Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-28 / 23. szám
4 BALASSA JANOS KÓRHÁZ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. JANUAR 28., CSÜTÖRTÖK kórház A korai felismerés és az első terápiás döntés határozza meg a betegség kimenetelét és Sa beteg sorsát. Éppen ezért széleskörű továbbképzésre, a tapasztalatok cseréjére van szükség ONKOLÓGIAI KÉPZÉST INDÍTOTTAK A Balassa János kórház képzéssorozata az onkológia múltját, jelenét és jövőjét Is bemutatja, annak minden spektrumában Egyre gyakrabban fordulnak elő a daganatos megbetegedések, ugyanakkor az orvostudomány is rohamosan fejlődik a betegek gyógyítása terén. A fejlődéssel a szakembereknek is lépést kell tartaniuk, ezt a célt szolgálja a Balassa János megyei kórház képzéssorozata is. Hargitai Éva Tény, hogy egyre több a daganatos beteg, ugyanakkor a gyógyítás is rohamosan fejlődik.- A kórház onkológiai osztályán regisztráló betegek körülbelül 50 százalékánál korai stádiumban veszik észre a daganatot, ami még nagyon jól gyógyítható, illetve akár évtizedekkel kitolható az újabb tumor megjelenése - hangsúlyozta dr. Al- Farhat Yousuf, az onkológiai osztály osztályvezető helyettes főorvosa. Tolna megyében pedig a sugárterápián kívül bármely kezelési mód elérhető, több gyógyszerkísérleti programban részt vesznek, és a kiterjedt nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően - ha ez szükséges - bizonyos betegségekben külföldi kezelések is elérhetőek. Mint az közismert, a korai felfedezés és az első terápiás döntés határozza meg a betegség kimenetelét és a beteg sorsát. Éppen ezért széleskörű továbbképzésre, a tapasztalatok cseréjére van szükség. A Balassa János kórház több szakterületet felölelő onko-team-jének tagjai és onkológiai osztálya minősített onkológiai továbbképzési sorozata áttekintést ad a daganatos betegségek diagnosztikájáról és terápiás lehetőségeiről a magas szintű betegellátás biztosítása reményében. A képzést mindenképpen szükségesnek látja dr. Tóth Antal osztályvezető főorvos is. Meglátása szerint nagy probléma, hogy hazánkban az onkológiai képzés alig több mint egy évtizede kezdett komolyabb fejlődésbe. Azok a szakemberek, például családorvosok, akik korábban végezték el egyetemi tanulmányaikat, nem igazán részesültek ilyen jellegű oktatásban. Ugyanakkor mind a felismerésben, mind a betegkövetésben nagy szerepük van. A rendezvénysorozatnak is részben ez a hiánypótlás a célja, az onkológia múltjának, jelenének és jövőjének bemutatása, annak minden spektrumában. Természetesen a fejlődést a kórháznak is követnie kell. Az osztályon tavaly 1946 esetet láttak el, a betegek 62 százaléka részesült ambuláns, azaz egynapos kezelésben. Az ellátás a betegség teljes spektrumát felöleli, ugyanakkor kétségtelenül szükség lenne még néhány dologra.- Többek között kívánatos lenne az infrastruktúra fejlesztése, de igaz ez a kezelési eszközökre is - mondta dr. Tóth Antal. Szükség lenne például egyszer használatos gyógyszeradagoló pumpákra, nagyobb léptékben egy új CT-re, illetve egy MRI készüléknek is nagy hasznát vennék a diagnosztikában. Szerencsésebb lenne kisebb kórtermeket kialakítani, és amire még nagyobb szükség lenne, egy különálló hospice részleg, ahol a végső stádiumban levő betegeket speciális ellátásban részesíthetnék. Utóbbi kialakítására már pályáztak, de eddig nem hozott sikert próbálkozásuk. Dr. Al-Farhat Yousuf is az onkológiai centrum fejlesztésében gondolkodik. A jövő várhatóan a nappali klinikai ellátásé lesz. Azaz azon páciensek egy része, akik eddig fekvőbeteg ellátás keretében kapták meg kezelésüket, később járóbeteg ellátás keretében kapják majd meg. A hordozható gyógyszeradagoló pumpák használatával otthon gyógyulhatnak, ez pedig jelentős mértékben javítja életminőségüket. A betegellátás és a beteggondozás összevonása is fontos momentum lehetne. Mivel egy beteg élete végéig gondozásra szorul, fontos lenne hogy ez idő alatt egy szakember foglalkozzon vele, részben a kórismeret részben a bizalmi viszony miatt. Szintén nagyon lényeges lenne a pszichoonkológiai ambulancia, illetve egy gyógytorna helyiség kialakítása. Ehhez azonban anyagi fedezetre is szükség lenne, amelyet pályázati forrásokból, illetve a kórházi alapítványok révén lehetne előteremteni. Az osztályon jelenleg is változások zajlanak, a régóta működő onko-team (több szakterületet felölelő orvoscsoport) reformját hajtják végre. Az új rendszer szerint a jegyzőkönyv az intézeti hálózaton is olvasható lesz, és mielőtt ülésre kerülne sor, minden érintett szakember át tudja nézni, és reflektálni a helyes döntés érdekében. A minősített onkológiai képzés és továbbképzés programja A képzés célja, hogy a résztvevők áttekintést kapjanak a daganatos betegségek epidemiológiájáról, korszerű diagnosztikájáról, valamint a komplex kezelések legújabb lehetőségeiről, eredményeiről nemzetközi szinten. A résztvevőknek lehetősége nyílik a megyében és a régióban onkológiai ellátást végző szakemberekkel való személyes tapasztalatcserére és konzultációra a daganatos betegek magas szintű ellátásának biztosítása érdekében. Akkreditált pont: 5x10, 1x5pont (összesen 55 pont) ELSŐ FÉLÉVI PROGRAM: 1. JANUÁR 26.16:00 • Felső gasztrointestinalis (GI) tumorok kezelése 2. FEBRUÁR 23.16:00 • Colorectalis tumorok diagnosztikája és kezelése 3. MÁRCIUS 30. 16:00 • Emlőtumorok diagnosztikája és kezelése I. 4. ÁPRILIS 27.16:00 • Emlőtumorok diagnosztikája és kezelése II. 5. MÁJUS 25. 16:00 • Nőgyógyászati tumorok diagnosztikája és kezelése 6. JÚNIUS 29. 16:00 • Hematológiai betegségek diagnosztikája és kezelése Csoportban döntenek a beteg kezeléséről Az onko-team a daganatos beteg további kivizsgálását és a terápiás terv felállítását meghatározó több szakterületet felölelő munkacsoport, illetve bizottság. A tagjai a daganatlokalizáció szerinti sebész - nőgyógyász, gégész, urológus, idegsebész - daganatspecifikus „belgyógyász” szakorvos - bőrgyógyász, gasztroen- terológus, hematológus, tüdőgyógyász -, klinikai onkológus és sugárterápiás szakember, patológus és radiológus szakorvos. A feladatai a további szükséges vizsgálatok meghatározása, és a terápiás terv felállítása. Az utóbbinak a kezelés sorrendjét, formáját, irányultságát, gyógyító vagy tüneti jellegét kell tartalmaznia. Szintén szerepelhet a döntésen a további rehabilitációs forma is. Formája lehet preoperatív vagy posztoperatív onko- team. Az előbbi esetben cito- lógiailag, szövettanilag igazolt daganatos megbetegedés esetében már a sebészeti beavatkozás előtt meghatározzák a részletes terápiás tervet, az utóbbi esetben pedig a végleges szövettan birtokában döntik el a további onkológiai ellátást. A csoport célja valamennyi daganatos betegnél a kivizsgálási és terápiás terv közös meghatározása, és erről pontos dokumentáció, onko- team javaslat elkészítése, mivel a beteg további sorsát, gyógyulási esélyét alapvetően az elsődleges ellátás korszerűsége határozza meg. Ezen előzetes közös kezelési tervezet meghatározás alól természetesen kivételt képezhetnek a sürgősségi esetek illetve műtétek, de ilyenkor is mindenképpen javasolt az utólagos onkológiai bizottsági bemutatás. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT BALASSA JÁNOS KÓRHÁZA TÁMOGATTA. Dr. Tóth Antal közel negyven éve erősíti a kórház orvosgárdáját Dr. Tóth Antal 1965 és 1971 között végezte egyetemi tanulmányait Pécsett. Diplomája megszerzése után a Balassa János megyei kórházban kezdte meg a munkát, közelebbről a IV. számú belgyógyászati osztályon, amely akkoriban alakult. 1981-ben adjunktusi, 1991-ben főorvosi kinevezést kapott. 1976-ban belgyógyászatból, 1998-ban hematológi- ából, 2006-ban onkológiából szakvizsgázott. Már az egyetemen is érdeklődött a morfológia iránt így örömmel vette tudomásul, hogy a belgyógyászaton a hematológiai profil felé kellett szakosodnia. 2002-ben, dr. Tomóczky főorvos nyugdíjba vonulása után az osztály három részre oszlott: belgyógyászati, hematológiai és onkológiai osztályra. Utóbbi két osztályt előbb megbízottként, majd kinevezett főorvosként vezette. Az onkológiai profilt csak körülbelül 25 éve kapta meg az osztály, azóta odáig fejlődött, hogy a betegség teljes spektrumát tudják kezelni. Mivel a két terület részben rokon egymással, és mivel szükség volt rá, letette az onkológiai szakvizsgát is. Mindkét szakma érdekes, és mindkettőben ugyanúgy vannak sikerek és kudarcok is. Dr. Al-Farhat Yousuf az 1980- as években érkezett Magyarországra Jordániából A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg általános orvosi diplomáját. A pécsi I. számú belgyógyászati klinikán kezdett el dolgozni magyar állami ösztöndíjjal, majd 1998-ban letette belgyógyász szakvizsgáját. 2000-ben klinikai onkológiából is szakvizsgázott, és 2003-tól a Pécsi Tudomány- egyetem onkoterápiás intézeté nek volt igazgatóhelyettese, valamint a fekvőrészleg osztály- vezetője. A szekszárdi kórházban 2008 januárjában kezdett el dolgozni, amelynek osztályvezető helyettese. Szakterületét azért választotta, mert akkoriban ez hiányszakma volt Az egyetemen ő volt az első, aki belgyógyászati klinikai onkológus szakorvos lett. Másrészt a betegek ezen a területen speciális ellátást igényelnek, amely nem csak egy szakterületet foglal magában. Ide tartozik a diagnosztika, a patológiai diagnosztika, a sebészet, a sugárterápia, a kemoterápia és még sok minden más. Ugyanakkor ezen a területen lényeges, hogy időben cselekedjenek, és dinamikusan fejlődő tudományágról van szó.
