Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-12 / 9. szám
2010. JANUÁR 12., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG BÁLI SZEZON 5 farsang Vízkereszttől böjtig áll a bál városban és falun. Bálozni jó, de egyre többe kerül. A tapasztalatok szerint a több évtizedes hagyományokra visszatekintő farsangi mulatságokon is kevesebben vesznek részt, mint öt-hat évvel ezelőtt TÁNCCAL TEMETHETJÜK A TELET Jogászbált 1993 óta rendez ismét a Magyar Jogász Egylet megyei szervezete, 1996 óta pedig évente megtartják. Képünk a tavalyi eseményen készült Szakmai, nemzetiségi, egyesületi, adománygyűjtő bálok váltogatják egymást az idei báli szezonban. Van, amelyik több kritériumnak is megfelel. Az általános gazdasági válság természetesen hatással van a farsangi mulatságokra is. Ihárosi Ibolya - Vida Tünde Vízkereszt után kezdődik és húsvét előtt negyven nappal ér véget a farsang, vagy a ma használatos kifejezéssel élve a báli szezon. Mivel a húsvét változó ünnep, hosszabb vagy rövidebb a naptár szerinti báli szezon is. A húsvét a tavaszi napély- egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Eleink, bár nem tudományos alapokra hagyatkoztak, igen jó érzékkel az év leghidegebb, legszürkébb napjaira időzítették a mulatozásokat, amikor a leginkább szükségük van az embereknek arra, hogy elkerüljék az úgynevezett téli depressziót. Mondjuk manapság. Régen azért voltak a falusi mulatságok télen, mert ekkor értek rá az emberek, hiszen tavaszig nem akadt inaszakasztó és reggeltől estig tartó mezőgazdasági munka. Ehhez az ősi hagyományhoz kapcsolódtak a keresztény ünnepek és a polgári hagyományok. A bevételek többsége a gyerekeké Szerveznek mulatságot szakmai, sport- és nemzetiségi közösségek, de támogató, adomány- gyűjtő céllal is tartanak bálokat. Ma már szinte minden óvodában és iskolában van alapítvány, amelynek a javára rendezik a szülők, pedagógusok bálját, akár így hívják, akár másként. A bevételt szinte tervezik a költségvetésben, és rendszerint maradandó eszközökre, játékokra, közösségi célokra fordítják. Általános tapasztalat, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy egynél több bálba elmenjenek. E mellett általános jelenség, hogy a farsangi rendezvényeken csökken az érdeklődők száma. A drágább mulatságokba még ma is általában ismert énekeseket, zenekarokat hívnak meg. A nyitó táncot - legalábbis Szekszárdon - Bartinás táncos párok mutatják be. A szerényebb költségvetésű bálokban pedig legtöbbször a szervezők, a civil szervezetek, a szakmai, vagy települési közösségek maguk gondoskodnak műsorról, amelyek kivétel nélkül mindig óriási sikert aratnak. A tradicionális szekszárdi svábbált február hatodikán rendezik meg a Szent László szakképző iskola Ady középiskolájának ebédlőjében. Hepp Ádám főszervező elmondta, 160-180 résztvevőre számítanak. A létszám 5-6 éve ezen a szinten stabilizálódott. Az első svábbál 1971-ben volt az akkori Halász- csárdában, s azóta egyszer sem maradt el. Aztán átköltöztek a Gemenc szálló éttermébe, majd az úgynevezett 1000 adagos étterem következett. Azokban az években két bált is rendeztek 450-450 bálozóval, nemcsak a mulatság, hanem a hagyomány- ápolás jegyében. Éjfélkor, ha lesz rá vállalkozó, az idén is eljárják a régen szokásos farsangi táncokat. A szervezőmunka apáról fiúra száll, Hepp Ádám is az édesapjától vette át ezt a feladatot. Bonyhádon 1980 óta minden február első szombatján székely bált rendeznek a művelődési központban. Kezdetben, amikor még nem volt ajánlatos nevén nevezni a népcsoportot, Páva bál néven tartották a mulatságot. Az elnevezés az akkor sikert aratott „Röpülj páva” országos televíziós vetélkedőre utalt, melynek győztesei a Völgységben élő bukovinai székelyek voltak. A rendezvény azóta a farsangi időszak egyik legnépszerűbb programja lett Bonyhádon. Székely bál néven 1990 óta hirdetik. A szintén nagy hagyományokra visszatekintő sváb bált január 23-án rendezik meg Bonyhádon. A legelegánsabbak közé tartozik a jogász- és az orvosbál, de nem maradnak le a mérnökök sem. Ezeken az urak hagyományosan szmokingot, a hölgyek nagyestélyit viselnek. Nem téved nagyot az, aki az arany és az ezüst színt kombinálja a feketével. A fiatalok viselik az éppen aktuális divatszíneket is. Mindez érvényes a Rotary jótékonysági báljára is, amely az idén január 16-án lesz a főiskolai kar alulájában. Mint Módos Ernő, a klub titkára elmondta, a bevételből, s nemcsak ebből, változatlanul a faddi nevelőotthont és szekszárdi általános iskolák legkiválóbb tanulóit támogatják. A báli belépő mellett van úgynevezett támogatói jegy is. Kevesebb lehet a bál ebben az évben