Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-12 / 36. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. FEBRUÁR 12., PÉNTEK EGYHÁZI TÜKÖR HIRSAV Ismét eléneklik a Passiót a decsi templomban decs A régi hagyomány fel­elevenítéseként az idén is eléneklik a Passiót a decsi katolikus templomban. Már­ciusban kezdődnek a pró­bák, Czakó Sándorné vezeté­sével. Addig jelentkezhetnek az énekelni szerető hívek a plébánián. Az esemény tevé­keny részese lesz a Gyön­gyösbokréta kórus is, ame­lyet Baloghné Medgyesi Zsu­zsanna vezényel, (gy) Zarándokút állomása lesz Bátaszék bátaszék Zarándoklatot ter­vez a Magyar Zarándokút Egyesület Esztergomból Má- riagyűdre. Az egyik állomás Bátaszék lenne. Erről tartot­tak megbeszélést az érintett települések képviselői. Az még nem dőlt el, hogy a vá­rosból Báta, Ófalu vagy Mo­hács felé indulnának-e tovább a hívek, ám az biztos, hogy Bátaszéken megszállnak majd. A város csodás templo­ma pedig komoly vonzerőt je­lenthet A próbaút 2011-ben lesz, 2012-ben pedig már a tényleges zarándoklat indul - tudtuk meg Bognár Jenő pol­gármestertől. (he) A máriagyűdi kegytemplom A kórházi kápolnáért szól ma az ének szekszárd Jótékony célú es­tek bevétele segíti a szekszár­di kórházi kápolna felújítását. Legközelebb ma, pénteken este 18 órától a szekszárdi evangélikus templomban lép fel a Gagliarda kórus, An- ducska Adrienn vezetésével. Az estet és a gyűjtést a Szek- szárd-Alsóvárosi Római Kato­likus Közhasznú Egyesület szervezi. Belépődíjat nem szednek, de adományokat szí­vesen elfogadnak a kápolna felújítására, (gy) Ha valaki kér, annak ad hivatás Lehetősége nyílt arra, hogy azt végezze, amit Isten rábízott Szerdahelyiné Zimányi Mária maga köré gyűjtötte a fiatalokat Nem megy el egyetlen rá­szoruló gyermek mellett sem anélkül, hogy ne se­gítene neki. Szerdahe­lyiné Zimányi Mária azt vallja, egy lelkésznek úgy kell a szegények kö­zé mennie, hogy a kosa­rában alul legyen a Bib­lia, fölötte a kenyér. Vida Tünde Ha valaki kér, annak ad Szerdahelyiné Zimányi Mária. Ez nála alapfilozófia. Elég csak visszagondolnia a régi időkre, máris egyértelmű számára, hogy nem ő az első, hanem má­sok, akiken segíteni tud. Közü­lük is elsősorban a gyerekek, akik mindig menedékre talál­hatnak nála. Saját gyermekko­ra sok keserű élményt vésett emlékezetébe. Amikor Kárpát- aljáról Debrecenbe telepedtek, nem fogadta be őket sem a ro­konság, sem az egyház. Gimna­zista volt, amikor édesanyja két napig nem tudott nekik enni adni és ő kómába esett az éh­ségtől. Magyar-történelem szakos ta­nár szeretett volna lenni, és az ■ Azzal vigasztalódik, amivel másokat vigasztal. egyetemre ugyan felvették a magyar irodalmi pályázaton el­ért kiváló eredményének kö­szönhetően, de megmondták, hogy rá, mint lelkész leányára nem vár sok lehetőség a peda­gógusi pályán. Ezért választotta inkább a lelkészi hivatást, de ez sem volt eleinte diadalmenet. Amikor elvégezte kitűnő ered­ménnyel a teológiát, a paphiány ellenére másfél évig nem he­lyezték sehova, rendelkezési ál­lományba tették. - Édesapám is megbélyegzett volt, nekem meg nem volt jó az egyházlátásom - mondja. Szervezkedett a fiata­lok körében, maga köré gyűjtöt­te őket, amit nem néztek jó szemmel abban az időben. így került Álmosdra segédlelkész­nek, apja mellé, amivel „csu­pán” az volt a probléma, hogy még apja sem tudta felvenni a fizetését. A tsz-ben földet fogtak és műveltek, hogy megéljenek. Névjegy szerdahelyiné Zimányi Má­ria 1948. április 12-én szüle­tett Beregszászon. Édesapja ott volt református lelkész, on­nan vitték el nyolc évre a Gu- lágra. Az öt gyerek közül négy szintén lelkész lett, egy pedig védőnő. A család 1959-ben te­lepült át Debrecenbe. Mária a Kossuth Egyetemre felvételizett magyar-történelem szakra, de fél év után átment teológiára. 1974-ben szentelték lelkésszé. Szerdahelyi Józseffel két évvel később kecskeméti könyvtáros segédlelkész korában kötött házasságot Öt gyerekük szü­letett, a lelkészi hivatást egyi­kük sem folytatta. 1991-től a bölcskei egyházközség lelké­sze. Múlt karácsony óta öz­vegy. Ugyanezt tették később, amikor már férjnél volt és gyerekei szü­lettek. Tizenegy évig szolgált a tanyavilágban. Mint felidézi, reggel nyolckor elindult a kis Trabantjával, este hat-hét óra előtt nem ért haza. Ezt - miután maga is öt gyereket nevelt - csak úgy tudta megoldani, hogy a férje otthon helyt állt. A fize­tés itt is alacsony volt, gazdál­kodni kellett, hogy megteremt­sék a lehetőséget arra, hogy szolgálhasson. A rendszerváltás után, ami­kor Bölcskére került, megválto­zott a világ. Már az a tény is, hogy megkapott egy ilyen nagy parókiát, nagy eredmény volt. Végre lehetősége nyílt arra, hogy azt végezhesse, amit isten rábízott. Azonnal elkezdte a gye­rekmunkát. Büszkén mondja, hogy százszázalékos a hittanra járók aránya. Órarendbe illeszt­ve tartják a hittanórákat. De ná­la nem ér ezzel véget a szolgálat. Nyaranta táborokat szervez, ahol lelki útravalót kaphatnak a gyerekek. Ez azonban esetében nem elég. Alapelve, hogy egy lelkésznek úgy kell mennie a szegények közé, hogy a kosará­ban alul van a Biblia, fölül a ke­nyér. Másik vezérelv az életé­ben, hogy ha lát egy olyan gye­reket, aki szegény, elesett, felka­rolja. Több gyerek élt már nála a parókián, az is megesett, hogy egy nyolcgyerekes családnak fél évig adott otthont. Mint mondja, fontos, hogy eb­ben a depressziós világban a gyerekek a sok-sok panasszal teli otthonokból kiszabadulja­nak, és lelki megerősítést kap­janak. Úgy tudjuk a hazánkat és egyházunkat is megmente­ni, ha gyerekeinkbe beleoltjuk az istenfélelmet, az megtartja és megvédi őket, mondja. Már most készül a nyárra. Lelkesen beszél a táborokról, de eltűnik hangjából a vidámság, amikor társa elvesztése kerül szóba. Néhány hete temették a férjét. Még az özvegy szót is nehezére esik kimondani. Nemcsak ma­gánéletben, a szolgálatban is társa volt a férje. Ha ő elment, nem kellett bezárni a parókia ajtaját, az mindig nyitva állt mindenki előtt. - Azzal vigasz­talódom, amivel másokat vi­gasztalok - mondja,'miközben nem tagadhatja mély megren­dülését. A lelkésznő legfontosabb küldetése a hitélet erősítése tolnanémed! Tolnanémedibe másfél éve költözött a hittudo­mányi egyetemet frissen végzett evangélikus lelkésznő, Horváth- né Csitári Boglárka. Legfonto­sabb küldetésének tekinti a hit­élet erősítését. Nincs könnyű dolga, hat, úgynevezett szór­ványgyülekezetben szolgálja az Istent. Tamásiban, Pincehelyen, Nagyszokolyban, Iregszemcsén, Simontornyán és Tolnanéme- diben tart istentiszteletet. A fel­sorolt települések közül csak három helyen van evangélikus templom, máshol a református templomban, vagy egyéb helyen hirdeti az igét. Tamásiban min­den hó első és harmadik vasár­napján 9 órakor, Tolnanéme- diben minden vasárnap 10 óra 30-kor, Pincehelyen a hónap második vasárnapján 13 órakor, Nagyszokolyban a hó első vasár­napján 15 órakor, Iregszemcsén a hónap első vasárnapján 14 órakor, Simontornyán a hó má­sodik és negyedik vasárnapján 15 órakor kezdődik az istentisz­telet. A térségben - csakúgy mint általában Tolna megyében - az elöregedés