Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-02-07 / 6. szám

2010. FEBRUÁR 7., VASÁRNAP 7 INTERJÚ influenza Nincs járvány Magyarországon, de az főorvos szerint az ÁNTSZ felvilágosító munkája új vírus ismét támadhat. Az országos tiszti eredményes, a lakosság érti az oltás fontosságát. FALUS FERENC: „LESZ MÁSODIK HUI1ÁM Falus Ferenc országos tiszti főorvos szerint az új vírus ellen csak az ol­tás biztosít védelmet. Az Omninvest tulajdonosi háttere pedig addig nem érdekli, amíg olcsón és megfelelő minőségben szállítja a vakcinát. Árvay N. Tivadar- Van influenzajárvány Ma­gyarországon?- Nincs.- Beszélhettünk járványról az elmúlt hónapokban?- Egyértelműen.- Melyik vírus fertőzött?- A megbetegedések több mint 99 százalékát az új típusú Influenza okozta.- Ezt honnan tudják?- Megvizsgáltuk a betegeket.- Annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet tavaly augusztus óta nem kö­telezi erre a hatóságokat?- A WHO az első száz influen­zaszerű megbetegedés részletes kivizsgálását tette kötelezővé. Nálunk körülbelül 120 esetig zajlottak ilyen vizsgálatok. Ta­valy augusztus 10-én tértünk át a járványkezelés második fázi­sára, amikor már csak az úgyne­vezett sentinel (őrszem) orvo­soktól kapott mintákat elemez­tük. Ez a 168 orvos lefedi az or­szág területét, s minden héten mintát vesz az influenzás tüne­tekkel jelentkezőktől. További 1400 orvos jelent a náluk jelent­kezőkről, az ÁNTSZ ezekből az adatokból számolja ki egy algo­ritmus segítségével, hogy hol tart a járvány. Megvizsgálunk továbbá minden súlyos, életve­szélyes állapotban lévő beteget. Csaknem kétezer minta eseté­ben lett pozitív az eredmény.- Hányán voltak, akik kaptak oltást, de nem alakult ki náluk a védettség?- Később, ha minden adatot összegyűjtünk, ez is kiderülhet. A jelenlegi 110 áldozatból négy olyan személyről tudunk, aki az oltást megkapta, és eltelt az a két hét is, amely a védettség kialaku­lásához kell. A négy betegből Ket­tőt akkor fertőzött meg az új inf­luenza, amikor már alapbetegsé­gük miatt végstádiumba kerül­tek. A harmadiknál súlyos bak­teriális tüdőgyulladás jelentke­zett, de nem egyértelmű, hogy ez a betegség az influenza szövőd­ményeként alakult-e ki. Inkább úgy tűnik, hogy csak melléklelet volt az, hogy a H1N1 vírust a ha­lála után kimutattuk. A negye­dik áldozat vizsgálata most zaj­lik. Még ha azt feltételezzük is, hogy ezekben az esetekben el­maradt a vakcina hatása, úgy számolhatunk, hogy 90 százalék körüli az oltás hatékonysága.- Számít második megbetege­dési hullámra?- Igen. A világjárványnak ak­kor lesz vége, ha a lakosság két­harmada találkozik a vírussal. Magyarországon mintegy 3 mil­lióan kaptak eddig oltást. Becs­léseink szerint további 800 ezer ember már átesett a betegségen. A két adat alapján elmondhat­juk, hogy 3-4 millió embert ért el a vírus. A kétharmados arány szerint viszont hétmillió ember­nek kell találkoznia valamilyen módon a vírussal ahhoz, hogy a járvány lezárulhasson. Eszerint még legalább hárommillió po­tenciális jelöltje van a vírusnak, akik megbetegedhetnek, kór­házba kerülhetnek, s az is biz­tos, hogy néhányan belehalnak a fertőzésbe. Ezért fontos, hogy minél többen oltassák be magu­kat az elölt vírust tartalmazó vakcinával.- Mind a négymillió jelölt ve­szélyben van?