Pakson A korábbiaknál valamennyivel kevesebb bált tartanak idén a Dunakömlődi Faluházban, bár az igazi báli szezonra, februárra minden „hely elkelt”. Az első mulatság a hagyományos sváb bál lesz, megszokott programmal - többek között a Roger Schilling zenekar műsorával. Ez bátyus jellegű, de büfé is lesz, így 1500 forint a belépő. Ezt követi a vadászbál. Ilyenből még egyet tartanak 20-án - mondta el Faragóné Kertész Alice, a faluház vezetője. Saját szervezésben másodszor tartanak jelmezbált - ez 12-én lesz -, itt kötelező legalább az álarc viselése. Az utóbbi években a Duna hotel is több bálnak adott otthont. Az idényre azonban még egyetlen fix időpont sincs, terv azonban több is. Akad olyan lehetőség is a megyében, ahol háromnapos wellness program keretében hálózhatnak a táncos lábúak. A háromnapos program, félpanzióval, télbúcsúztató zenés mulatsággal, ki- szebáb égetéssel, farsangi vacsorával, jelmezversennyel fejenként 20-30 ezer forintba kerül. Nem maradt el egyetlen szekszárdi sváb bál sem 1971 óta. Összehívják az alapító „anyákat” Valószínűleg, változnak az idén a nevezetes hőgyészi Asz- szonybál rendezésének szabályai. Mint Polácsi Éva, a művelődési ház munkatársa elmondta, az idén már valószínűleg nem készül videofelvétel, mert volt rá példa, hogy illetéktelen kezekbe kerül egy-egy másolat, s férfiak is megnézték. A hőgyészi hölgyek ugyanis minden esztendőben fergeteges mulatságot rendeznek a művelődési házban. A bálba férfi nem léphet be. Ha mégis megtenné valamely vakmerő egyén, annak azzal kell számolnia, hogy olyannyira nem fogadják szívesen, hogy ruhátlanul kell elhagynia a helyiséget. Ételről-italról és a jó hangulatról maguk az asszonyok gondoskodnak. Az esemény fénypontja a szépségverseny és a jelmezverseny. Mindkét megmérettetésre saját készítésű öltözéket és saját gyártmányú műsorszámot kreálnak a résztvevők. A csapatok összesített versenyének győztese elnyeri a jogot a következő bál rendezésére. Az utóbbi időben éppen e miatt csökkent a résztvevők köre, mert a bohókás versenyben sokan szívesen részt vesznek, de a szervezést már nem vállalnák. Azt tervezik, hogy összehívják az alapító „anyákat” és új szabályokat dolgoznak ki. Valószínű, hogy a szervezést magára vállalja a művelődési ház. Az idei Asszonybál időpontja március 20. Bulizni jó, de nem olcsó mulatság Annak idején a nők életkoruk, illetve családi állapotuk szerint választottak báli ruhát. Az első- bálozók például kizárólag fehér ruhát viseltek. Ma már nincsenek ilyen szabályok, hiszen néha az egészen fiatalok is szívesen bújnak feketébe. Azoknak a hölgyeknek, akik új báli ruhára szeretnének szert tenni, mélyen a pénztárcájukba kell nyúlniuk. Az általunk felkeresett üzletekben legfeljebb a kifutó és akciós modelleket kínálták 20 ezer forint alatt. A nagyestélyi általában 30-40 ezer forint. Igaz ez a már évek óta jelenlévő stílusban készültekre ugyanúgy, mint az újabb modellekre. Bár az elmúlt szezonban sokan azt jósolták, hogy mostanra a múlté lesz a míder, a fűző, nem így lett. Sok egy-, illetve kétrészes darab ilyen felsőrésszel készült. Sláger szín változatlanul a fekete, bordó, barna, de természetesen lüa ruhát is vásárolhatunk, sőt pinket is. A női ruhák zöme fedetlenül hagyja a vállat, sőt sok esetben a hátat is. Ezekhez többnyire stóla is jár. A táska és cipő ára rendkívül változó, hiszen természetesen már ezeket az alkalmi darabokat is megvehetjük akár kínai üzletekben is. így akár 2- 3000 forintért szert tehetünk re- tikülre, 4-5000 forintért lábbelire. Ezekért, ha márkás, időtálló darabokat szeretnénk, ennek többszörösét ki kell fizetnünk. A férfi öltönyök között negyvenezer forintért már válogathatunk, egy ing a kínai üzletekben 1200, butikban 4-12 000 forint, a nyakkendő 1-4000 forint. A cipőárak tekintetében itt is nagy a szórás. A belépők ára az úgynevezett batyusbálok esetében 2-4 ezer forint, a vacsorával egybekötött báloknál pedig 6 ezer forintnál kezdődik és 10-12 ezer forint felett ér véget az „árfolyam”. Ehhez hozzá kell még számítani a fogyasztást, amely személyenként 2000-4000 forint, illetve a tombolajegyek árát, ami mondjuk páronként szintén 2000- 3000 forint. Egy pár esetében tehát a költség meghaladhatja akár a 30 ezer forintot is. Az egyik szervező elmondta, hogy egy elegáns bál költségvetése száz főre számítva 1,5 millió forint. Negyedmillió a zenekar, ugyanannyi egy színművész félórás műsora, a terembérlet, dekoráció, virág és vacsora, éjféli étkezéssel együtt éppen hogy kijön egymillió forintból. A gyerekek sem maradnak mulatság nélküL Képünk a szekszárdi Baka István általános iskola jelmezbálján készült *1
