Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-04 / 2. szám

mmsmmmsm 15 2010. JANUÁR 4., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG Jules Verne első könyvét Dumas biztatására írta meg és adta ki Jules Verne - vagy magyarosan: Verne Gyula - nevét szinte min­denhol ismerik a világon. Generá­ciók nőttek fel alkotásain, többek között a Némó kapitányon, a Grant kapitány gyermekein és A rejtelmes szigeten. Regényeit 148 nyelvre fordították le. 1828-ban Nantes-ban egy ifjú ügyvéd első gyermekeként látta meg a napvilágot. Kamaszkorá­ban megszökött otthonról, és el­szegődött egy Indiába induló ten­gerjáró hajóra. Apja azonban még időben leszedte a bárkáról. így a tengeri kalandok helyett vissza­került a középiskolába, majd Pá­rizsban, a jogi egyetemen folytat­ta tanulmányait A ragyogás váro­sában megismerkedett Victor Hugóval és Alexander Dumas-val, akik nagy hatással voltak a rend­kívül jó mesélő képességekkel megáldott fiatalemberre. Bár az egyetemet elvégezte, soha nem praktizált. Először egy színház­hoz szegődött el titkárnak, majd felesége hozománya révén tőzs­deügynöki munkát végzett. Köz­ben írogatott kisebb sikerű dara­bokat, operetteket, dalszövegeket, novellákat. Végül Dumas pártfo­gásának és biztatásának köszön­hetően egy kiadó 1862-ben meg­jelentette egyik nagyobb lélegze­tű munkáját, amely óriási sikert aratott. Az Öt hét léghajón című kötetet aztán sorra követték a si­kerkiadványok, így Verne anyagi­lag megalapozta családja jövőjét Mé^egy régi álmát is valóra vál­totta, vásárolt egy vitorlás hajót Regényei témáját sokszor az élet­ből merítette, csak tovább gondol­ta a felfedezések, találmányok éle­tét, így született meg az ő segítsé­gével a modern tudományos-fan­tasztikus irodalom. A sikert több mint húsz évig él­vezhette. Közel hatvanéves volt, amikor elmebeteg unokaöccse megsebesítette. Onnantól egész­sége már nem volt a régi. 1904- ben halt meg Amiens-ben. ■ Természetes a féltékenység testvérek Kis odafigyeléssel idővel helyreáll a családi béke MESE * Icinke-picinke Egy második baba érke­zése nagy öröm a család­nak, legalábbis a felnőtt tagjainak. A gyermek számára azonban nehéz feladat megbirkózni a ténnyel, hogy ezek után már nem egyedül birto­kolja az anya és apa sze- retetét. Hargitai Éva A nagyobb gyermek gyakran már a terhesség alatt elkezd szo- rongani, amikor mindenki a ki­csiről beszél, minden a jöve­vényről szól, rá pedig - érzése szerint - alig kíváncsi valaki. A testvérféltékenység természetes érzés, ha a szülők is jól kezelik, idővel kiváló kapcsolat lehet a gyerekek között. ■ A nagyobbnak meg kell tanulnia szavak­ban kifejezni dühét. Ilyenkor a legjobb, ha leg­alább az anya és az apa nem be­szél állandóan a babáról. A szak­emberek javaslata, hogy a lehe­tő legtöbb időt töltsék közös já­tékkal, programokkal, amíg még lehet. Természetesen köz­ben el lehet mondani a jövendő­beli nagytestvérnek, hogy mi fog történni. Például fel lehet rá készíteni, hogy anya néhány napra kórházba fog menni. A szakemberek szerint ezt akár mesébe is foglalhatják, a lényeg hogy hangsúlyozzák, addig is mennyire fog az anyukának hi­ányozni nagyobb gyermeke. Ar­ról is lehet már ekkor beszélni, hogy előfordulhat, nem kedveli majd túlzottan a testvérét, csaló­dott, dühös lesz, de ezért nem haragszanak majd rá, mindent megbeszélhet velük. A pszicho­lógusok nem javasolják, hogy