Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-01 / 26. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. FEBRUÁR 1„ HÉTFŐ KÖRKÉP Május vége a legutolsó határidő cikói lerakó Még vannak jogi és anyagi akadályai a próbaüzem megkezdésének Néptelen a cikói hulladéklerakó-feldolgozó, pedig próbaüzemben már lehetne hulladékot beszállítani, a válogatósor azonban áram híján nem indulhat Várhatóan a célegyenesbe ér a Dél-Balaton és Sió völ­gye hulladékgazdálkodási rendszernek a pályázat el­nyerésétől számított hét, az első átadási határidőhöz képest már több mint négy éve tartó története. Addig azonban még néhány aka­dályt le kell győzni. Ihárosi Ibolya A Dél-Balaton és Sió völgye hul­ladékgazdálkodási rendszer dé­li területén az érintett önkor­mányzatok tartozása miatt nem kezdheti meg a próbaüzemet a cikói hulladéklerakó. Balázs Ár­pád, Siófok polgármestere kér­désünkre elmondta, csak akkor adhatja át a Tolna és Baranya megyei önkormányzatoknak a cikói létesítmény tulajdonjogát, ha kifizették tartozásukat. Mint ismeretes, a 204 települést ma­gába foglaló mintegy 12 milli- J árd forintos, 90 százalékban eu- ? r ropai uniós és magyar állami ta- g mogatással, valamint tízszáza­lékos önkormányzati forrásból épülő hulladékgazdálkodási nagyprojekt gesztora a siófoki önkormányzat. A déli terület száz települése december végén a késedelmi kamatokkal együtt 146 millió forinttal tartozott a gesztornak. Szekszárd rendsze­resen fizetett, van település, amelyik csak a kamatokkal van hátralékban, s olyan is, amely milliókkal tartozik. Túlfizetésre is van példa. Balázs Árpád elmondta, bár a létesítmény még nem készült el teljesen, próbaüzemben már fo­gadhatna hulladékot a válogatás megkezdése előtt is. A válogató­sort áram híján eddig még bein­dítani sem tudták. Tavaly módo­sították az átadási határidejét 2010. május 31-re. Ezt követi a kötelező 3 hónapos próbaüzem, tehát augusztus végén lehet a hulladéklerakót és válogatóüze­met hivatalosan is megnyitni. Ács Rezső, a lerakó üzemelteté­sére létrehozott Rekom Kft-t jegy­ző Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke, Szekszárd alpol­gármestere elmondta, az önerő jelentős részét a legtöbb telepü­lés, így Szekszárd is kifizette. Sa­ját költségvetésükből, hitelből, vagy más forrásból, de fizettek. Decemberben azonban újabb lis­tát kaptak a gesztor önkormány­zattól. Miután még tavaly a Rekom Kft.-t a minisztérium a cikói lerakó működtetésre kijelöl­te, hitelképessé vált. Meg is kez­dődtek a tárgyalások működési hitel felvételéről. Ha ez megtörté­nik, akkor a kft. elszámol az ön­2001. DECEMBER: Regionális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának első lépéseire került sor Szekszárdon. A meg­beszélés célja az volt, hogy mie­lőbb létrejöjjön az a konzorci­um, amely 2002 tavaszán ISPA- pénz elnyeréséért pályázhat 2002. január: Szabó Zoltán, a siófoki Zöldfok Rt. vezérigaz­gatója elmondta, legkorábban 2003-ban kezdődhet el a beru­házás, amely ez esetben 2005- ben készül el. 2003. május: Tizenkétmilliárd forintos keretösszeggel ISPA- pályázatot nyert három megye: Baranya, Somogy és Tolna 12 kisrégiója, azaz 204 település e célra alakult konzorciuma. kormányzatokkal, tehát az önerő kifizetését vállalja. Azt tervezték, hogy mindez még januárban megtörténik, ehhez képest 1-2 hét, vagy hónap csúszás a szán­dékaik ellenére előfordulhat. A megrendelő, a Balaton és Sió Tér­ségfejlesztő Kht. ügyvezetője, Dobrai Bernadett kérdésünkre el­Az óriásprojekt befejezési ha­tárideje 2006 vége. 2006. január: Dobrai Berna­dett környezetmérnök, a Bala­ton és Sió Kht. ügyvezető igaz­gatója elmondta, a késés oka többek közt a magyar közbe­szerzési eljárás bonyolultsága és az uniós folyamatok mun­kaigényessége. 