Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-01-03 / 1. szám
8 2010. JANUÁR 3., VASÁRNAP GAZDASÁG Munkahelye elveszítésétől fél a magyarok többsége Devizahitelek: a józanodás éve eladósodás Több mint tíz százalékot veszítettek tavaly a svájcifrank-adósok A magyarok legnagyobb gondja a munkahelyek biztonsága, majd a gyerekek taníttatása és boldogulása, valamint az energiaárak növekedése. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat 54 országban, köztük Magyarországon is végzett felmérése. A 2008 őszén végzett hasonló kutatás eredményeként az energiaárak emelkedése okozta a fő gondot a magyar válaszadók legnagyobb aránya, 21 százalék számára. Második helyen szerepelt a munkahelyek biztonsága, 16 százalékkal. 2009 őszén a munkahelyek biztonsága miatt aggódott leginkább megkérdezett honfitársaink 23 százaléka; utána pedig a gyerekek taníttatása, boldogulása, valamint az energiaárak növekedése következett 12-12 százalékkal. Ezután a sorrend: a megkérdezett egészsége, valamint adóssága, továbbá foglalkozás és magánélet egyensúlya, egyaránt 11 százalékkal. Csak 5 százalék számára fő gond a gazdaság helyzete, míg 4 százalék nevezte meg a politikai stabilitást, 3 pedig a növekvő élelmiszerárakat. ■ A szülök jóléte, a globális felmelegedés vagy a növekvő üzemanyagárak nem aggasztják a magyarokat. Mindössze egyaránt 1-2 százalék aggódik legnagyobb mértékben szülei jólléte, illetve a bűnözés, a növekvő üzemanyagárak vagy a globális felmelegedés mi-ii att. A magyarok közeljövőre vonatkozó válaszai jelentősen eltérnek a nemzetközi átlagtól. Amíg ugyanis nálunk a megkérdezettek 23 százaléka leginkább a munkahelyek biztonsága miatt aggódik, addig ez globálisan csak a második helyre került, átlag 14 százalékos említéssel. Az 54 országban megkérdezettek legtöbbje (18 százalék) jelölte meg fő gondjának a gazdasági helyzetet; ezt követi a munkahelyek biztonsága (14). Megkérdezett honfitársaink 19 százaléka véli úgy, hogy Magyarország a következő tizenkét hónap során kikerül a gazdasági válságból. A magyarok borúlátóbban ítélik meg a helyzetet, mint a nemzetközi átlag. Globálisan ugyanis átlagosan a válaszadók 26 százaléka gondolja, hogy országa tizenkét hónap múlva túl lesz a recesszión. ■ Minden szempontból nagyon rossz évet zártak 2009-ben a hazai devizaadósok. VG-összeállítás Sem az árfolyamok alakulása, sem a kamatok mozgása nem kedvezett az idegen fizetőeszközben tartozó hazai háztartásoknak, ám meglepő módon az előbbi nyomott kevesebbet a latban. Figyelemre méltó ugyanakkor az is, hogy tavaly - a december 23-ig terjedő időszakot figyelembe véve - a frankkal kevésbéjártak rosszul a hazai devizahitelesek, mint a közös európai fizetőeszközzel. A svájci frank 185,6 forintos átlagárfolyama ugyanis csak 11,4 százalékkal haladta meg a 2008-ban produkált szintet, az euróbán eladósodott ügyfeleknek viszont az egész évre vetítve 16,8 százalékkal magasabb árfolyammal kellett kalkulálniuk, mint az előző tizenkét hónapban. Az árfolyamokban a mélypont ugyanakkor mind a két devizanemnél azonos időpontban következett be: március 5-én egy euróért 316,4, egy svájci frankért pedig 215,4 forintot adtak a bankközi devizapiacon. A csúcs időpontjában viszont mutatkozott némi eltérés: az euró október 19-én zárt a forint szempontjából legjobb, 264,4 forintos szinten, míg az alpesi deviza augusztus elején fejezte be a legkedvezőbb, 173,4 forintos szinten a kereskedést. Önmagukban a devizapiaci események ugyanakkor nem lettek volna elegendők a devizában eladósodott lakossági ügyfelek helyzetének megingatásához. ' ____________________ Sz inte teljes egészében devizahitelből épült fel rengeteg családi otthon Magyarországon. Az árfolyamváltozások miatt ez komoly veszteséget okozott. A nagy változást a hitelek feltételeiben - és a törlesztőrészletek alakulásában - az olcsó külföldi devizaforrások elapadása és ezen keresztül a hitelkamatok gyors ütemű emelkedése hozta magával. (A devizahitelek döntő többsége három hónapos kamatperiódusú, vagyis a szolgáltatónak negyedévente lehetősége nyílik a kamatkondíciók módosítására.) A devizahitelek terjedésének korai szakaszában, 2006-ban például a svájcifrank-alapú lakáshitelek kamatai szinte változatlan képet mutattak - 3,5 százalék környékén stabilizálódtak -, ám a források elapadásával - 2008 végén - néhány hónap alatt több mint egy százalékponttal növekedtek. (A frankalapú lakáshitelek Magyar Nemzeti Bank által kalkulált átlagkamata februárban érte el a csúcsát, 6,18 százalékos szinten.) Az árfolyamok és kamatok alakulása - a törlesztőrészletek megemelkedésén túl - derekasan átrendezte a hazai lakosság adósságának szerkezetét is. Míg 2008 októberében a hazai háztartások tartozásainak 66,4 százalékát tartották nyilván idegen fizetőeszközben, ez az arány márciusra 70 százalék közelébe emelkedett, és csak ez év októberére - amikor ismét relatíve erőssé vált a forint - süllyedt ismét az egy évvel korábbi, 66 százalék környéki szintre. A hazai háztartások devizakitettségének magas szintje