Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-28 / 23. szám

6 ft BUX index 2010. január 27-én 21 BOO 21700 21600 21500 21400 21300 21200 21100, pont/ Nyitóérték: 21588 {Változás: -0,96% ( 1 Záróérték: 21404 i 1 1 V Előző napi záróérték: 21611 ...........1 * 15.3 6. a New York*.. tő zsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.01.27. Részvény Utoísóárlft) Változásm KB Rába 725 0,97 31 Ernász 22195 0,88 0 Danubius 3260 0,61 1 KEG 420 0,47 37 ANY 900 0,11 4 Részvény mmm Fotex 383-2,04 6 Egis 18000-1,63 159 Econet 124-1,58 34 OTP 5749-1,55 6218 Mól 17440-1,18 3 006 A BUX index az elmúlt napokban 21400-----—----------------------­po nj/01.19 01.20 01.21 01.22 01.25 01.26 s**® FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 01.27.) EUROBUZA 2010. március 29 500 TAKARMÁNYBÚZA 2010. március OLAINAPRAFORGO 2010. március 28500 TAKARMANYKUKORICA 2010. március__________31900 TAKARMÁNYÁRPA 2010. március 28000 77 OOO MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. január 27-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft ▼ ▼ ▼ 272,21 193,65 184,97-1,22 Ft-0,29 Ft-0,92 Ft Forintbetéti* kamatok (%) Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank 5,75** 3,75 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,00 2,00 Raiffeisen Bank** 6,20 6,30 UniCredit Bank 5,40 5,40 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. * * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 01.27.) Vétel) Eladási í Allianz Bank 264,66 278,23 Budapest Bank 263,02 279,28 CIB Bank 260,39 282,09 Citibank 261,07 282,83 Erste Bank 263,80 279,00 K&H Bank 264,65 279,89 MKB Bank 265,30 278,90 OTP Bank 264.81 278,39 Ralffelsen Bank 265,44 277,38 GAZDASÁG 2010. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Távol még a fellendülés húsipar Mélyben a sertés termelői ára - Marketingmangalicák Siralmas évkezdetről szá­molt be a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója. Mint Kovács László a Világgaz­daságnak elmondta: for­galmuk még a múlt esz­tendőhöz képest is ki­sebb; különösen belföl­dön tapasztalnak vissza­esést. Gyükeri Mercédesz A Pick Szeged vezérigazgatója úgy látja, ez az év további részé­ben is folytatódik. Az ágazatot szerinte a bevétel csökkenése és a relatíve magas alapanyagárak egyaránt sújtják. Ők az árhul­lámzást azzal igyekeznek kivé­deni, hogy az alapanyagot saját érdekeltségen belül állítják elő'. Másfelől a Csányi Sándor tulaj­donában lévő cégcsoport az ex­port erősítésével próbálja ellen­súlyozni a hazai forgalomcsök­kenést. A feldolgozott termékei 30 százalékát külföldön értékesítő Pick ugyanakkor arra is törek­szik, hogy a magasabb hozzá­adott értékű élelmiszerei piacát bővítse. „Hungarikumoknak számító mangalicatermékeket is értékesítünk, bár ezeknek in­kább marketingértéke van: a mangalica »hátán« be lehet men­ni Japánba, az a pár tíz tonna, amelyet eladunk belőle, további száz tonna termékünknek sze­rez piacot” - véli Kovács László. A Pick példáját ma még nem sokan követik. Bár szalámival, baconnel vagy sonkával több cég is megjelenik az uniós, az orosz vagy a távol-keleti piacokon, en­nél jellemzőbb az alapanyag-ki­vitel. Ez azonban csekély ha­szonnal kecsegtet. Ráadásul az alapanyag ára igencsak függ a világpiaci ármozgásoktól, és Amerikában lényegesen olcsóbb a sertés előállítása. Jórészt exportra termel a SáGa Foods is. A brit Bemard Matt­hews tulajdonában lévő sárvári cég 50 millió euró értékben érté­kesít külföldön, húsipari termé­keinek nagyjából a felét adja el ott. A SáGa tavaly ötszáz dolgo­zójától kényszerült megválni. Ami ezt az évet illeti, Henk Slagt, a társaság holland vezetője sem­mivel sem számít kedvezőbb kö­rülményekre, mint 2009-ben. 2006 2007 VMRAFiKA B állomány Ám úgy látja, hogy a megoldást az erősebb marketing és a termékinnováció jelentheti a vevőkért folytatott harcban. A SáGa átszervezésén kívül a Herz Szalámigyár Zrt. kálváriá­ja (a felszámolás alá került cég végül Csányi Sándor élelmiszer- ipari csoportja, a Bonafarm tulaj­donába került), a Gyulai Hús­kombinát Zrt. likviditási nehéz­ségei azt mutatták tavaly, hogy a legnagyobb cégek sem érezhe­tik magukat biztonságban. Ez az év azonban igazán ko­moly kockázatot a közepes, 100-200 fős vállalkozások szá­mára rejt. A hazai sertéságazat fő problé­máját a Sertésszövetség elnöke szerint a megoldatlan értékesíté­si rendszerrel küzdő, bizalmat­lan - nagyjából az állomány egy- harmadát jelentő - kisüzemi 2008 2009 M vásárlás forrás: KSH szektor, másfelől a korszerűtlen nagyüzemek jelenük. Sákán An­tal komoly hátrányként emb'tette a feketegazdaságot is: az ez évre prognosztizált 8-10 százalékos keresletcsökkenés szerinte a le­gális piacon jelenik meg, míg a különbözet az adózaüan, ellenőri- zeüen gazdaságokból mégis piac­ra kerül. Mint mondta, a fővárosi piacokra, kisebb hentesboltokba ma< szinte lehetetlen legálisan árut szállítani, miközben a na­gyobb áruházláncok komoly be­lépési pénzekkel nehezítik meg a szabályosan működők dolgát. Húsipari toplista (árbevétel, 2008, millió forint) Pick Szeged Zrt 59861' Hungary-Meat Kft 38 631 SáGa Foods Zrt. 33 265 HungeritZrt. 29655 Debreceni Hús Zrt.* 22 523 •2009 NOVEMBERE ÓTA DEBRECENI CSOPORT KFT. az Év végéig minden gazda­ságnak meg kell oldania a hígtrágya biztonságos elveze­tését, ez további improduktív beruházásnak számít. A kis­üzemeket ez az előírás nem érinti, ám rájuk is vonatko­zik az az irányelv, hogy a hí­zók számáról pontos jelen­tést kell adni A sertésállomány visszaesése is megállíthatatlan: míg 2007 őszéig még négymillió sertést tartottak számon, 2009 végére már hárommillió alá csökkent a számuk. A visszaesést a Magyar Agrárkamara a hazai fizetőesz­köz erősödése miatt növekvő ki­vitellel magyarázta. Sákán An­tal szerint a jelenlegi 270-280 fo­rint/euró körüli árfolyam vi­szonylag kedvező: ennél erősebb forint az exportőröket tenné pró­bára, míg a gyengülés az alapve­tően az európai (eurós) ármozgá­sokat követő hazai felvásárlási árak miatt a tenyésztőket. A gyengülés ráadásul a 2005-ben tapasztalt importdömpinghez hasonló helyzetet idézne elő. Az alapanyaghiány miatt azonban muszáj importálni: a négyszáz hazai üzembe feldol­gozásra beszállított sertések szá­ma Sákán Antal szerint 1,5-2 millió/év. Ezzel együtt használ­ják ki azonban a vágóhidakat, amelyeken évente hatmillió ser­tés levágására van kapacitás. Ép­pen ezért akkor sem lenne köny- nyű helyzetben az ipar, ha dübö­rögne a piac, hiszen az alacsony sertéslétszám nem tenné lehető­vé a hirtelen bővülést - véli Ko­vács László. A sertés termelői ára az alap- anyaghiány ellenére mélyponton van: az átlagár októbertől néhány hét alatt 15-16 százalékot zuhant, és a jelenlegi kilónkénti 270-280 forintos szintről nem tud kimoz­dulni. „Bízom benne, hogy elér­tük a mélypontot, hiszen a hasí­tott sertés 278 forint körüli, nagy­jából egyeurós ára az önköltsé­gek alatt van” - mondta Sákán Antal, s hozzátette: Európában már 1,3 euró körülire emelked­tek az árak. Az állományt, illetve az árat érintő fellendülést azon­ban csak 2011 második felére, 2012-re jósolja az elnök. Ráfizettek a trappistára, 33 milliós bírságot kaptak A Gazdasági Versenyhivatal ösz- szesen 33 millió forintra büntet­te a Penny Market Kft.