macskák ré­me, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 2008., 86 oldal. Forrás www.libri.hu Végtelen történet Bastiannak nem könnyű az élete. Édesanyja meghalt, az apja pedig állandóan azzal gyötri, hogy rosszul tanul és folyton ál­modozik. A fiú egy szép napon besétál a könyvesboltba, ahol rábukkan egy érde­kesnek látszó könyvre. Lenyűgözi Fantázia császárnő­jének története. Az uralkodónő egyre gyengébb, mert biro­dalma veszélybe ke­rült, mind nagyobb területet pusztít el a Semmi. A császárnő úgy érzi, országa addig van biztonság­ban, ameddig ő él. Ahhoz azonban, hogy életben ma­radjon, szüksége van egy kü­lönleges, fantáziátlanság és reménytelen álmodozás elleni gyógyírra, s ezt a gyógyírt kell Atraskónak elhoznia. Bastian annyira átéli az ese­ményeket, hogy egy­szer csak ott találja magát Fantázia kel­lős közepén. Végte­len történet, NSZK- amerikai fantaszti­kus kalandfilm, 1984. Rendezte: Wolfgang Petersen, szereplők: Barret Oliver (Bastian), Noah Hathaway (Atreju), Moses Gunn (Cairon). For­rás: www.divido.hu Érdemes egy kicsit megdolgoztatnod az agytekervényeidet, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdésünkre, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. FRAKK, A MACSKÁK RÉME, DE MELYIK KÉT MACSKA SZENVED TŐLE A LEGJOBBAN? Cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Beküldési határidő: február 26. Múlt heti nyertesünk: Szabó Diána (Závod). Gratulálunk! FRAKK * * ) i I

Next

/
Thumbnails
Contents