miatt is igen kevés az evangélikusok száma. A fia­talságot nehéz a hitéletre nevel­ni, pedig mindent megtesznek érte. Jelenleg 12 osztályban fo­lyik a hitoktatás - mondta a lel­késznő. ■ Varga László A jövő héten, hamvazószerdán kezdődik a böjt A hamvazószerda a farsangi idő­szak utáni első nap, a húsvét ün­nepét megelőző 40 napos na jv- böjt kezdete. Az idén ez február 17-én lesz. Neve onnan szárma­zik, hogy az őskeresztények ve- zeklésként hamut szórtak a fe­jükre, ez a 12. századtól az egy­házi szertartás része lett (ham- vazkodás) az alábbi mondattal: „Emlékezzél meg ember arról, hogy porból vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz.” A katolikus templomokban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal raj­zolja a keresztet a hívek homlo­kára. A hamuval hintés ősi jelké­pe a bűnbánatnak. ■ A házasság nem szerződés, hanem életre szóló szövetség jegyesoktatás A kurzus végére a részt vevő párok többsége jobban szereti egymást, mint a foglalkozások előtt Az idén 20 fiatal pár jelentkezett Szekszárdon a katolikus plébánián a most kezdődő jegyesoktatásra. Tavaly a megyeszékhelyen a kato­likusoknál 30 körüli volt a templo­mi házasságkötések száma, míg pár éve elérte az ötvenet Ahogy csökken a polgári esküvők száma, úgy csökken az egyházi házassá­gok száma is, mondta Bacsmai László szekszárdi plébános.- Miben különbözik az egyhá­zi a polgári házasságtól?- Az egyházi felbonthatatlan, vagyis egész életre szól. Vicce­sen meg szoktam jegyezni, hogy nem untomiglan, untodiglan, hanem holtomiglan, holtodiglan- mondta a plébános. Elszomorító, hogy a mai fiata­lok nagyon kevés pozitív példával találkoznak. Az ember saját kör­nyezetében is azt tapasztalja, hogy ez elvált, a másik meg váló­félben van. Még a legegyszerűbb háztartási géphez is adnak hasz­nálati utasítást, csak a házasság­hoz nem ad a világ semmiféle ta­nácsot. A jegyesoktatás ezt akar­ja pótolni. Mielőtt elkezdődik, so­kan azt hiszik, itt egy gyorstalpa­ló hittanfoglalkozás lesz. Hát nem, a párkapcsolatról van szó, arról, mit és hogyan kell csinálni ahhoz, hogy a házasság boldog | legyen. Természetesen nekünk 5 papoknak ebben vannak segítő- | ink is, mégpedig házaspárok, or- í vosok, pszichiáterek. Szőr Gábor és Balogh Anikó májusban fogad örök hűséget- Nálunk a jegyesoktatás 8 al­kalomból álló kurzus. Beszélünk a férfi és a nő kapcsolatáról, szó van a férfi, női szerepekről, csa­ládtervezésről, abortuszról, a há­zasság szentségéről, hűségről, a konfliktushelyzetek megoldásá­ról. A végére a párok többsége szerelmesebb lesz, mint amikor idejött, de sajnos vagy hála Is­tennek olyan is előfordult már, hogy éppen a jegyesoktatás ha­tására egy-egy pár úgy döntött hogv nem köt házasságot - tud­tuk meg a plébánostól.- Tudatosítani kell, hogy a há­zasság egy életre szól. Fontos út- ravaló a fiataloknak, amit Jézus idéz az Ószövetségből: A férfi el­hagyja apját, anyját és felségé­hez ragaszkodik és a kettő egy test lesz. Bízom abban, hogy az idei jegyesek is megértik, az es­küvő több egy ceremóniánál. Nem az esküvőre, hanem a há­zasságra kell lelkileg és érzelmi­leg felkészülni, mert a házasság nem szerződés, hanem életre szóló szövetség. Balogh Anikó és Szőr Gábor szekszárdi fiatalok is az egyhá­zi esküvő mellett döntöttek. Nyolc éve ismerik egymást és idén májusban lesz a templomi esküvőjük. Már túlvannak a ru­hák kiválasztásán, 120 fős lagzi- ra készülnek. A fiatalok elmond­ták, barátaiktól csupa jót hallot­tak a jegyesoktatásról. ■ Mauthner Ilona ■A Í É É

Next

/
Thumbnails
Contents