Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-20 / 16. szám

2010. JANUAR 20., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG KORKÉP 5 veszteségek Magyarországon minden ötödik nő megszakítja az első terhességét. A megyében tizenkét kislány is az asztalra került. Ők még be sem töltötték a 15. életévüket. Sokan csak akkor érzik tettük súlyát, amikor gyermekre vágynak, vagy anyává lesznek A LELKET IS MEGÖLI AZ ABORTUSZ A terhesség-megszakítást kérő nők többsége a leg­szebb korban, 25 és 35 év között van. Hol a válság­ra, hol a karrierjük építé­sére hivatkozva döntenek úgy, hogy nem jönne jó­kor a gyerek. Mauthner Ilona A törékeny, alig 14 éves kislány édesanyja karjába kapaszkodva válaszolgatott a védőnő kérdése­ire, amikor az a terhesség-meg­szakítás okait firtatta. Első sze­relem volt, a fiú ugyan tud a „baj­ról”, de azóta nem jelentkezik. Nyilván megijedt a következmé­nyektől, mondta az édesanya, aki viszont attól rettegett, mi lesz, ha az apa is tudomást sze­rez az esetről. Arról érdeklődtek mindketten, fáj-e a beavatkozás, lesz-e altatás, bent kell-e aludni a kórházban, hány nap, mire fel­épül a lány. Érdekes módon arról egyikük sem kérdezett, hogy az abortusz után mennyi az esély arra, hogy soha többé nem lehet gyereke majd a kislánynak, ha felnőtt nő lesz - ezt már a védő­nő teszi hozzá. Tolna megyében tavaly 12 kis­lány kérte a terhesség megszakí­tását, ők még a 15. életévüket sem töltötték be, mondta Markó Aranka, a régió vezető védőnője. Az abortuszért egyébként fizet­ni kell, a teljes összeg 28 ezer fo­rint, de indokolt esetben kérhe­tő és adható kedvezmény. A Dél-Dunántúlon 2000 és 2008 között a több mint 141 ezer terhességből kevesebb mint 80 ezer gyermek született, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai szerint. A fennmaradó 61 ezres különbözet 77 százalékában az abortusz játszott szerepet, kisebb részben pedig a spontán vetélés. Erika bonyhádi lány, 19 éves, főiskolás: - Terhes lettem, de nem tarthattam meg a babát, még ha szerettem volna, akkor sem. A ba­rátom elhagyott, amikor megtud­ta. Nem érdekli, mi lesz velem. A szüleimmel élek, akiknek na­gyon rossz a kapcsolata. Az anya­gi körülményeink se jók. Apám­Ön szerint joga van egy nőnek az abortusz mellett dönteni? Szavazzon honlapunkon ^ ma 16 óráig: ** / TE0L.hu w/ A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. Ő egy tervezett baba, aki nagy boldogságot hozott családjának, de a megyében 1200 csecsemő abortusz miatt nem született meg nak nincs munkája, anyám taka­rít. Én is dolgozom néha, hogy tudjuk törleszteni a lakáshitelün­ket. Ha megszültem volna a ba­bát, nem folytathattam volna a fő­iskolát, nem tudnék munkát vál­lalni, anyagilag még nehezebb helyzetbe kerültünk volna. A szí­vem viszont összetört, csalódott és szomorú vagyok. Az elmúlt 9 évben mind orszá­gosan, mind a régióban, minden tizedik terhesség végződött mag­zati halálozással. Ezek döntő többsége a korai - a terhesség 22. hete előtti - szakaszban kö­vetkezett be. A késő magzati ha­lálozás szerencsére ritkán fordul elő, ezer terhességből átlagosan 3 esetben. terhesség-megszakítások számának alakulása ml,: Rí — 3 __ BARANYA SOMOGY TOLNA MAGYARORSZÁG 2000 2004 UH 2008 F0RRÁS:KS„ H. Péterné Judit 43 éves, köz­gazdász, egy bank vezető mun­katársa. Harmincöt éves koráig három abortusza volt, az első még az egyetem alatt. Mindig va­lamiért halasztották az éppen aktuális partnerével a gyermek- vállalást. Hol éppen egy jó állást kapott, hol beiskolázták, hol pe­dig kinevezték. Mire a lakás, fi­zetés és a megfelelő társ is meg volt, már nagyon örültek volna egy kisbabának. *- Hány átsírt éjszaka, reménykedés, próbálko­zás, orvosok sora, kezelések és semmi eredmény - mondta Ju­dit. Ha nem lettek volna ezek az abortuszok, akkor még ma is azt hajtogatnám, hogy felvilágosult nőként jogom van a testemhez, és hogy tizenkét hétig a magzat még nem ember. Ezzel szemben a tapasztalatom az volt, miután harmadszor feküdtem fel az asz­talra, hogy a megfogantatás pil­lanatától kezdve az, és én egy ár­tatlan lényt fosztottam meg is­mét attól, hogy kipróbálja, mi­lyen is élni. Úgy éreztem, valami ősbűnt követtem el. Ha meglá­tok egy babakocsit, még most is elsírom magamat. Félek, hogy előbb-utóbb a házasságom is rá­megy erre a nagy igyekezetre. A regisztrált adatok szerint, a magzatukat spontán módon el­vesztett nők negyedének (29 Százalékának) ez volt az első ter­hessége, és közülük minden ötö­diknek, ezt megelőzően volt már több művi abortusza. Hazánkban 2000-ben csak­nem 60 ezer terhesség-megsza­kítás történt, ezt követően szá- ' műk 2007-ig folyamatosan csök­kent, majd 2008-tól ismét emel­kedett. A régió megyéi közül a 9 esztendő átlagát tekintve a leg­rosszabb mutatóval Baranya és Somogy rendelkezett, ahol min­den 100 élve születésre évente átlagosan 60 (Tolna megyében 56) művi abortusz jutott. Az abortuszon átesett nők egyötöde az első terhességét sza- kíttatta meg. Indok mindig van Csak néhány az abortuszt kérő indokok közül: Szegények va­gyunk, nincs miből felnevelni!, Van már két gyerekem! Elvesz­tem az állásomat. Egyedül élek, a barátom nős ember, nem akarok botrányt, Mit szól­nak hozzá, ha megtudják a szüleim, a rokonok, a baráta­im, Micsoda szégyen az én ko­romban! Hogy fogok kinézni?!, Válunk, most nem jönne jókor a gyerek, A férfiak eddig hallgattak a témáról A közelmúltban megjelent né­met magazin mellékletében, a Die Zeit-ben a férfiak mondták el, névvel, fotóval, ők hogyan él­ték át a párjuk döntését. A 34 éves kereskedő leginkább az aggodalomra és a félelemre emlékszik.- Túl fiatalok voltunk, sejtel­mük sem volt, hogy kell egy gyereket felnevelni. Később azt mondta a barátnőm, azt szeret­te volna, ha én mondok nemet. Arra, hogy mennyire megbán­tam a dolgot, csak akkor ébred­tem rá, amikor évek múlva - egy másik kapcsolatból - meg­születtek a gyerekeim. Akkor gyászoltam meg igazán, hogy az elsőt elvesztettem. A 42 éves jogász is visszaidézte a terhesség-megszakítás előz­ményeit.- A kapcsolatunk már nem volt nagyon jó, de a barátnőmmel úgy gondoltuk, ha terhes lesz, talán megjavul köztünk a vi­szony. Próbáljuk meg még egy­szer - mondta ő. Először akar­ta a gyereket, aztán meggondol­ta magát A terhesség-megsza­kításkor érzett tehetetlenségem és bizonytalanságom azóta is kísért Úgy érzem, egy gyilkos­ság volt, melyet részben az én gondatlanságom okozott. Számtalan történet, férfiak szá­jából. Mint kiderült, a legna­gyobb sérelmük az, hogy abor­tusz előtt a leendő apát általá­ban nem kérdezi meg senki. Elutasította a mözsiek indítványát az Alkotmánybíróság egybeépültek Az elválást előkészítő bizottság elnöke szerint még van esély a településrész önállóságára tolna-mözs Elutasította az Alkot­mánybíróság (AB) a mözsi elvá­lást előkészítő bizottság elnöké­nek indítványát a mözsi település- rész Tolnától való különválásával kapcsolatban - értesült lapunk. Mint ismeretes, 2008 márciu­sában az elválásról rendezett népszavazás érvényes és ered­ményes volt, a voksolók többsége Mözs önállóságára szavazott. A szavazás azonban nem ügydön­tő, hanem véleménynyilvánító volt. A váláshoz a köztársasági elnöknek is jóvá kellene hagynia a kezdeményezést. Az államfő­nek az önkormányzati miniszté­rium terjeszti elő a községegyesí­tés megszüntetésére irányuló ké­relmet. A miniszter azonban ezt elutasította azzal az indokkal, hogy Mözs egybeépült Tolnával, földrajzi elhelyezkedését tekint­ve tehát nem minősül elkülönült településrésznek. Ez viszont tör­vényi feltétele lenne a két telepü­lés újbóli szétválásának. Az elválást előkészítő bizottság 2008 nyarán bírósághoz fordult. A Fővárosi Bíróság az év őszén jogerős végzésében a miniszter álláspontjának adott helyt. Ezt követően nyújtotta be in­dítványát az előkészítő bizottság elnöke az AB-hoz. A beadvány szerint az önkormányzati tör­vény egyik paragrafusa sérti az alkotmányt, mivel sem az alap­törvényben, sem más jogszabály­ban nincs egyértelműen megfo­Nem mondtak még le arról, hogy Mözs önálló település legyen galmazva, hogy mit kell érteni földrajzi elkülönülés alatt. Emi­att az önkormányzati törvény té­ves jogértelmezéshez vezet, ami jogbizonytalanságot idéz elő. Az AB szerint azonban az indít­vány alaptalan, tekintve, hogy az indítványozó nem kérte az alkot­mányellenesnek tartott jogsza­bály megsemmisítését. Emiatt utasították el az indítványt. Berezi Sándor, a mözsi előké­szítő bizottság elnöke érdeklődé­sünkre elmondta: az AB formai hiba miatt hozta meg döntését. Ezért azt tervezik, hogy az indít­ványt, javított formában, ismét beadják. Amennyiben, az AB megsemmisítené a kérdéses ren­delkezést, a bíróságnak ez alap­ján újra kell döntenie a válás kér­désében. A népszavazás eredmé­nye öt éven keresztül él, így van még esély arra, hogy Mözs még­is el tudjon válni Tolnától. ■ S. K. Két népszavazás volt ‘ Tolna és Mözs 1966-ban vált kö­zös tanácsú községgé. A 2 tele­pülés egyesítéséről és várossá nyilvánításáról 1988-ban döntöt­tek. Mözs önállóságáról 2005- ben volt először népszavazás. Akkor, néhány szavazat híján, érvénytelen lett a referendum. A 2008-as voksoláson az 1779 vá­lasztópolgár közül 685-en támo­gatták az elválást, míg 317-en el­utasították azt

Next

/
Thumbnails
Contents