Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-17 / 40. szám
2010. FEBRUÁR 17., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 KÖRKÉP Aki földet árul, a jövőjét adja el termőföld Az elszegényedő falusiak szabadulnának tőle, mert kell a pénz Támogatják a csecsemők ultrahangos vizsgálatát Minél több életerős agrárgazdaságra, kisvállalkozásra lenne szükség ahhoz, hogy a vidéki emberek helyben maradjanak. Ezt a falvak, kisebb települések polgármesterei állítják. Mauthner Ilona Hiába építenek játszóteret, járdát, orvosi rendelőt az önkormányzatok vezetői, ha nem marad helyben a fiatalság, mert nem köti oda őket semmi. A termőföld helybentartó erejét ma azért nem érzi senki, mert évek óta még a ráfordított költséget is alig tudja kitermelni rajta a gazdálkodó, mondta dr. Hadházy Árpád, a megyei agrárkamara alelnöke. Tolna megyében Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felső- nána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd térségében többet adnak a gazdák a bérleti díjért is, ami jelenleg 30-40 ezer forint körül van hektáronként. Többen befektetési szándékkal nézegetik a földeket, aszerint, hogy hány aranykoronás és jól megközelíthetne, könnyű-e bérbe adni. Jelenleg megyénkben a termőföld vételi ára 600-800 ezer forint hektáronként. Az elmúlt néhány évben a szőlő fel- vásárlási árának visszaesése miatt egyre többen szabadulnának az ültetvényüktől. Eladni nehéz, így marad a kivágási támogatás, mely hektáronként egymillió forintot hoz a tulajdonosának. Ez év végén lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma, de a szándék már most egyértelmű, a kormány három évvel meghosszabbítaná ezt, ha á kérést az unió is támogatja. Kettősség jellemzi a jelenlegi helyzetet, mondta Gelencsér András, a mezőgazdasági termelők megyei szövetségének vezetője. - Egyrészt földéhség van, például a gazdálkodó szervezetek, állattenyésztő telepek vennék a területet, de ez a réteg nem teheti, a 94-es földtörvény miatt, mely kizárta a földvásárlásból a gazdálkodási szervezeteket. Másrészt pedig nem mozBérdi Szilárd fiatal gazdálkodónak Diósberény határában vannak földterületei, szeretné, ha a munkájából el tudná tartani a családját dúl a földvásárlás évek óta, hiszen a családi gazdálkodóknak nincs tartalékuk, amiből ezt megtehetnék, így ára sincs nagyon a földnek. Az elszegényedő falusi réteg viszont szabadulna a szántójától, de nincs, aki megvegye. Sajátosan magyar jelenség az is, hogy míg a termőföldnek nyomott az ára, addig a földbérleti díj viszonylag magas. Ennek az az oka, hogy a földbérlet nem az árhoz, a földből megtermelt haszonhoz, hanem a támogatásokhoz kötődik. Dr. Hadházy Árpád szerint is az a legnagyobb gond, hogy a földpiac azért nem mozog, mert kiszolgáltatott helyzetbe sodródtak a hitelcsapdában vergődő agrártermelők. A búzának, kukoricának, gyümölcsnek, szőlőnek nincs ára, a termelésből nincs haszna a gazdának. Tudomása szerint míg megyénkben 600-800 ezer forintért adják, veszik a szántó hektárját, addig az unióban 3-4 millió forintért, de például a szőlő- termesztésre alkalmas olaszországi birtokért 24-25 milliót is adnak. Bátaszéken, a polgármesteri hivatalban tavaly 57 kifüggesztést kértek a tulajdonosok a termőföldek értékesítési szándéka miatt. Dr. Bozsolik Róbert jegyző elmondta, ebből 32 esetben adásvételi, míg 25 esetben haszonbérleti szerződés miatt függesztették ki az iratokat. Az értékesítésnél 3 gyümölcsös kivételével mind szántó volt, melyek hektárjáért 400-750 ezer forintot fizetett a vevő. A haszonbérleti szerződésekben pedig átlagosan díjként, aranykoronánként 40 kiló búza árát jelölték meg. Ez a jobb minőségű földeknél 40 ezer forintot, míg a gyengébbeknél 20 ezer forintot jelent hektáronként. ■ A termőföld bérleti dija nem az árhoz, hanem a támogatáshoz kötött.- A munkanélküliség elképesztő méreteket öltött, ezért az emberek az utolsó értékeiket élik fel - mondta az agrárkamara alelnöke. - Végső megoldásként a szántó vagy egyéb termő- terület eladása jöhet szóba. Átér- zem az emberek helyzetét, de szerintem, aki eladja a földjét, az a jövőjét értékesíti. Sok tekintetben a bérbeadás még mindig jobb, mint az, ha valaki megszabadul a földjétől. Tavaly Tolna megyében 8350 hektár termőAföld megélhetést nyújt, nagyjából húsz hektáron gazdálkodunk, de legalább ekkora területre lenne még igény - vázolta vágyait lapunknak egy neve elhallgatását kérő ifjú agrárszakember. Észak-tolnai birtokán a növénytermesztésen kívül állattenyésztéssel is fog lalkozik. Úgy számolja, egy család eltartásához legalább 35-40 hektár szántó, 20 hekfóld cserélt gazdát, 4973 földtulajdonos adta el a földjét. A legtöbb adásvételt júniusban és decemberben bonyolították le. II Meghosszabbítaná-e a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratóriumot? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: TEOLhu wr A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. munkahelyet teremt tár gyep, 60- 80 húsmarha vagy 30 tehén és szaporulata szükséges. Csakhogy van egy probléma, a környéken kevés a föld. Szerinte a földínségre megoldás lehetne a kedvezményes kamatozású hitel, így a fiatalok maradnának a faluban, ahol vállalkozásuk után adót fizetnének, mely a település hasznára válna. fácánkert Átvállalja a fácánkerti önkormányzat a jövőben a csecsemők számára ajánlott ultrahangos szűrővizsgálat költségeit. Orbán Zsolt polgármester elmondta, hogy ez a vizsgálat, amelyet a szekszárdi kórházban végeznek, korábban ingyenes volt, de most ötezer forintot kell érte fizetni. Ezt azonban nem minden szülő tudja vállalni. Az elmúlt öt évben a fácánkerti kisbabák csak mintegy felénél végezték el ezt a komplex szűrést (koponya, hasi szervek, csípő), ami több betegség korai felismerését teszi lehetővé. A képviselő-testület ezért döntött úgy, hogy a község állja a szűrés költségét. A település számára ez nem jelent elviselhetetlen terhet. Csontos Judit védőnő elmondta, hogy jelenleg hat várandós kismama van a faluban, a tavalyi évek gyermekáldása alapján várhatóan nagyjábój nyolc gyermek születhet 2010- ben Fácánkertben. ■ S. K. Jó évet zárt a bátaszéki Német Egyesület bátaszék Közgyűlésen értékelték a tavalyi évet és ismertették az idei programját a Német Nemzetiségi Egyesület tagjai. Wittendorfer Antalné alelnök elmondta, hogy fő céljuknak, a hagyományőrzésnek ezúttal is megfeleltek. A Heimat tánccsoport és a német népdalokat éneklő Hexen Duo sikeres résztvevői voltak a saját és a városi rendezvényeknek egyaránt. Az egyesület támogatja az óvodában és az iskolában folyó nemzetiségi oktatást, a gimnáziumban német nyelv tanítását. Ezen a vonalon idén szeretnének még egy kicsit erősíteni. Emellett kirándulásokat, más csoportokkal nemzetiségi esteket terveznek. Az alelnök hozzátette, hogy a táncosoknál tavaly ovis csoport alakult, így munkájuk során számíthatnak a gyerekek szüleinek támogatására. A napirendi pontok között szerepelt a tagság megújítása is, nagyjából 130 tagot számlál jelenleg az egyesület. ■ H. E. Utszélí Szitakötő Többek között ez a kép is látható a dunaföldvári művelődési központ Folyosó Galériájában tegnap nyílt kiállításon. Dr. Kalotás Zsolt természetfotós 32 alkotása a Duna hazai szakaszának legértékesebb részeit, ezen beiül is elsősorban a nemzetközi hírű Gemencet és Béda-Karapancsát mutatja be. A tárlat március 31-ig tekinthető meg Felgyújtotta a szomszéd házat ítélet Másfél év börtönt kapott közveszély okozásáért szekszárd-paks Egy közveszély okozásáért első fokon kiszabott büntetést tíz hónapról egy év hat havi börtönre súlyosbított a Tolna Megyei Bíróság az ügyész fellebbezésére kedden, tájékoztatott dr. Csullag Józsefné, a megyei bíróság elnökhelyettese, sajtószóvivője. Az elítélt egy 47 éves férfi, aki tavaly nyáron Pakson benzint locsolt egy házra és azt meggyújtotta. A büntetés végrehajtását a jogerős ítéletben is négy évre függesztették fel. Mint annak idején megírtuk, tavaly augusztusban egy népes társaság egy családi eseményt ünnepelt Pakson olyan hangosan, hogy az egyik szomszéd először negyed tizenegykor, majd egy óra múlva ismét kihívta a rendőrséget Ekkor véget is vetettek a mulatozásnak. A vádlott, aki már a rendőri intézkedések során is agresszíven viselkedett, hazament, és magához vett egy ben■ Enyhítő körülmény volt a férfi részletes beismerő vallomása, megbánása. zinnel töltött félliteres palackot, majd visszatért a bejelentő házához. A benzint fellocsolta a falra és megnyújtotta, majd mint aki jól végezte dolgát, hazament és lefeküdt aludni. A ház tulaj donosa azt vette észre, hogy füst szivárog a padlástérből. Azonnal oltani kezdte a tüzet és kihívta a tűzoltókat. Gerendák rongálódtak meg a tűzben, a nádtető leégett, mire a tűzoltóknak sikerült teljesen elfojtani a lángokat A tűz veszélyeztette nemcsak a ház lakóterét, hanem a szomszédos épületet is, de közvetlen életveszélyt nem okozott. A kárt a biztosító megtérítette. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a férfi részletes beismerő vallomását, s azt, hogy megbánta tettét, valamint, hogy két kiskorú gyermek ellátásáról kell gondoskodnia. Életvitele a történtek óta rendezett. Súlyosbító körülményként értékelte viszont a bíróság, hogy a férfi ittas volt, amikor meggondolatlan tettével a közveszélyt okozta. ■ Ihárosi I.
