Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-08 / 32. szám
2010. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 15 Egymást fűtik az antarktiszi hidegben a császárpingvinek A császárpingvin talán a világ egyik legbájosabb állata, de ugyanakkor a legkitartóbb élőlénye Is. Ellenáll a mínusz 40 fokos antarktiszi fagynak, és a 130 kilométeres óránkénti sebességgel tomboló szélnek, amikor a fiókákról van szó. A frakkos, mókásan totyogó jószágok nősténye a sarki tél idején, általában egy tojással gyarapítja a családot. Ezt azonban a család „férfi” tagja veszi a gondjaiba, azaz a lábára és a hasa alatti redőbe, hogy ott melegen tartsa. Közben párja elindul a víz felé, hogy némi elemózsiát vegyen magához. A lányok távolléte azonban akár két hónapig is elnyúlhat, addig a tojásokat költő fiúk szó szerint összetartanak. A hideg elleni védekezésképpen a hímek ugyanis egy nagy tömegbe gyűlnek össze, hogy egymást és a tojásokat melegítsék. A kör közepén a hőmérséklet akár 26-36 fokot is elérheti. Itt azonban csak rövid ideig tartózkodhat egy-egy hím, mivel folyamatosan váltják egymást a fagyosabb széleken. Az élelem nélkül töltött időszak alaposan Császárpingvinek kicsinyükkel megviseli a pingvin papákat, súlyuk felét is elvesztik, mire párjuk visszatér. Akkor azonban átadják neki a tojást - nagyon óvatosan -, és maguk is megindulnak a víz felé, hogy összeszedjék magukat. Közben pedig kikelnek a pihés, szürke tollú fiókák, akiket már közösen gondoznak. Addigra beköszönt a sarki tavasz és nyár is, így a jég visszahúzódik, közelebb kerül az ele- ség is. Ugyanakkor a fiókák is könnyebben elbotorkálnak a partra, ha már lecserélték pilléiket a felnőttekre jellemző vízlepergető tollazatra. GYERMEKVILÁG Időben kell felfedezni halláskárosodás Kiemelt szerepe van az újszülöttkori szűrésnek Ha nem fedezik fel időben a halláskárosodást, az iskolában átlagosan egy osztályzattal rosszabbul teljesíthet a gyermek Képünk illusztráció Minél korábban ismerik fel a károsodást, annál hatékonyabb a rehabilitáció - vallja az egészség- ügyi minisztérium új hallásszűrésre vonatkozó irányelve. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetnek a csecsemőkori szűrésre. Hargitai Éva Nemrégiben adott ki új irányelvet az egészségügyi tárca a gyermekek hallásszűrését végző szakemberek számára. A probléma nem elhanyagolható, hiszen a későn diagnosztizált károsodás a teljes élet lehetőségét veheti el a gyermektől. Amennyiben nem veszik észre a korai beszédfejlődési periódus lezáródásáig, a gyermek számára később már nagyon nehéz elsajátítania a nyelv alapelemeit. Náluk késhet a szókincs bővülése, a nyelvtan elsajátítása, a beszélgetés, az olvasás - emeli ki az irányelv. Bizonyított tény, hogy az egyoldali hallássérüléssel bíró gyerekeknek tízszer nagyobb rá az esélye, hogy legalább egy jeggyel rosszabbul teljesítenek. Kutatások mutatták ki azt is, hogy a hat hónapos kor előtt diagnosztizált és kezelt halláskárosodott gyerekek sokkal jobb eredményeket mutattak fel, mint azok a társaik, akiknél féléves koruk után vették észre a betegséget. Körülbelül egy-két évvel jártak előrébb a kognitív, nyelvi és szociális fejlődésben. Az életkorhoz kötött szűrések között a legnagyobb jelentőséget az újszülöttkorinak tulajdonít az új irányelv. A régebben használatos, a hang hatására adott reakciót vizsgáló szubjektív módszerek azonban kevéssé hatékonyak. Általános tapasztalat, hogy ebben a korban célirányos, objektív szűrés nélkül nagyon nehéz észrevenni a hallás- károsodást, így az többnyire később, két-három éves korban derül ki, amikor már csökkennek a rehabilitáció lehetőségei. Éppen ezért az objektív műszeres vizsgálatot minden csecsemőnél ajánlott elvégezni. A gyermek fejlődését ugyanakkor a védőnő rendszeresen ellenőrzi, és a szülő is figyelemmel kísérheti. Az első hónapban árulkodó jelek, hogy a baba emberi hangra figyel-e, erős zajra összerezzen -e, megnyugtatja-e az édesanya hangja, illetve maga hallat-e rövid torokhangokat. * Három hónaposán már a hang ^ irányába fordul, félálomban is összerezzen a zajra, és gőgicsél. * Félévesen a korábbiakon felül % felkelti az érdeklődését az emberi hang, és élénken gagyog, * ami örömet is okoz neki. ^ Egyéves korban a hang el is tereli a figyelmét a folytatott tévé- ® kenységéről, a suttogó hangok * is megragadják, és utánozza őket. Háromévesen már ugyan- * olyan hangszínnel utánoz, éne- » kelget. Óvodás, iskolás korban a % gyakori visszakérdezés, a figyelmetlenség, a televízió vagy • a zene hangos hallgatása lehet m árulkodó. A már születéskor fennálló * halláscsökkenést genetikai té- « nyezők, vagy várandósság alatti fertőzések is okozhatják. Prob- * lémát okozhat szülés közbeni % komplikáció, és az intenzív újszülött osztályon való kezelés is * rizikófaktornak számít. A ké- « sőbbiekben, azaz kisdedkorban a gyerekek nagy részét érinti a savós középfülgyulladás, amely % többnyire csak átmeneti hallás- ^ zavart jelent, de bizonyos esetekben, kezelés nélkül tartós kö- * vetkezményei lehetnek. m Szűrővizsgálatok 1 és 18 éves kor között 1 éves korban: A gyermek figyelmét az egyik fél leköti, amíg a másik vizsgáló a gyermek látóterén kívül valamilyen hangot idéz elő, például kulcsot csörget és megfigyeli, hogy a gyermekből milyen reakciót vált ki. 3 éves korban: A vizsgálatot összekötik játékkal. Azaz a gyermek például akkor folytathatja a játékot, ha egy hangot észlel. 5 éves korban: Iskolakezdést megelőző szűrés. 13-14 éves kor: A pályaválasztást segítendő hallásvizsgálat 17-18 ÉVES KOR: Továbbtanulási és szakmaalkalmassági vizsgálat. ■ Az első hat hónap sorsdöntő lehet. Andorás vitéz Amikor a legelső magyar királyt koronázták, akkor történt, amit most elmondok nektek; hallgassatok ide. Hej, jöttek a világ minden tájékáról királyfik, világhíres deli vitézek, s a király tiszteletére kiállottak mind, ahányan voltak, a palota udvarára, hadd lássa ország-világ, ki a legvitézebb. Volt a. rengeteg sok vitéz között egy, aki egymás után döntötte porba a vitézeket: magyarokat, németeket, mindenféle nemzetségbelieket. Nem tudta senki, hogy ki s mi, miféle nemzetségből való, honnét jött, de sajdították, hogy nem magyar. Búsult István király, szomorú volt erősen, hogy ím, így meggyalázza egy idegen vitéz az ő vitézeit. Mikor aztán már egy vitéz sem volt, aki szembeálljon, jött az udvarba egy legény, kard nem volt az oldalán, buzogány nem a kezében, gyalogszerrel jött, nem cifra paripán.- Uram király - mondotta ez a legény -, adj nekem kardot! Kiállók én ezzel a vitézzel. Adott a király, hogyne adott volna. Senki sem tudta, hogy ki s honnét jött, mi a neve, csak a formájáról meg a gúnyájáról látták, hogy Attilának lehet az ivadéka. Hát összecsap a két vitéz, hogy a föld is megrengett alattuk, vívtak reggeltől délig, s meg sem pihentek. Vívtak sötét estig, s ím egyszerre csak ledöndült a földre az idegen vitéz. No, volt öröm a király udvarában. Ment a király nagy örömmel a vitézhez, a vállára ütött.- Mi a neved, fiam?- Andorás a nevem.- Hát legyen a te neved ezután Erős Andorás, s mert látom, hogy székely vagy, te lész ezután a székelyek vezére. Híre ment ezután Andorás vitéznek. Erejének, vitézségének nem is volt párja messze földön. Ő verte meg Gyula herceget is, aki István király ellen fellázadott volt. Adott is a király neki várat, földet, rengeteg sokat, futott a fiainak, mikor meghalt, földből, várból elég. És az Andorás nemzetség nem halt ki, él még ma is. Csakhogy most nem Andorás, hanem Andrássy a nevük. Benedek Elek KÖNYV - FILM ~ SZÓRAKOZÁS Könyvajánló J Fejtörő Fehér Klára: Bezzeg az én időmben „Bezzeg az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok.” „Bezzeg...” - mondják mindenre a felnőttek. Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes, most akar boldog lenni. Csak az első bál éjszakáján ébred rá: 1941-et ír a naptár, amikor a történelem, a felnőttvilág bármikor elszakíthatja őt szerelmétől, akár örökre is. Fehér Klára könyve az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény. Mi lehet a titka? Talán az, hogy egy ilyen szomorú korszakról is képes bölcs derűvel mesélni. A szeretni való szereplők, a humoros helyzetek a mai olvasó számára is közelivé, átélhetővé teszik Kati és Laci történetét. Fehér Klára: Bezzeg az én időmben, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zrt., 2010., 224. oldal. Forrás: www.libri.hu Rémusz bácsi meséi Nem minden nap esik meg, hogy egy nyúl kifogjon a rókán. Am epizódjainknak mégis egy olyan Nyúl a főszereplője, aki bátor, furfangos, lóvá teszi a Rókát, álruhát öltve jól megrémíti a Farkast, és a Héja is megtáncoltatja. Olyan jó barát, aki mindig, tűzönvízen keresztül segít bajba jutott társain. A furfangos, okos nyúlról szóló vidám, rövid történetek egy öreg feketebőrű, Rémusz bácsi meséli esténként kis barátjának, az amerikai Kisfiúnak. Epizódok: A szurokbaba - A lóvá tett róka - Vendégségben - A mogyorócsősz - Melyik a legerősebb állat? - Liba anyó mestersége Csirem-csöröm. Rémusz bácsi meséi, magyar bábfilm, 1967. Rendező: Nagy György, főszereplők: Horváth Jenő, Scheuring Zsolt Érdemes egy kicsit megdolgoztatnod az agytekervényeidet, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdésünkre, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. HOL ÉLNEK A CSÁSZÁRPINGVINEK? Cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Beküldési határidő: február 12. Múlt heti nyertesünk: Link Adrienn (Tolna). Gratulálunk!
