Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-06 / 4. szám
6 GAZDASAG 2010. JANUAR 6., SZERDA A BUX index 2010. január 5-én Záróérték: 22044 Előző napi záróérték: 21562 .....................1...... 15 .36. aNewtfork-iV tőzsde nyitása /| 09.00 11.0 0 13.00 15.00 16.30 21000, pont. NYERTESEK Mol 18 750 FORRÁS: BÉT 4,54 8 863 OTP 5 640 2,69 16574 MTelekom 738 1,79 1419 Econet 128 1,58 354 Emász 21690 1,11 Egls 19 425 0,9 217 ^VESZTESEK Danubius 3 500-0,70 11 Richter 42 600-0,39 2 340 PannErgy 794-0,37 170 Fotex 385-0,25 66 A BUX index az elmúlt napokban 21800 21600 21400 21200 21000 20943 20800 20600 21570 21562 20 714 20735 20400---------------------------------ponl/ 12.22 12.23 12.28 12.29 12.30 01.04 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.05.) ■■rnn—i EUROBÚZA 2010. március TAKARMÁNYBÚZA 2010. március 32 000 28000 TAKARMANYKUKORICA 2010. március 31300 TAKARMÁNYÁRPA 2010. március 28000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. március 70 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. január 5-én. * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * AKCIÓS. *** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 01.05.) €/Ft $/Ft CHF/Ft i MM. 4 i 268,56 186,09 180,93-0,94Ft-1,14 Ft-0,23 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank 6,25** 4,25 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,00 2,00 Raiffeisen Bank** 6,30 6,40 UniCredit Bank 5,40 5,40 iliiliPlillig Vételi Eladási | Allianz Bank 261,24 274,63 Budapest Bank 260,58 276,70 CIB Bank 257,51 278,97 Citibank 257,28 278,72 Erste Bank 261,12 276,16 K&H Bank 260,97 276,01 MKB Bank 262,27 275,73 OTP Bank 262,18 275,62 Raiffeisen Bank 263,30 275,14 Munkaadóbarát év az idei naptár A GDP-re is hat, hogy számos ünnepnap hétvégére esik Forgandó a szerencse, vagy így intézte a naptár ördöge: az idén többet kell dolgozni, mert sok ünnep hétvégére esik A naptár is segíthet abban, hogy meginduljon felfelé a gazdaság szekere - legalábbis azokban az országokban, amelyekben hazánkhoz hasonlóan több piros betűs ünnepnap esik az idén hétvégére, mint tavaly. Munkatársainktól Magyarországon tavaly 254 munkanapból állt az év, az idén viszont 255 munkanappal kell számolni, köszönhetően annak, hogy a munka törvénykönyve által meghatározott tíz munkaszüneti napból május 1., október 23. és december 25-26. is szombatra vagy vasárnapra esik. Németországban szintén jobban járnak 2010-ben a munkaadók, hiszen tartománytól függően egy-két nappal kevesebb fizetett pihenőidőt kell kiadniuk. Csehországban és Szlovákiában nem változik a helyzet, Lengyel- országban pedig egyenesen növeli a munkaszüneti napok számát a naptár ördöge. Egy-két pluszmunkanap néhány tized százalékkal dobhatja meg az éves bruttó hazai terméket, a GDP-t. A magyar GDP-ben is szerepet játszik a munkanaphatás, legalábbis a KSH szerint. A viszonylag rövid - 1995-ig visszanyúló - magyar idősoron azonban nehéz ezt számszerűsíteni. Korábban nem is lehetett kimutatni ezt. Bár a kereskedelemben vagy az iparban befolyásolja a forgalmat vagy a termelést a kieső ünnepnapok száma, több területen azonban ennek nincs jelentősége. Németországban a központi bank 0,2 százalékos GDP-plusz- szal számol. Ez közel ötmilliárd eurót jelent. Ez azonban nem elsősorban a többlettermelésből fakad - vélik szakértők. A kereslet nem nő a munkanapok számával arányosan, ezért a cégek sem biztos, hogy felpörgetik a termelésüket. Különösen igaz ez recesszió idején, amikor számos cég eleve rövidített munkahéttel és ezzel arányosan csökkentett bérkifizetéssel tud csak talpon maradni. A gazdasági növekedéshez tehát inkább azáltal járulhat hozzá a törvényes munkanapok számának emelkedése, hogy a vállalatok - a fix havi bérek révén - alacsonyabb kiadásokkal számolhatnak. Míg azonban a cégek többségének spórolást jelent egy-egy pluszmunkanap, az idegenforgalomban, a vendéglátó- és szórakoztatóiparban éppen ezzel ellentétes hatás figyelhető meg. Ez Munkanapok száma 2009 2010 NÖVEKSZIK Románia 256 257 Németország* 252-254 253-256 Magyarország 254 255 NEM VÁLTOZIK Olaszország 255 255 Franciaország 254 254 Nagy-Britannia** 251-253 251-253 Szlovákia 252 252 Csehország 252 252 CSÖKKEN Lengyelország 256 255 Bulgária 254 253 Ausztria 253 252 * AZ ÜNNEPNAPOK SZÁMA TARTOMÁNYONKÉNT VÁLTOZIK. * * ANGLIÁBAN ÉS WALESBEN 8, SKÓCIÁBAN 9, ÉSZAK ÍR ORSZÁGBAN 10 HIVATALOS MUNKASZÜNETI NAP VAN. FORRÁS: VG-SZÁMÍTÁS Magyar indítvány, visszhang nélkül MAGYARORSZÁGON IS felvetődött az ünnepnapok angolszász módszerének átvétele. Tavaly ősszel Dávid ibolya, az MDF elnöke indítványozta, ha egy piros betűs ünnep hétvégére esik, akkor az előtte vagy az utána következő napot adják ki munkaszüneti napnak. A javaslat azonban nem jutott el a Tisztelt Ház elé, mivel az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága tárgysorozatba sem vette azt. akár nemzetgazdasági szinten is megfordíthatja a naptári hatás előjelét egy-egy olyan országban (például Ausztriában), amelyben nagy súlya van az idegenforgalomnak. Ezzel szemben a plusz munkaszüneti napok pluszterhet jelentenek a legtöbb munkaadónak. A brit iparszövetség foglalkoztatáspolitikai vezetője, Neil Carberry például úgy számolja, hogy egy új munkaszüneti nap bevezetése - amit nemrég javasoltak a szak- szervezetek - akár hatmilliárd fontjába is kerülhetne a szigetországban működő vállalatoknak. Nagy-Britanniában egyébként sem a munkaadók, sem a munka- vállalók nem bízhatnak a naptárban, mivel évről évre változatlan a piros betűs ünnepek száma. Ezek többsége eleve bizonyos hétfői napokra esik, amelyek mégsem, azokat - mint az idén december 25-26-át - a következő hétköznapokra tolják. Hasonló megoldást alkalmaznak az USA-ban a szövetségi ünnepnapoknál: amelyik szombatra esik, azt a megelőző péntekre, amelyik vasárnapra, azt hétfőre csúsztatják. Ez egyúttal a hétvégi és ünnepnapok összevonása miatti munkanap-áthelyezéseket is kiküszöböli (ilyen hazánkban az idén egyetlen alkalommal lesz: az idén december 11-én, szombaton kell majd ledolgozni a december 24-i pihenőnapot). Jobban jár, aki hosszú távon próbál takarékoskodni Országosan már 133 UniCredit- bankfiókban köthetnek tartós befektetési szerződést mindazok, akik pénzügyeikben hosz- szú távon előre gondolkodnak. A tartós befektetési számlák (tbsz) előnye, hogy a rajtuk legalább három évig gyarapítón megtakarításokra adókedvezmény jár - a jelenleg fizetendő adó felét, azaz 10 százalékot kell leróni. Öt év után pedig egyáltalán nem kell adót fizetni. A számla 25 000 forinttal megnyitható, és az úgynevezett felhalmozási évben bármikor újabb összegeket fizethet be rá a tulajdonosa. Ezt követően - a jogi szabályozás szerint - hosszú távú megtakarításait újabb tbsz nyitásával növelheti a befektető. Az ügyfélnek mindössze azt kell eldöntenie, milyen típusú befektetésben akarja gyarapítani pénzét. A számlán ugyanis vagy betétekben, vagy értékpapírokban helyezheti el a megtakarításait. A számla megnyitásához az UniCredit Banknál vezetett folyószámlára is szükség van. A tartós befektetési szerződés más előtakarékossági formákkal is jól összehangolható. Ha például valakinek már van nyugdíj-elő- takarékossági számlája (nyesz), kiegészítésképpen érdemes tartós befektetési szerződést is kötnie, hiszen így egyszerre élvezheti mindkét öngondoskodási forma előnyeit. ■ Mit kóstál a műszaki vizsga díja? Januártól megszűnt a zöldkártya kiadása és a műszaki vizsga elkülönülése. Egy decemberi miniszteri rendelet integrálta a kettőt. A múlt év végéig a műszaki vizsga személykocsira 7700, könnyű teherkocsira 8500, míg teherautóra 11800 forint volt. Az új, egyesített díjak az előbbi sorrendben: 16 290,17 090, illetve 24 950 forint. Ha a kocsi új vagy 30 napnál nem régebbi a zöldkártyája, akkor csak a műszaki vizsga díja - ugyancsak az előbbi sorrendben - 10490, 11 290, illetve 14 590 forint lesz. ■ Közel 2,7 millió nyugdíjas kap többet az idén járandóság Az emelés átlagos értéke 3452 forint, plusz jön még a korrekció is Az idén már 4,1 százalékkal nőttek a nyugdíjak, emellett pedig sor került a nyugdíjba vonulás idejének függvényében egy 2 és 4 százalék közötti korrekciós nyugdíjemelésre is. Többek között ezekről számolt be az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) tájékoztatóján a szervezet vezetője, Barát Gábor. A főigazgató rámutatott: a 4,1 százalékos emelés mintegy 2,657 millió időskori járandóságban részesülőt érint, az emelés átlagos értéke 3 452 forint. A 4,1 százalékos emelés mellett azonban idén év elején is sor került az úgynevezett korrekciós nyugdíjemelésre is. Azok, akik 1988 és 1990 között mentek nyugdíjba - 267 ezren - 2 százalékos emelésben részesülnek, ez átlagosan 1600 forintot jelent. Ennek a duplájában, négy százalékos járandóságnövekedésben részesülnek azok, akik 1992 és 1995, valamint 1997 és 1998 között vonultak nyugállományba. Az előbbi körben mindez havi 3000, utóbbiban átlagosan 3123 forintot hoz a konyhára. Bár a 13. havi nyugdíj megszűnt, a jövőben az idősek nyugdíjprémiumban részesülhetnek. Ha a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 és 4,5 százalék közötti ütemben bővül, akkor egyheti, 4,5-5,5 százalék közötti növekedés esetén kétheti, 5,5 és 6,5 százalék közötti bővülés esetén pedig négyheti prémiumot kapnak. De ez nem lehet magasabb Lehet számolni, jól jön majd A korrekciós nyugdíjemelés* A nyugdíj megállapításának ideje Emelés 1988. január 1-je és 1990. december 31-e között 2 százalék 1992. január 1-je és 1995. december 31-e között 4 százalék 1997. január 1-je és 1998. december 31-e között 4 százalék (2010. JANUÁR 1-JÉTŐL, SZÁZALÉK) FORRÁS: ONYF 80 ezer forintnál. Barát Gábor beszámolt arról is, hogy tavaly nőtt a méltányossági nyugdíjemelési kérelmek száma. December 15- ig közel 166 ezer ilyen kérelem érkezett az ONYF-hez, ebből mintegy 54 ezret teljesítettek. Árvaellátási kérelem meghosszabbítását több mint 1300-an kérték, a kérelmek felére bólintott rá az ONYF. Az egyéni segélynél a kérelmek száma 87 ezer körül jár, ezek alapján 35 ezer embernek fizettek ki egyszeri átlagosan 15 500 forintot. A legmagasabb teljesítési arány a krízistámogatás körében mutatható ki, a közel 85 kérelemből 73 ezerre bólintott rá az ONYF. ■ Kiss R.