2007. január: Összefogott há­rom megye öt kistérségének el­nöke. Már elérték, hogy a gesztor Siófok visszavonja a közbeszerzési eljárást, tevéi­ben kérték, hogy jelölje ki a konzorcium tagi tanácsa a már korábban megalakított önkormányzati kht-t a cikói hulladéklerakó üzemeltetésé­mondta, még nem helyezhető üzembe a cikói lerakó egyébként már elkészült elektromos rend­szere. Nem minden szolgalmi jo­got sikerült bejegyeztetni. Hogy ezeknek mikor érnek a végére, nem kívánta találgatni. A somi és ordacsehi hulladékkezelési köz­pontot tavaly július 15-én átad­re, a szolgáltatásra és a va­gyonkezelésre. 2007. NOVEMBER: Január 30-ig megkezdődhet Cikó határában a regionális hulladéklerakó építése. A három regionális hulladéklerakó megépítésére kilenc hónapja van a kivitele­zőnek. 2009. MÁRCIUS: Megalakult a Regionális Kommunális Nonprofit Kft. (Rekom) a cikói lerakó és válogatóüzem mű­ködtetésére. 2009. NOVEMBER: Nem OZ épí­tés, hanem az engedélyeztetés tart ilyen sokáig. Már az üze­meltetőt is kiválasztották, az anyag végső jóváhagyásra vár a minisztérium asztalán. ták. A cikói lerakó átadásának ké­sése miatt a tolnai megyeszék­hely kommunális hulladékát Sár- bogárdra és Somra kell szállítani. TEOLhu Az előzmények, és a témához kapcsolódó további írásoka TfOUiu hírportálon. Rekultiválják a telepeket negyven, már bezárt hulladék- lerakó környezetének helyreál­lítása kezdődhet el az év első felében a Dél-Balaton és Sió völgye hulladékgazdálkodási program keretében. Somogy, Tolna és Baranya megyei, köz­tük a bátaszéki, a szekszárdi és a tolnai lerakót állítják helyre. Az Európai Unió közbe­szerzési értesítőjében megje­lent újabb tender szerint a be­fejezés határideje várhatóan 2010 vége. A telepek területét fásítják. A lerakók nem jelen­tenek közvetlen veszélyt a kör­nyezetre, a monitoring vizsgá­latokat azonban a felszín alat­ti vizekre még évekre előírta a zöldhatóság, Szekszárdon pél­dául 2013-ig. Színházterem épülhet sikeres pályázat esetén Kajdacson kajdacs Az önkormányzat az In­tegrált Közösségi Szolgáltató Tér cím elnyerésére kiírt pályázat beadási lehetőségét átengedte a Kajdacsi Gyermekekért és Ifjú­ságért Alapítványnak, mert a kö­telezően nyújtandó szolgáltatá­sok nagy részét az alapítvány ál­tal üzemeltetett teleház végzi. Az átadott lehetőséggel élve az ala­pítvány benyújtotta a pályázatot, és elnyerte a címet, amely feljo­gosította a megvalósításhoz szükséges beruházási kérelem benyújtására. A bírálat most zaj­lik, pozitív döntés esetén 56 mil­lió forintból még idén megépül­het a teleház bővítéseként egy 150 nézőt befogadó színházte­rem és a szükséges kiszolgáló létesítmények. ■ V. T. Diákokat is támogatnak az alapítványok harc Ismét tanulmányi ösztöndíj pályázatot hirdetett a Harc lövőjé­ért Alapítvány és a Harci Rászoru­lókért Alapítvány. Utóbbi pályáza­tán kisebbségi tanulók, előbbijén minden helybéli diák részt vehet Feltétel a legalább 3,5-es tanulmá­nyi átlag. A maximális támogatás tízezer forint diákonként. A Harc Jövőjéért Alapítvány ezen túl biz­tosítja egy nyári informatikai tábo­ron való részvétel költségeit zseb­pénzzel együtt, azon helyi 3., vagy 4. osztályos diák részére, aki a pe­dagógusok szerint a legjobban megérdemli. ■ S. K. Vendégül látta a polgármester a véradókat PÁiFA Egy év szünet után ismét vendégül látta a véradókat Bérdi Imre. A polgármester saját költsé­gén hívta vacsorára a körülbelül 40 helyi véradót és párjaikat. El­mondta, így szeretne mindenkit ösztönözni a segítségnyújtásra, U- letve népszerűsíteni a véradást Maga is többszörös véradó, túl van már a 25. alkalmon. Az ösz- szejövetelt a művelődési házban tartották. ■ T. V. Ez történt a hulladékgazdálkodási rendszerrel (lapunk cikkei alapján) Ázsiában is vastapssal köszöntötték a magyar zenészeket turné Két és fél hét alatt hat koncertet adott az egyetemi zenekar, amelyben két kakasdi is szerepelt Ketten képviselték Tolna megyét Dél-Koreában és Japánban azon a kulturális-zenei találkozón, amelyet a magyar-japán diplo­máciai kapcsolat újrafelvételé- nek ötvenéves évfordulója alkal­mából rendeztek. A bonyhádi születésű, Kakasdról származó Elmauer testvérek, Dóra és lá- nos a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Egyetem növendékei. Előbbi végzős hallgató cselló, János pe­dig másodéves trombita szakon. Az ázsiai turnét egy válogató előzte meg, ahol mind a két völgységi tanulót a legjobbak kö­zé választotta a szakmai zsűri, így lehetőségük nyílt hetven­nyolc társukkal együtt népsze­rűsíteni a magyar komolyzenét a Elmauer Dóra Távol-Keleten múlt év végén. A Tokiói Zeneakadémia meghívá­sára utazott ki a delegáció azzal a céllal, hogy a már meglévő partnerkapcsolatukat tovább erősítsék, illetve a két ország ze­nei kultúráját bemutassák egy­másnak. A turné első napjait vi­szont Dél-Koreában töltötték a diákok, majd Daegu, Szöul és To­kió adott otthont annak a hat koncertnek, amelyet a helyi kö­zönség minden esetben vastaps­sal értékelt. Elmauer Dóra, aki csellista­ként vett részt az ázsiai körúton, elmondta, tíz éve játszik szimfo­nikus zenekarban, de számára is kihívást jelentett a kétnapon­ta szervezett koncerten a legjob­bat kihozni magából. De azért úgy érzi, sikerült. - Olyan kultú­rát ismerhettünk meg, amely­ben - csakúgy, mint nálunk - fontos szerepet tölt be a zene - hangsúlyozta. Dórával ellentétben János fú­vós hangszeren játszik gyer­mekkora óta. - Hároméves le­hettem, amikor először képes voltam megszólaltatni a trombi­tát - mesélte a fiú. - Drága Lász­ló tanár úr növendékeként kezd­tem játszani ezen a hangszeren, előtte zongoráztam is, de végül a trombita mellett tettem le a vok- somat. Nagy örömmel töltött el bennünket, hogy ezen a rangos kulturális bemutatón Tolna me­gyét, és szülővárosunkat képvi­Elmauer János selhettük, és mi is hozzájárul­hattuk ahhoz, hogy a magyar ko­molyzene szépségét bemutat­hattuk az ott élőknek - mondta Elmauer János. Mind a ketten a bonyhádi ze­neiskola szárnyai alatt nevelked­tek, amelyet jelenleg édesapjuk, Elmauer József vezet. A szakmai sikerekből merítve erőt kaptak a völgységi fiatalok a jelenlegi cél­jaik eléréséhez: Dóra májusban fejezi be tanulmányait, és zene- pedagógusként szeretne elhe­lyezkedni, János másodéves hall­gató az egyetemen, ő azonban zenekarban képzeli el a jövőjét, amelyről a legutóbbi ázsiai tur­né óta még magabiztosabban vé­lekedik. ■ Vízin B. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents