Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-02 / 27. szám
6 2010. FEBRUÁR 2., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2010. február Í jén 22 000 21900 Nyitóérték: 21629 Záróérték: 21930 21800 21700 1 ................\"Jf21600 21500 21400 21300. pont/ Előző heti záróérték: 21831 | Változás: 0,45% 15.30,íNtw Yorki?. ... tő zsde nyitása A 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT A BUX index az elmúlt napokban 22 000 ................ 21 900 21881 "M O'« 21800 21700 21600 21500 21404 21400 21 300.-----------------------------------pont/ 01.22 01.25 01.26 01.27 01.28 01.29 /nap . x K FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.01.) Úf elszámolási ár EUROBUZA 2010. március___________________29 200 TA KARMÁNYBÚZA 2010. március______________28 OOP TAKARMÁNYKUKORICA 2010. március___________________31 OOP TA KARMÁNYÁRPA 2010. március 27 500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. március 75 OOO MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. február 1-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i f i 270,71 194,59 183,87-0,19 Ft +0,61 Ft-0,66 Ft Bevált az „ ipari parkosítás" versenyben Az állam után a legnagyobb foglalkoztatók - Már több mint kétszáz létesült Az 1996-ban - az első pályázat után - 28, a vállalkozásokat egy helyen tömörítő ipari park működött hazánkban, 2008-ban ez a szám már 206 volt. Tavaly további négy terület nyerte el ezt a címet. N. Vadász Zsuzsa Míg 1997-ben az e parkokban működő cégek árbevétele 619 milliárd forint volt, tavalyelőtt már annak mintegy tizennégy- szeresére rúgott ez az összeg. Magyarországon az első ipari parkot 1992-ben, Győrben hozták létre, ám e létesítmények csak 1994 után kezdtek el országos szinten is szerveződni. Az ilyen objektumok fejlesztésébe a kormány 1996-ban az ipari park cím támogatási pályázat kiírásával kapcsolódott be. Kezdetben ezek a parkok a gazdaság konszolidálásának részeként és eredményeként jöttek létre, s alapvető céljuk Export az ipari parkokból (milliárd forint) 1997 2000 2004 20Q8 VOGRAFIKA Forrás: HFGM a munkahelyteremtés és a fejlett technológia bevonása volt. Mára azonban a gazdaságfejlesztés és az innováció jelentős tényezőivé váltak Magyarországon. Az ipari parkokban működő vállalkozások száma több mint tízszeresére - 320-ról 4051-re - nőtt, a megvalósult beruházások mértéke is megtízszereződött, és 2474 milliárd forintot tett ki 2008-ban. Az ipari termelés harmadát - az ipari export több mint harmadát - az idetelepült cégek állítják elő. A foglalkoztatottak száma 12 év alatt több mint hétszeresére emelkedett, ezzel a magyar állam Után az ipari parkok váltak a legnagyobb foglalkoztatóvá. A program emellett más célokat is szolgál: a parkok jelentősen hozzájárulnak a régiófejlesztéshez is azáltal, hogy segítik a térségek gazdasági erejének növelését, versenyképességük fokozását. A vállalkozások igényeinek megfelelő infrastruktúra és szolgáltatási színvonal alkalmas arra, hogy támogassa a működő tőke beáramlását és a gazdasági növekedést. E fejlődés eredményeként olyan szerkezet alakult ki, amely igazodik az egyes térségekhez, így „szakosodnak" a parkok, például kereskedelmi és szolgáltató területek, logisztikai és infoparkok is vannak, s néhány éve az NFGM bevezette a kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park, illetve az integrátor ipari park címet is. Foglalkoztatottak száma (ezer) A törökbálinti ipari parkot a főváros közelsége teszi vonzóvá. A cégek országszerte keresik a betelepülési lehetőséget Az idei pályázatokat február 15-től szeptember 30-ig lehet benyújtani A NEMZETI FEJLESZTÉSI és Gazdasági Minisztérium (NFGM) az idén is meghirdette az ipari park cím elnyerésére a pályázatot. A cím elnyerése nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást. pályázhat az ipari parkot megvalósítani, üzemeltetni szándékozó olyan gazdasági társaság, kistérségi társulás, önkormányzat, amely megfelelő telephelyekkel, infrastruktúrával, szakmai háttérrel a hatósági előírásoknak megfelelő befektetési lehetőséget kínál a vállalkozások betelepedéséhez. kizáró okok: csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás, vagy éppen hatvan napon túli adó-, vám- vagy adók módjára behajtható köztartozás, kivéve, ha megfizetésére fizetési könnyítést kapott a potenciális pályázó. A CÍM ODAÍTÉLÉSÉRŐL a bíráló bizottság javaslatának figyelembevételével a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter dönt a pályázat beérkezését követő 75 napon belül. A PÁLYÁZATOKAT február 15- től szeptember 30-ig lehet benyújtani. Két példányban, CD/DVD lemezen, postai úton a közreműködő szervezethez kell eljuttatni (PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Nonprofit Kft., 1053 Budapest, Szép u. 2.) A pályázat benyújtásakor 50 OOO forint pályázati díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01220139- 51000008 számú keretszámla javára kell átutalni. ír Sokasodó ipari parkok Parkok száma £237 FS3T Kííi Pvfffi rT»T*7! jrTW+f 133 * ' , • < < -f >;■ x;, éMA 146 160 165 165 179 179 198 206 110 115 128 139 139 171 186 199 207 WKmsmM HIRDETÉS Ráadásul szinte észrevétlenül, mert minden kártyahasználaf után 500 Ft-ot automatikusan átvezetünk bankszámlájáról Megtakarítási Számlájára. Csatlakozzon On is a Raiffeisen Rendszeres Megtakarítási Programhoz, hogy közelebb kerüljön céljaihoz! A számla látra szóló kamata a 3 millió Ft feletti összegrészre évi 6,00%, EBKM 6,14%. Bankfiókjaink: Dombóvár • Szekszárd A feltüntetett látra szóló kamat és EBKM értékek 2010. február 1-jétől visszavonásig érvényesek. A Megtakarítási Számla osztott sávos kamatozású, melynek részletes kamatfeltételeit az aktuális Lakossági Kondíciós Lista tartalmazza. A program során a könyvelt kártyás tranzakciókhoz kapcsolódó megtakarítások heti rendszerességgel összesítve kerülnek átvezetésre az Ügyfél Raiffeisen bankszámlájáról a Megtakarítási Számlájára. A Raiffeisen Rendszeres Megtakarítási Program részletes feltételei megtalálhatóak a Bank aktuális Lakossági Kondíciós Listájában és a Programra vonatkozó egyedi szerződésben. RENDSZERES 3 MEGTAKARÍTÁSI ® 06-40-48-48-48 | www.megtakarHok.hu VELÜNK KÖNNYEBB Raiffeisen BANK Spórolni márpedig érdemes takarékoskodás Biztonsággal elérhetjük céljainkat A magyar lakosság jelentős hányada még mindig nem használja ki kellőképpen az előtte álló megtakarítási lehetőségeket: vagy egyáltalán nem takarékoskodik, vagy nem kezeli megfelelően a rendelkezésére álló pénzét. Ezt a rendelkezésre álló statisztikák is alátámasztják: a jegybanki adatok szerint a hazai háztartások pénzének nagyjából egyötöde még mindig szabadon, folyószámlán „pihen”, fokozatosan veszítve ezzel értékéből. Ehhez, a kihasználatlan pénztömeghez adódik hozzá az otthon tárolt készpénz, ami szintén több százmilliárd forintos tételt jelent. Ráadásul még mindig viszonylag magas, egyes felmérések szerint 70 százalék feletti azoknak az aránya Magyarországon, akik nem rendelkeznek semmilyen megtakarítással, pedig többségük némi körültekintés és megfontoltság árán megtehetné, hogy félretegyen. A megtakarítás lényege, hogy lemondunk bevételeink egy részének azonnali elköltéséről azért, mert hasznosabbnak látjuk, ha pénzünket későbbi fel- használásra tesszük félre, akár konkrét céllal, akár egyszerűen azért, hogy a váratlanul felmerülő kiadásainkat finanszírozni tudjuk. A félretett vagy megtakarított pénz viszonylag kis összege ugyanakkor nem szabad hogy meggátoljon bennünket a cselekvésben. Álságos ugyanis az a megközelítés, hogy havi néhány ezer forinttal nem nagyon lehet mit kezdem az életben: elég csak belegondolni abba, hogy havi valamivel több mint tízezer forint megtakarításával hat év alatt több mint egymillió forintra tehetünk szert. Az eredményes megtakarítás legalapvetőbb feltétele ugyanakkor a rendszeresség, vagyis minden eszközzel törekednünk kell arra, hogy a beérkező jövedelem valamekkora részét - bármilyen nehéz is - tegyük félre. A megtakarítás lényege, hogy lemondunk bevételeink egy részének azonnali elköltéséről azért, mert hasznosabbnak látjuk, ha pénzünket későbbi felhasználásra tesszük félre... A jelenlegi gazdasági környezet pedig egyrészt kedvez is a rendszeresen megtakarítani vágyóknak, másrészt - a számos bizonytalansági tényező miatt - szükségessé is teszi az előrelátást. Kedvez például azért, mert bár csökkenő tendenciát mutatnak, még mindig magasak a forintkamatok, akár lekötött betétekről, akár a valamivel rugalmasabban kezelhető megtakarítási számlákról legyen is szó. Szükségessé pedig azért teszi, mert a gazdasági válság miatt jelentősen megnőtt a munkahelyek elveszítésének a kockázata, amelynek hatásait jelentősen mérsékelni lehet abban az esetben, ha vannak felhalmozott pénzügyi tartalékaink. A takarékoskodás természetesen nemcsak a jövedelmünk egy adott részének elkülönítését jelentheti, hanem élhetünk vele a pénzügyeink egyéb területein is. Jelentékeny összeget takaríthatunk meg például, ha a túlságosan is kézenfekvő megoldást jelentő ATM-es készpénzfelvételek mellett fizetésre is használjuk a bankkártyánkat: egyrészt ez a művelet korlátlan számban ingyenes, másrészt szó szerint pénzkímélő hatású, hiszen a számlánkon tartott eszközökhöz ösztönösen sokkal visszafogottabban nyúlunk, mint a zsebünkben heverő készpénzhez. A jövőt illetően egyébként biztató a kép, már ami a magyarországi háztartások megtakarítási hajlandóságának alakulását illeti. A GfK Hungária nemrégiben végzett felmérésének eredményei szerint a magyar lakosság 17 százaléka úgy gondolja, hogy a következő egy évben képes lesz félretenni, míg például a szomszédos Ausztriában csak 12 százalék ez az arány. ■ B. M.
