Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-01-10 / 2. szám
4 2010. JANUÁR 10., VASÁRNAP A HÉT TEMAJA Amerika és a Távol-Kelet után az olajmonarchiák igyekeznek meghódítani az eget épületeikkel. Magyarország száz méter magasságig mer álmodni. Árvay N. TivadarÚjvári Miklós Budapest városvezetése minden eszközzel ellenzi felhőkarcolók építését a fővárosban, így Magyarország legmagasabb épülete a kétmilliós metropolisz helyett várhatóan a hatszáz lakosú Bezenyén épül meg. Ott húzzák fel ugyanis a közeljövőben a Hard Rock kaszinó szállodaépületét, amely 100 méternél magasabb lesz. Az terv az engedélyeztetés végső szakaszánál tart. Budapesten a Hungária körgyűrűn belül szóba sem jöhet 30 méteresnél magasabb épület megépítése. A körgyűrűn kívül pedig olyan előírások érvényesek, amelyek mellett aligha lehet gazdaságos beruházást tervezni. Ezt a városvezetés esztétikai okokkal indokolja. A fő érv, hogy itt a budai hegyek biztosítják ugyanazt az élményt, amelyet sík területű városokban a magasházak. És Budapest egységes képét rontanák a magas épületek. Fegyverneky Sándor országos főépítész azonban más véleményen van. Szerinte Budapest nem lapos város, és a meglévő magasházak, például a most új homlokzatot kapott SOTE-épület senkit sem zavar. „Az építészszakma nem érti a főváros és bizonyos civilszervezetek ellenállását. Sok olyan elképzelés van, amelynél a pénz, a telek és a terv is rendelkezésre áll, mégsem kap engedélyt a magasház” - mondja Fegyveneky. Hozzáteszi, hogy Bécs vagy Pozsony már előttünk jár, Bécsben épült 240 méteres ház is, amely jó metróközlekedéssel kiállta a próbát. A magyar fővárosban a megvalósuláshoz legközelebb az Árpád hídnál, a Rendőrpalota és a Nyugdíjfolyósító magasházainak tő- szomszédságába tervezett szálloda- és irodaépület áll. Finta József és munkatársai elkészítették ide a 108 méteres épület tervét, amely a legjobb közlekedési tulajdonságokkal rendelkezne, és amelynek alját és telkét közösségi funkcióknak engednék át, új városi alközpontot létesítve ezzel. A 13. kerület támogatja az elképzelést, ahogyan a Központi Építészeti Műszaki Tanács is. A jogi vita azonban még zajlik. Finta József lapunknak azt mondta, lát esélyt rá, hogy két-három héten belül engedélyt kaphat az épület terve, amely egyébként a Raiffeisen székháza lenne. Kijött a földből a WTC A 2001-BEN lerombolt New York-i ikertornyok helye ma építkezési terület: már épül az utód, a „1 Word Trade Center”. A szokatlan elnevezést nemrégiben kapta a leendő torony, amelyből csak egy lesz ugyan, de ugyanolyan magas lesz (418 méter plusz antenna), mint az egykori 1-es épület. Ez lesz Amerika leg magasabb épülete. Korábban, a tervezés szakaszában Freedom Towemek, azaz Szabadságtoronynak nevezték a koncepciót, de a köznyelv Félelem-toronynak (Fear Tower) kezdte nevezni. Ezután döntöttek az új név mellett. A tervek szerint az épület már 2010 végére eléri végleges magasságát, átadása 2013- ban várható. A TELJES BERUHÁZÁS 3,1 milliárd dollárba kerül maid. A másik konkrét terv az Ml- M7 autópálya kivezető szakaszánál, a négyes metró kelenföldi végállomásánál valósulna meg. Ide irodakomplexumot terveznek 90-100 méteres magasházakkal. Az elképzelés szerint a belvárosból metróval, Bécs felől autóval érkeznének a tárgyalópartnerek. A meglévő magyar „felhőkarcolók” leghírhedtebbje a ma is üres pécsi Magasház. „A torony építésekor nem tartották be a technológiai előírásokat, ezért a szerkezetet tartó feszítőpászmák korrodálódtak, az épület életveszélyessé vált - mondja Szécsi Zsolt, Pécs főépítésze. - Az ön- kormányzat az ezredfordulón helyrepofozta az épületet, és eladta spanyol befektetőknek. Papíron tehát rendben van a Magasház, de a szerkezet felülvizsgálatára szükség lenne. A nagyobb gondot a 2,5 méter belmagasságú lakások jelentik, emiatt a Magasház építészeti hasznosítási értéke rossz. Összedőlni persze nem fog." Szécsi szerint a magyar építőipar felkészült a levegő meghódítására, szakembereink már bizonyították rátermettségüket. Pécs, Budapest, de az ország más területei is alkalmasak arra, hogy felhőkarcolókat húzzanak fel - legalábbis ami a talaj§zerkezet adottságait illeti. „A pécsi Magasház vasbeton cölöpökön és az ezekre elhelyezett lemezen áll, mert így lehet a legjobban kiegyensúlyozni a magas épületeket, amelyek érzékenyek bármilyen elmozdulásra vagy süllyedésre. A tudással tehát nincs gond, a lehetőséget kellene biztosítani, amit egyelőre nem kap meg az építőipar. Budapesten még mindig erős korlátozás van hatályban, a vidéki nagyvárosokban meg nincs igény a toronyházakra” - mondja a főépítész. A toronyházak építésénél azonban nem csak a műszaki szempontokat kell figyelembe venni. Az időjárás is fejtörést okozhat, gondoljunk a szélre vagy a hőmérséklet-változásokra. „A levegő hőmérséklete 1 Cel- sius-fokkal csökken száz méterenként” - mondja Molnár László, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa. A Burdzs Kalifa esetében tehát a 828 méter nyolcfokos hőmérsékletkülönbséget jelenthet. A meteorológus szerint ennél szélsőségesebb eltérésre nem is kell számítani, ahogy katasztrófafilmekbe illő jelenetekre sem. „Az acélAz üresen álló pécsi Magasház sorsa kérdéses szerkezeten egyenletesen oszlik el a hő, nem kell attól tartani, hogy a hőtágulás miatt elhajlik az épület. Ráadásul minél magasabban vagyunk, annál kisebb a hőingadozás, mert a fűtő-, illetve hűtőtestként működő földfelszín távolodik. A Kékestető például hiába Magyarország legmagasabb pontja, mégsem ott mérik a legalacsonyabb vagy legmagasabb hőmérsékleteket, hanem ott, ahol a sík földfelszín elég nagy ahhoz, hogy hasson a levegőre.” Komolyabb feladat a felhőkarcolók széllel szembeni óvása. Ezer méteren belül ugyanis jelentős különbségek lehetnek: míg a felszínen szélcsend uralkodik, addig nyolcszáz méteren élénk szél fujhat. „Az eltérés háromszoros is lehet” - mondja a meteorológus. Vagyis a mérsékelt, 20-25 kilométer/órás talaj közeli légmozgásból a Burdzs Kalifa csúcsánál viharos erejű szél lehet, amely 60-75 kilométer/órás lökéseket jelent. „Ezért építik áramvonalasra az épületeket, hogy a levegő »körbefolyja« a falakat Ez a dubaji tornyon is megfigyelhető, ráadásul ott a külső elemeknek éle is van, amely - ahogy a hajó orra a vizet - hasítja a levegőt.” A Burzs Kalifa „pókliliom formájú” alaprajza tehát nem csak az iszlám építészeti jegyekre utal. A sziromszerű elemek a torony csúcsáig ismétlődnek, és egyre kisebbé válnak, csökkentve a torony átmérőjét, azaz a szélnek vitorlaként nekifeszülő felületet. Az épület legmagasabb pontja azonban még így is 1,2 méteres kilengéssel bír, a tengeribetegek valószínűleg érzékelik is ezt a lassú imbolygást. Magyarország legmagasabb épületei* 1. Budapest, SOTE 89 méter 2. Pécs, Magasház 84 méter 3. Budapest, Nyugdíjfolyósító 73 méter 4. Szolnok, huszonnégy emeletes toronyház 72 méter 5. Gyöngyös, toronyház 70 méter 6. Budapest, újpalotai lakóház 68 méter 7. Budapest, Schönherz Zoltán Kollégium 67 méter 8. Budapest, Europa Tower 64 méter 9. Budapest, Hotel Budapest Körszálló 64 méter 10. Miskolc, egyetemvárosi toronyház 63 méter 11. Veszprém, húszemeletes toronyház 62 méter 12. Budapest, rendőrszékház 62 méter 13. Budapest, Duna Tower 62 méter 14. Budapest, Vízmű-székház 61 méter 15. Debrecen, húszemeletes 60 méter * NEM IPARI CÉLÚ ÉPÜLETEK. A világ legmagasabb épületei * A legmagasabb pont. ■ | 1 Burdzs Kalifa 2 Willis Tower 3 Taipei 101 4 Shanghai 5 Petronas 6 Empire 7 Jin Mao Tower 0 2 International Dubaj Chicago Tajpej World Towers State Building Sanghaj Finance Centre (Egyesült Arab Emírségek) (USA) (Tajvan) Financial Center Sanghaj (Kína) Kuala Lumpur (Malajzia) New York (USA) (Kína) Hongkong (Kína) 828 méter 527 méter 509,2 méter 492 méter 451,9 méter 443,2 méter 421 méter 415,8 méter 9 Trump International Hotel & Tower Chicago (USA) 415 méter |J|íyyi|í§ MH Burdzs Kalifa, a legmagasabb ELSŐ KAPAVÁGÁS: 2004. szeptember 21. megnyitás: 2010. január 4. magassága: 828 méter EMELETEK SZÁMA: 160 HASZNOS ALAPTERÜLETE: 334 000 négyzetméter ALAPJA: 192 darab, 50 méter mélyre ásott pillér költsége: 1,5 milliárd dollár burkolata: 142 ezer négyzetméter liftek száma: 56 darab Sírkő lesz a diadaltoronyból? akik A burdzs dubaj megnyitására készültek, nagyon meglepődtek, mert mire az első tűzijátékokat kilőtték, a világ legmagasabb épületét már másképpen hívták: Burdzs Kalifa lett a torony neve (burdzs= torony). Ez Dubaj városának drámai veresége a nagy riválistól, Abu-Dzabitól. kalifa ugyanis nem más, mint Kalifa bin Zajed AI Nahian sejk, aki Abu-Dzabi emírje és az Egyesült Arab Emírségek államfője. A hét városállamot tömörítő országban a két leggazdagabb olajmonarchia sok évtizedes csatát vív az elsőségért. Abu-Dzabi most fényes győzelmet aratott. Dubaj, a világra nyitott, a nyugatiakat szívesen látó és az olaj utáni időkre a tuegy^ f/^ nagyszerű vezetőről í, ^ Miközben Dubaj fedeffisfi* pályára, pálmalevél-afmy * mesterséges szigetvBtAsfé költötté olajbevételeit? Abü- Dzabi múzeumokat rendezett be, és oktatási intéz- , ményekbe fektetett. Eközben pedig politikailag és pénzügyileg is befolyása* •alá igyekszik hajtani klubajt. ígyimeglehet, hogy a Burdzs Kalifa, amely i Dubaj világra szóló győzelmét volt hivatva hirdetni, a városállam bukásának mementójá’lesz.