viszont feltehetően tartós marad, hiszen a forint árfolyamában már nem várható további pozitív korrekció, és a banki forrásköltségek, bár már csökkentek, semmiféleképp sem térnek vissza a két-három évvel korábbi szintekre. A fokozatos erodálódás viszont tulajdonképpen biztosra vehető, hiszen új devizahitelt tavaly ősz óta nem vagy csak minimális mértékben helyeznek ki a bankok, ezzel párhuzamosan pedig mind ők, mind a készülőben lévő jogszabályok igyekeznek a forintköl- csönök irányába terelni a kevés hitelképes ügyfelet. Mindezek tükrében nem kell arra számítani, hogy jelentősen növekedne az október végével kimutatott, nem egészen 5200 milliárdos devizahitel-állomány, hacsak valamilyen okból közbe nem szól egy nagyobb árfolyam hatás. A kormány szerint véd, a hitelszövetség szerint azonban korlátoz a most elfogadott plafonszabály a hitelplafon-szabályozás hátrányos helyzetbe hozza a már meglévő devizahitelekkel rendelkezőket - véli a Hitelszövetség. Nagy hibája, hogy nem tesz különbséget a lakáscélú és a szabad felhasználású hitelek között, illetve rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a már meglévő devizahitelekkel rendelkezőket - véli Barabás Gyula, a hitelfelvevőket képviselő Magyar Hitelszövetség elnöke. A szervezet azt szeretné elérni, hogy a többlethitelt nem eredményező devizahitelek bankváltása során a hitelezőnek teljes szabadságot biztosítsanak mind a jövedelmek, mind pedig a fedezet terhelhetőségével kapcsolatban. Á KORMÁNY e heti ülésén maximálta a jelzálog- és gépjárműhitelek mértékét. A rendelet szerint a kihelyezett hitel aránya forinthitelnél a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka, euróhitel esetében 60 százaléka, más devizahitel esetében pedig 45 százaléka lehet. a gépjármű-hitelezés szabályai is változnak. A vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forinthitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, euróhitelnél ugyanez a mérték 60, egyéb devizánál 45 százalék. Lízingelés esetén 80, 65 és 50 százalék az irányadó ráta. a rendelet jelzáloghitelekkel, illetve gépjárm ű-hitelezéssel kapcsolatos rendelkezéseit március l-jétől kell alkalmazni, míg a hitelezhetőségi limittel kapcsolatos szabályozás júniusban lép hatályba. A forinthitelért A devizahitelek visszaszorulásához a következő tényezők lennének elengedhetetlenek:- a forint árfolyamának viszonylagos stabilitása- a banki forrásköltségek csökkenése- kevés új kihelyezés- versenyképesebb forint- kölcsönök megjelenése- visszaeső hitelkereslet- előtörlesztések Európai Bizottság: széles sávú internetet mindenkinek internet Kötelező és univerzális szolgáltatássá tennék a világhálót, mondván, az a versenyképesség egyik kulcsa Az Európai Unió elnökségét januártól átvevő Spanyolország fogalmazta meg azt a tervet, amely a széles sávú internet-hozzáférés szolgáltatását kötelezővé tenné. Az Európai Bizottság is támogatja ezt az elképzelést. A megvalósítás azonban akkor látszik reálisnak technikai és pénzügyi értelemben, ha a mobilhálózatokra helyezik a hangsúlyt a ritkán lakott területek lefedésében. Az EU régóta foglalkozik a széles sávú hálózatok fejlesztésével, mivel a világhálóhoz való gyors hozzáférés egyre inkább kulcskérdésnek tekinthető egy-egy régió, település vagy vállalkozás versenyképessége szempontjából. A széles sávú internethozzáféréssel rendelkező háztartások aránya az utóbbi években látványosan emelkedett, de még mindig csupán 56 százalékos. A legmagasabb az arány (80 százalék) Svédországban, a legalacsonyabb (24 százalék) Romániában, míg hazánk 51 százalékkal az alsó középmezőnyben foglal helyet. Sokszor a technikai lehetősége sincs meg a gyors internetkapcsolatnak: az EU-ban a vidéki lakosság mintegy 30 (Magyarországon 20) százaléka él olyan területen, ahol nem épült ki széles sávú hálózat. A ritkán lakott vidéki területeken probléma a hálózat kiépítése A széles sávú hozzáférés technikai akadályainak megszüntetése a hosszas vajúdás után november végén elfogadott uniós távközlési reformcsomagban is helyet kapott. A csomag egyfelől felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy a távközlési cégek univerzális szolgáltatási kötelezettségéterre a területre is kiterjesszék, másfelől pedig a rádiófrekvenciák jobb elosztásával lehetővé teszi a széles sávú mobilhálózatok kiterjesztését A spanyol elnökségi tervek egy lépéssel még tovább mennek, mivel már nemcsak lehetőségként, hanem kötelezettségként emlegetik a széles sávú adattovábbításnak az univerzális szolgáltatási körbe sorolását. Ki fizeti a teljes lefedettség költségeit? - teszi fel a kérdést az ágazatot képviselő uniós szervezet, az ETNO. Becslésük szerint egyes új tagállamokban 800 millió eurós költséget jelenthet az univerzális szolgáltatási kötelezettség teljessé tétele, ezt a kormányok a jelenlegi helyzetben aligha fogják átvállalni. A mobilhálózatok fejlesztése a vezetékes rendszereknél reálisabb megoldásnak tűnik, de az ETNO ebben az esetben is a piactól várná az előrejutást, nem adminisztratív lépésektől. ■