azt mondják, milyen jó lesz majd, ha jön a kistestvér, mert például lesz kivel játszani. Ettől átverve érezheti magát a gyer­mek, hiszen a jövevény eleinte egyáltalán nem alkalmas játék­ra, és neki általában egyáltalán nem jó ez az időszak. Az igazi próbatétel akkor kö­vetkezik, amikor hazamennek a kórházból a kicsivel, és megkez­dődik a közös élet. Lehet, hogy úgy tűnik majd, hogy minden rendben van. A testvérfélté­kenység a lehető legváltozato­A szülői viselkedésnek meghatározó szerepe van abban, hogy a gyerekek jó testvérek lesznek-e (illusztráció) m, sabb módokon jelentkezhet. Van, aki agresszív lesz, esetleg kistestvérét is szeretné bántani, míg más magába fordul, körmét rágja, vagy a haját tépi, de akár évek is eltelhetnek tünetek nél­kül. Az sem elképzelhetetlen, hogy újra bekakil, bepisil a na­gyobb gyermek is, mert ő is sze­retne újra kisbaba lenni, hogy vele foglalkozzanak. Dühös, megijed az érzéseitől, és tette kö­vetkezményétől, de ugyanakkor iszonyatosan éhezik szülei sze- retetére. A szülőknek azt persze min­denképpen meg kell akadályoz­niuk, hogy bántsa a babát. Nem szabad lehordani, inkább be­széltetni kell. így megtanulja, Ha több év után érkezik megint a gólya a családba sok családban érkezik 6-8, vagy akár több év után a kis­testvér. Az iskoláskorú látszó­lag nagyon békésen fogadja a kistestvér hírét, de a lelke ilyenkor valószínűleg jobban hasonlít egy riadt kismadár­hoz... Titokban. Mert addigra már megtanulta palástolni az érzelmeit, talán erkölcsileg is olyan szintre került, hogy tud­ja, milyen viselkedést várnak el tőle ilyenkor a szülei Érdemes vele is sokat beszél­getni, mesélni neki a kisgye­rekkoráról, bevonni a teen­dőkbe (de nem túlterhelni). Fontos, hogy azt a kiváltsá­got, amit megszerzett magá­nak, vagy megadtak neki, ha lehet, ne veszítse el! Forrás: www.nana.hu hogy a dühét hogyan fejezze ki * szavakban. Abban is meg kell «. erősíteni, hogy azért, mert így érez, még szeretik, és mindig * meg fogják hallgatni. Érdemes % kialakítani a számára egy sár- kot, ami csak az övé, ahova öcsi, vagy hugi csak az ő engedélyé- • vei mehet. Ne legyen muszáj % szeretnie az apróságot, az csak ront a helyzeten, a dolog majd * magától kialakul. Ugyanakkor * fontos, hogy anyának, apának legyen rá egy kis ideje, hogy % csak vele is játszón, este legyen % idő ezek után is a mesélésre, be­szélgetésre. Fontos tanács a babalátogató- % ba érkezőknek: a nagyobb gyér- meket se hanyagolják, neki is vigyenek valami apró ajándé- % kot, és először vele foglalkozza- . nak. A babának ez úgysem szá­mít, a nagytestvérének azonban * nagyon sokat jelenthet. . Volt a világon egy icinke-picin­ke kis asszony, annak az icin­ke-picinke kis asszonynak volt egy icinke-picinke kis tehene; azt az icinke-picinke kis tehe­net megfejte egy icinke-picinke kis sajtárba; abból az icinke-pi- cinke kis sajtárból azt az icin­ke-picinke kis tejet beleszűrte egy icinke-picinke kis szűrőn egy icinke-picinke kis fazékba; azt az icinke-picinke kis faze­kat rátette egy icinke-picinke kis padra, befedte egy icinke-pi­cinke kis fedővel. Volt annak az icinke-picinke kis asszonynak egy icinke-picinke kis macská­ja; az az icinke-picinke kis macska odament az icinke-pi­cinke kis fazékhoz, felborította az icinke-picinke kis tejet; ezért nagyon megharagudott az icin­ke-picinke kis asszony, felka­pott egy icinke-picinke kis nyújtófát, úgy megütötte vele azt az icinke-picinke kis macs­kát, hogy mindjárt fólbukfence- zett Ha az icinke-picinke kis macska föl nem bukfencezett volna, talán az én icinke-picin­ke kis mesém is tovább tartott volna. Tülökvár Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kis kurta farkú disznó túr, élt egy igen-igen gazdag ki­rály. Egyszer ez a király, amint unatkozott a palotájában, elgon­dolkozott, mije nincs még neki. Számlálgatni kezdte hát az uj- ján először is azt, hogy mije van. Hát volt aranyvára, ezüst­vára, rézvára, vasvára, kővára... - Hohó - kiált fel egyszer örö­mében még nincs tülökvá­ram! Nosza, maga elé parancsolja minden szolgáját, és meghagy­ja nekik erősen, hogy járják be az országot, parancsolják meg a lakosoknak, hogy a világ minden részén levő tülköt hordják a vár udvarára. Mihelyt a szolgái ezt a paran­csolatot kihirdették, az ország­ban lakó emberek széltében- hosszában, ki kocsin, ki szeké­ren hozták a temérdek sok tül­köt; néhány nap alatt annyira szaporodott a tülökasztag, hogy a sok tülök a vár udvarát még a toronynál is magasabban elbo­rította. Ekkor aztán a király azt a töménytelen sok-sok tülköt mind belehányatta a Tiszába... Majd ha egytől egyig megázik: tovább mondom! ■ (Icinke-picinke, válogatta és szerkesztette: Kovács Ágnes) Otto Lienbrock, a bogaras hamburgi geológusprofesszor egy titkosírással készült kö­zépkorifeljegyzésből megtud­ja, hogy az izlandi Snaefells vulkán kráterén keresztül út nyílik a Föld középpontja felé. Unokaöccse, a jámbor Axel sokkal kevésbé lelkesedik a hajmeresztő vállalkozásért, mégis kénytelen nagybátyjával tartani; az ő elbeszéléséből ér­KÖNYV Könyvajánló FILM- SZÓRAKOZÁS Filmajánló Jules Verne: Utazás a Föld középpontja felé tesülünk a fantasztikus uta­zás izgalmas kalandjairól. A jövő nagy álmodója ebben a regényében kevesebbet törő­dött a tudományos valószí­nűséggel, mint más műveiben. Maga a föld mélyébe vezető „út” már a regény megírása­kor eléggé abszurd ötletnek számított; a föld alatti „másik világ” leírása azonban az író korának földtörténeti ismere­teit tükrözi. Jules Verne: Uta­zás a Föld középpontja felé, Könyvmolyképző Kiadó, 2009., 252 oldal. Forrás: www.libri.hu Alvin és a Egy sajnálatos baleset sorún Alvin leteríti barátjukat és producerüket, Dávidét, így a trió kénytelen Dave unoka- testvéréhez, Tobyhoz költözni, akinek kissé mások a nevelési elvei a három kis barát kénytelen beiratkozni a helyi iskolába. A suli azonban csupa új veszélyt jelent: a rocksztárok kénytelenek szembenézni a lecke meg a sport kihívásaival, majd megküzdeni a legnagyobb problémával, a lányokkal A színen ugyanis feltűnik egy három csinos mókuslányból álló együttes, a trió korábbi, mókusok 2. gonosz menedzsere belőlük akar sikercsapatot faragni. Még szerencse, hogy előbb- utóbb az ellenfelek rájönnek: mindig jobb együtt zenélni, mint külön! Alvin és a mókusok 2., amerikai családi film, 2009. Rendező: Betty Thomas. Forrás: www.port.hu Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdésünk­re, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. MIKOR ÉS HOL SZÜLETETT JULES VERNE? Cím: Tolnai Népújság Szerkesz­tősége, 7100 Szekszárdi, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Beküldési határidő: január 8. Múlt heti nyertesünk: Bán Eszter (Paks). Gratulálunk a nyertesnek! I l

Next

/
Thumbnails
Contents