-t, egye­bek mellett azért, mert a társa­ság a 2009 júniusában tartott „13 éves akció” esetében tisztes­ségtelen gyakorlatot folytatott a fogyasztókkal szemben. A GVH szerdai közleménye szerint a vállalkozás a trappista sajthoz kapcsolódó „csalogató reklámot tett közzé”, illetve ese­tenként a reklámokban közöl- tektől eltérő mértékben korlátoz­ta az egyes akciós termékekből megvásárolható mennyiséget. Emiatt a vállalkozás 30 millió fo­rint bírságot kapott. A verseny- hatóság egy másik akciója miatt is elmarasztalta a diszkontlán­cot, abban az ügyben 3 millió fo­rint volt a bírság. ■ Segítik a nem teljes értékű munkaerőt Számos cég nem tudja megtaka­rítani azt az összeget, amely a rehabilitációs járulék növekedé­séből adódik - állítja a Work Force személyzeti tanácsadó cég. Akár több tízmillió forintos kiadást is megtakaríthat az a mi­nimum húsz főt foglalkoztató vállalat, amelynél a megváltozott munkaképességűek létszáma el­éri az éves átlagos állomány öt százalékát. Megváltozott munkaképessé­gűnek az a személy számít, aki­nél egészségkárosodás áll fenn, és/vagy akinek az orvosi rehabi­litációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esé­lyei csökkennek. A fejlett országokban közülük 30-40 százalék dolgozik, míg Magyarországon ez az érték jó­val 10 százalék alatt van. Ezen az arányon próbál változtatni a Work Force. Együttműködnek az illetékes szaktárcával, mun­kaügyi központokkal, hogy a megváltozott munkaképességű megtalálja a legalkalmasabb munkáltatót. Felmérik az adott vállalkozás munkaköreit, lét­számösszetételét, majd kiközve­títik az ilyen munkavállalót, akit egy speciálisan kiképzett szak­ember támogat a beilleszkedés­ben. ■ VG „Ultra last minute kioszk” lesz májustól? Ferihegy 2 Ha megvalósul, nagy kedvezményt kaphat a szerencsés utas - Pár óra és start Májustól akár négy órával az in­dulás előtt is foglalhatnak az uta­sok repülőjegyet a Ferihegyi re­pülőtéren, ha megvalósul a Bu­dapest Airport (BA) és a charter- járatokat üzemeltető tour opera­torok közös terve, az úgyneve­zett ultra last minute utakat ér­tékesítő kioszk a Ferihegy 2-es terminálon. Az üzleti vállalkozás tervei sze­rint a repülőtér egy külön kiosz­kot ajánl fel erre a célra, ahol az utolsó 24 órára megmaradt uta­kat lehet értékesítem - négyórás indulási határidővel. A tervek szerint a mindenki számára egy­forma lehetőséget kínáló kioszk személyzetét az Irodák közösen fizetnék, míg az épület és a hely u. Ha üzletileg össze tudnák hozni, annak az utazóközönség Is örülne... költségét a Budapest Airport áll­ná. A Nyugat-Európában több he­lyen már sikeresen üzemelő mo­dell lényege, hogy a megmaradt utakat jelentős kedvezménnyel veheti igénybe az utas. A kilenc legnagyobb utazás- szervező (Neckermann, Best Reisen, Kartago Tours, Magyar TŰI, Unitravel, Anubis Travel, IBUSZ, Budavár Travel, Green Travel) legutóbb közös levélben * Hraamsgsraj /(.vHWg V , 2005 8,063 2006 8,266 2007 8,597 2008 8,443 2009 8,019 FORRÁS: BUDAPEST AIRPORT ZRT. fordult a Budapest Airporthoz azzal a kéréssel, hogy a char­terek utasainak a Ferihegy 1-en alkalmazott kedvezményes, 14 eurós reptéri tarifát alkalmazza. A repülőtéri díjak csökkentésé­re a BA nem látott lehetőséget. Szerintük a charterek utasai is azokat a szolgáltatásokat veszik igénybe, mint a 2-es terminálról üzemelő, menetrend szerinti lé­gitársaságok ügyfelei. A reptér-üzemeltető felajánlot­ta, hogy közösen vizsgálják meg például a csúcsidőn kívüli ked­vezmények, vagy például a cso­magban értékesített utak részt­vevőinek a parkolási és a kiske­reskedelmi kedvezmények nyúj­tását. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents