Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-02 / 1. szám

4 A legjobb fotósok alkotásai érkeznek a Babitsba szekszárd Az idén tizenhatodik alkalommal rendezte meg ’Az Év Természetfotósa’ pályázatot a naturArt Magyar Természetfotó­sok Szövetsége. Évtizedes hagyo­mány, hogy az országos kiállítás első állomása Szekszárd, s ez 2010-ben sem lesz másként. Az itthon és külföldön is elismert pályázatra 200 alkotó több mint 4000 művet küldött be. Ezek kö­zül választotta ki a zsűri azt a 115 fotográfiát, amelyet a Ma­gyar Természettudományi Mú­zeumban rendezett díjkiosztó után most vándorkiállításként tekinthet meg a nagyközönség. Érdekesség, hogy a kiállítás anyagába tördelő-szerkesztő kol­légánk, Ritzel Zoltán fotója is be­került. A tárlat január 11-én, hét­főn, 14 órakor nyílik a Babits Mi­hály Művelődési Ház üvegter­mében és január 25-ig, az intéz­mény rendes nyitvatartási idejé­ben megtekinthető. ■ R. T. A tízéves székely kórus cédét ad ki tavasszal ciKő Mozgalmas és sikeres évet tudhat maga mögött a Cikói Székely Kórus. Felléptek Dégen, Bodán, Étén, Alsópá- hokon, részt vettek a Bukovi­nai Találkozások című rendez­vényen, az Egri Népzenei Fesz­tiválon, és megmérették magu­kat a mohácsi minősítő verse­nyen. Itt aranyminősítést és a zsűri különdíját vehették át. A közelmúltban megkezdték egy saját cédé felvételeinek elké­szítését is, melyről a csoport vezetője Bogos Jeromosné adott tájékoztatást. A kórus tavasszal ünnepli tíz­éves fennállását, s erre a jubile­umi alkalomra készül a cédé, Gál József zenetechnikus szak­mai irányításával. Az énekkar felkészültsége mindenek előtt Szabóné Gáncs Tünde művésze­ti vezetőnek köszönhető. A lemezre bukovinai dalla­mok kerülnek. A cédékészítés költségeit részint önkormány­zati támogatásból, részint a „Karácsony Sándor emlékére” elnevezésű pályázaton nyert pénzből fedezik. A felvételeket a bonyhádi művelődési házban rögzítik. ■ H. I. KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. JANUÁR 2., SZOMBAT Tízszer ad, mielőtt egyszer kérne portré A családból hozta magával az indíttatást, hogy másokért dolgozzon A szekszárdi János An­nát nagyon sokan isme­rik. Nincs olyan jelentő­sebb városi rendezvény, amelyen ne lenne jelen, amelynek szervezésé­ben, lebonyolításában ne lenne része. Venter Marianna- Felsorolni sem könnyű, hány civil szervezet munkájá­ban vesz részt, egyfolytában rohan, és egyfolytában csörög a telefonja. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy ezt a sok munkát nem a fizetségért vég­zi, az ember kíváncsi lesz: mi­ért alakult ez így?- A nagymamám mindig azt mondta: tízszer adj, mielőtt egy­szer kérsz. Ő tartotta magát eh­hez a mondáshoz, és édesanyám is. Otthonról hoztam magammal az indíttatást, hogy másokért te­gyek. Ám talán nem vállalnék ennyi civil funkciót és munkát, ha hat évvel ezelőtt nem mara­dok egyedül. Választanom kel­lett, hogy a párom elvesztése után mi töltse ki az életemet. Ak­kor hallottam, hogy a szekszár­di polgárőrségbe tagokat tobo­roznak, és jelentkeztem. Ez 2003-ban volt, én voltam a pol­gárőrség első női tagja. A többi meg sorban jött utána. Elképzel­ni sem tudom, hogy otthon ülök, és minden munkám a háztartás vezetése.- Mindezt mozgássérültként teszi.- így születtem, 1969 óta tizen­négy műtéten vagyok túl, a leg­utóbbi tavaly volt. Szinte az egész gyermekkoromat kórházban töl­töttem, az ágyban fekve tanul­tam. Azt hiszem elég, ha megem­lítem, hogy van kedvenc altatóor­vosom. Csak két dolgot kérek az élettől a lábammal kapcsolatban: ne fájjon, és tudjak menni.- A hosszú, kórházban töltött időszakok nem gátolták abban, hogy barátokat szerezzen?- Sosem éreztem, hogy bármi­ről le kellene mondanom, a hát­rányt, amivel születtem, annak tekintettem, ami: hátránynak, amelyet le kell küzdeni. Tavaly például, amint lábra álltam a csí­pőműtétem után, kiadtam a jel­szót, irány a Balaton, és már in­dultam is. A barátokról pedig csak annyit: négy középiskolás barátnőmmel a mai napig tart­juk a kapcsolatot. Együtt nyara­lunk, együtt szilveszterezünk, végül is mondhatom, hogy együtt csináltuk végig az életün­ket, és segítettük egymást, ami­ben lehetett. A gimnáziumi osz­tályfőnökünkkel, Soóky Árpád­dal is tartjuk a kapcsolatot, em­bersége sokat segített abban, hogy olyan felnőttekké váljunk, akik meg tudnak küzdeni az élet nehézségeivel.- Hőgyészen nőtt fel, és a mai napig kötődik a településhez.- Gyakran járok haza, büsz­ke vagyok Hőgyészre, ugyan­úgy, mint székely származá­somra. Minden évben elutazom Bukovinába, édesapám szülő­földjére.- A hobbijai között említi az autogramgyűjtést. Mióta tart?- Negyven éve. Az első autog­ram Gerd Mülleré volt. Aztán jöt­tek az aranycsapat tagjai, Mátrai Sándor, Buzánszky Jenő. Van aláírásom Feleki Kamiiból, Tol­nai Kláritól, Bessenyei Ferenc- től, Simándi Józseftől, Antal Im­rétől, Cserháti Zsuzsától, Bujtor Istvántól, akik már nincsenek közöttünk. A külföldiek közül nagyon büszke vagyok arra, hogy őrizhetem Peter Falk, Nicolas Cage, Terence Hill, Ro­bin Williams, Gerard Depardieu, Alain Delon és Leslie Nielssen autogramját. A felsoroltak csak egy részét teszik ki a gyűjte­ménynek, több száz aláírásom van.- Az energiája, a tettrekészsé- ge irigylésre méltó. Honnan ered?- Talán abból, hogy mindent, amit elértem, saját erőből értem Névjegy János anna 1959-ben szü­letett Hőgyészen. általános ISKOLAI tanul­mányait szülőhelyén vé­gezte, érettségi bizonyít­ványt a gyönki gimnázi­umban szerzett. Végzett­sége számítógép-progra­mozó. ROKKANTNYUGDÍJASKÉNT dolgozik -önkéntesként, fizetség nélkül. Funkciói: a Szekszárdi Polgárőr Egyesület titkára. Összekö­tő a polgárőrség és a ram­ás pénzügyőrség között. Tagja a Szőlőszem egyesü­letnek, otthona járőr-állo­máshely. A Tolna Megyei Felnőtt Diabetesesek Egye­sületének elnöke, az UKSE kézilabda-mérkőzé­seinek egyik főrendezője. Segítőként dolgozik a hon­véd hagyományőrző és a ráktérítő egyesületekben. Egyedülálló. Egy gyermeke van, István, aki 26 éves. hobbija: színház, kerék­pározás, süteménysütés, repülés, horgászat és au­togramgyűjtés. Lelkiismeretes, kimagas­ló munkájáért idén nyá­ron megkapta a Vám- és Pénzügyőrségért érem ezüst fokozatát. János Annát az élet nehézségei és hátrá­nyai megtanították arra, hogy soha ne adja fel a célt, amit kitűzött maga elé el. Nem kaptam semmit aján­dékba, mindenért meg kellett küzdenem. Ez tartást és kitar­tást ad az embernek.- Szerencsésnek tartja magát?- Igen. Azt csinálhatom, amit szeretek, amiben megtaláltam az életcélomat. A szerencse egyébként sem kerül el. Tavaly például a szerencsének köszön­hetően teljesülhetett egyszerre két álmom. Az azóta már meg­szűnt Sláger rádiótól nyertem egy ciprusi utat, így először re­pültem életemben, és először lát­tam a tengert. HIRDETÉS Ili 170 oldalon több mint 200 recept színes ételfotókkal nagyszerű ötletekkel kemény kötésben Nagy izvadasza |J MEGRENDELŐ név: ek névnapra, Tolnai Népújság ÁSZÁT receptkönyve lirMirkfl rJI*#®! HÍ?hH!hÍÍI<Iií i?lTl! fw A könyv eredeti ára 4999 Ft A Tolnai Népújság előfizetőinek Havi előfizetőknek: 1500 Ft Negyed évre előfizetőknek: 1250 Ft Egy évre előfizetőknek: 1000 Ft m Címünk: 7100 Szekszárd, Liszt F. t. 3. Telefon: 74/ H-538, fax: 74/511-501 E-mail: zita.szegedi@axelspringer.hu Cégjegyzékszám: 11-09-00 A hír velünk jár! A

Next

/
Thumbnails
Contents