- Nem tudjuk megjósolni, ki esik át tünetmentesen a betegsé­gen, és ki az, aki súlyos állapot­ba kerül. Tapasztalataink szerint a betegek negyede semmiféle kockázati csoportba nem tarto­zott. Az is tény, hogy a vírustól megbetegedő terhes nőknél a kórházba, intenzív osztályra ke­rülés, valamint a lélegeztető gép­re kapcsolás esélye, illetve an­nak a lehetősége, hogy a beteg­séget nem élik túl, hétszer maga­sabb, mint a lakosság többi ré­szénél. A járvány során volt olyan hét, amikor az intenzív osztályokon fekvő betegek 20 százaléka volt állapotos.- Vannak más veszélyeztetett csoportok?- A fiatalok, a krónikus bete­gek, illetve azok az egészségügyi dolgozók, akik nem vették elég komolyan a veszélyt, és nincse­nek beoltva.- Ma már komolyabban ve­szik a járványt?- A mi adataink szerint 60, egy közvélemény-kutatás sze­rint 50 százalék fölötti az átol- tottságuk.- Kényszerítették őket, vagy maguktól döntöttek így?- Magyarországon nem volt kényszer, de én nem bántam vol­na, ha van. Az egészségügyi dol­gozóknak belső kényszer hatá­sára kell vállalniuk az oltást.- Világjárványról beszél, de vannak kétkedők is. Legutóbb Wolfgang Wodarg, az Európa Tanács egészségügyi albizott­ságának korábbi elnöke vádol­ta a WHO-t és a vakcinagyár­tókat azzal, hogy a járvány túldimenzionálása üzleti hú­zás. Mi lehet ennek az oka?- Ha szabadon mondhatok vé­leményt, akkor azt gondolom, hogy Wodarg úrnak feltűnési viszketegsége van. Azt sem lehet tudni, hogy tagja-e az Európai Parlamentnek. Ha jól tudom, szeptemberben elvesztette a mandátumát Németországban. Tudomásom szerint szakértő­ként volt jelen azon az ülésen, ahol felvetette, hogy beszélni kell erről az ügyről. A résztvevők be­leegyeztek, mert ha nemet mon­danak, azzal vádolhatnánk őket, hogy el akarták tussolni a dol­got. A bizottsági meghallgatáson aztán kiderült, hogy Wodarg bi­zonyíték nélkül vagdalkozik. Falus Ferenc szerint még legalább hárommillió potenciális jelöltje van Magyarországon a H1N1 vírusnak- A magyar oltóanyag is vitát kavart. Á vakcina tesztelése, összetétele, hatékonysága fog­lalkoztatja a közvéleményt. Megbomlott a szakma egysé­ge, orvosok voltak az oltás el­len, az egészségügyi tárca . kommunikációja is hibás volt.- Kommunikációs hibáról szó nincs. Azt gondolom, hogy ennyi pénzből ilyen kommunikációs si­kert elérni dicséretes dolog, mi­közben jól szervezett oltásellenes világkampány zajlik, amelynek vannak magyarországi leágazá­sai is. Néhány ember pedig minő­síthetetlen felelőtlenséget köve­tett el. Megengedhetetlen példá­ul, hogy egy orvos azt nyilatkoz­za: a tisztességes orvos nem olt.- Erre gondoltam, amikor kom­munikációs hibát említettem.- Ilyen értelemben Igaza van. Az orvosszakma nem állt Az összeesküvés-elmé­letekkel szemben még mindig nem vagyunk védettek, mert ha így lenne, akkor a váran­dós nők száz százaléka be lenne oltva. föl egységesen. És a világon ma sem áll föl egységesen. En­nek sok oka van, de azt gondo­lom, ezek kevéssé menthető okok.- Ennek fényében nem lenne egyszerűbb a teljes átoltottság erőltetése helyett a veszélyez­tetettekre fókuszálni?- Teljes közösségi védelmet sehol nem tudtak elérni, de mi ebben is világelsők voltunk. A járvány csúcsán húszszázalékos volt az átoltottság, a magyar csa­ládokban beszédtéma az oltás fontossága. Pedig sok minden el­lenünk .dolgozott: internetes kampány, suttogó propaganda, amely nem is az oltás, hanem a magyar vakcina ellen szólt. Az összeesküvés-elméletekkel szemben nem vagyunk védet­tek. Ha így lenne, a várandós nők száz százaléka be lenne olt­va. Ehhez orvosi állásfoglalás sem kell, hiszen átéltük azt a tra­gédiát, amikor a család minden tagját beoltották, csak a terhes anyát nem, aki sajnos meghalt.- Itt is fölmerül a szakma fele­lőssége. Szülészek, gyermek­Névjegy született 1950-ben, Buda­pesten 1975-ben diplomázott a SOTE általános orvosi karán 1979-ben tüdőgyógyászatból szakvizsgázott egészségügyi menedzser, és jogi tanulmányokat is folytatott dolgozott mentőorvosként, majd tüdőgyógyászként az Or­szágos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben, majd a SOTE klinikájának osztályvezető egyetemi adjunk­tusa 2001-től a Nyírő Gyula Kór­ház főigazgatója 2007. február i-jén nevezték ki országos tiszti főorvosnak nős, két gyermek édesapja orvosok jelentették ki, hogy nem oltanak.- Évtizedekig sulykoltuk, hogy a várandósoknak se gyógyszert, se oltást. Most meg azt mondjuk, hogy nekik kell a legjobban. Ezt a fordulatot nehéz feldolgozni.- Nem gondolja, hogy keve­sebb vita lenne, ha az oltó­anyagot gyártó Omninvest az ismeretlen tulajdonosi háttér­ből állami tulajdonba kerülne?- A magyarok döntő többsége nem hisz sem a magyar állam­nak, sem a hatóságnak, sem a vállalkozónak, semminek. Vajon az ön újságjának kik a tulajdo­nosai, s hány offshore cég lehet közöttük?- Csakhogy az emberek nem halnak meg, ha nem veszik meg ezt a lapot, és az újságol­vasás sem kötelező.- Az oltás sem kötelező.- De életet ment.- Ez a lap is életet menthet, ha olyan információt közöl. Az, hogy egy cég tulajdonosi köre a politikai vita középpontjába ke­rült, orvosi szempontból érdek­telen. Ez a politika játéka.- Nem nehéz így tiszti főor­vosként az oltás fontosságáról beszélni?- Tiszti főorvosként minden nehéz. A járvány elején is tud­tuk, hogy aki ebben a kérdés­ben állást foglal, az jól nem jár: ha azt mondjuk, sok lesz a beteg, és kevés a beteg, akkor az a baj. Ha azért kevés a beteg, mert jól teljesítettük a munkánkat, vagy mert a járvány nem volt súlyos, akkor már a különbséget sem le­het eldönteni, ha pedig komo­lyabb a járvány, mint amire ké­szültünk, akkor azt mondják, hogy nem készültünk eléggé.- Mégis, ön szerint nem lenne jobb egy tiszta tulajdonosi hátterű Omninvest?- A tiszta válasz erre az, hogy érdektelen. A cég minőségbizto­sítását ellenőrizzük, a nemzet- biztonság szempontjából ki­emelkedő jelentőségű terméke a rendelkezésünkre áll, a kor­mány ellenőrizheti, hogy mikor és mennyit exportál, és az Omninvestnek köszönhetően Magyarország hihetetlenül ol­csón jutott az oltóanyaghoz.- A következő hónapokban mire lesz szükség?- A kockázati csoportok, a gondozókban kezeltek, a váran­dósok és a gyermekvállalásra ké­szülők átoltottságát kell növelni.- A bezárt oltópontok nem hi­ányoznak majd a rendszerből?- Az országban 6700 házior­vosnál, több mint kétezer pati­kában, az ÁNTSZ nemzetközi oltóközpontjaiban lehet hozzá­jutni a vakcinához, olthat a fog­lalkozás-egészségügyi, az isko­la-egészségügyi szolgálat. Ha mégis fellángol a járvány, újra­nyithatnak az oltópontok, de hangsúlyozom, nem akkor kell oltani, amikor a járvány a csú­cson van, hanem most, mert a védettség kialakulásához két hétre van szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents