Tolnai Népújság, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-12-06 / 47. szám
2009. DECEMBER 6., VASÁRNAP SZTORI 5 Kincskeresők az autópályák vonalán ásatás Fél kilométerenként van lelőhely Magyarországon, még sincs elég pénz a feltárásra-------~%m B2£ Ásatások az országban* jggK Megye Feltárások száma P Békés 25 Borsod 12 Tolna 10 Heves 7 Pest 7 ■ Bács 6 Baranya 6 Csongrád 6 P Komárom 5 Vas 5 % * OLYAN FELTÁRÁSOK, AMELYEK NEM ÉPÍTKEZÉSEK MIATT INDULTAK. ß — — .. ■ „jtr lll-V. századi temető és település feltárása Soroksár határában. A régészek örülnek, ha új út, ipari park, bevásárlóközpont épül, mert a beruházások előtt kötelező a terület régészeti átkutatása. Csontvázak, használati tárgyak, ékszerek, bronzkori falvak kerültek elő az MO-s autópálya újonnan épülő szakaszán a nyomvonal régészeti feltárása során.A gazdag leletanyagból áprilisban nyílik kiállítás Aquincumban. Árvay N. Tivadar „Csaknem nyolcéves munka végére tettünk pontot októberben, amikor régészeink levonultak a bővülő MO-s tervezett nyomvonaláról - mondja Bencze Zoltán, a Budapesti Történeti Múzeum ásatásvezető régésze. - A mintegy héthektáros terület feltérképezése 2001-ben kezdődött, a feltárás pedig 2008 őszétől idén októberig tartott.” A régészek örülnek, ha új út, ipari park, bevásárlóközpont épül, mert a beruházások előtt kötelező a terület feltárása. Noha a legértékesebb leletek általában a városi ásatások során kerülnek elő, meglepetéssel bármelyik terület szolgálhat. Az úgynevezett tervásatások száma drasztikusan lecsökkent. Ma alig jut pénz arra, hogy a nyilvánvalóan értékes lelőhelyeket feltárják. Ugyanakkor szinte mindegy, hogy hol kezdenek ásni az országban: fél kilométerenként lelőhely van. „A Kárpát-medence mindig átjáróház, a népek találkozóhelye volt - mondja Bencze Zoltán. - Az évezredek során milliónyi emlék halmozódhatott fel, amelyeknek ma is csak töredékét ismerjük. Érthető tehát, hogy ha a régészek jelölnék ki egy autópálya nyomvonalát, az igencsak kanyarogna, s jó hosszú lenne, hogy minél nagyobb területen tárhassuk fel a múlt emlékeit.” „Az épülő MO-s körgyűrű soroksári nyomvonalán egy honfoglaláskori temető nyolc sírját tártuk fel - mondja Bencze Zol tán. - Két nő és hat férfi csontvázát találtuk meg. A férfiak mellől vaskések, csont tegezdíszek, a nők sírjából karperecek és egy ezüstből készült, aranyozott kéttagú csüngősor került elő. Utóbbi igazi szenzáció, mert a nyakék hiánytalan, a restaurálás után eredeti szépségében látható majd.” A Csepel-szigeten a ha- rangedény-kultúrához kapcsolódó kora bronzkori település nyomait tárták fel a régészek. Első ízben került elő íves oldalú, paticsfalú házmaradvány. Az épület tetejét ágasfák tartották, falait vesszővel fonták és agyaggal tapasztották. „A modern technikáknak köszönhetően azt is meg tudjuk mondani, hogy mire szolgált egy épület - mondja az ásatásvezető. - A taBencze Zoltán egy szkíta kori füles edénnyel lajból vett minták vizsgálata évszázadok múlva is megmutathatja, hogy lakó-vagy gazdasági épülettől van-e szó.” A civilizáció nyomaira nem könnyű rátalálni. A kutatók a légi felvételek elemzéséből is következtetnek arra, hol érdemes ásni. „Vizek közelébe, dombhátakra szívesen települtek a régi emberek. A terepbejáráskor talált leletanyag elárulja, hol kell kezdeni a munkát - mondja Bencze Zoltán. - A szűk határidők miatt időnként akár száz munkás is dolgozik a területen. A legtöbben évtizedek óta együttműködnek velünk. Sokan bányászok voltak, akik a nyugdíj helyett vagy mellé ezt a munkát választották. Az ásatásvezető régész irányítása mellett precíz, pontos munkát végeznek. Egy sír feltárásakor például rétegenként haladunk lefelé, dokumentálva minden részletet. A csontvázak elhelyezkedése, a tárgyak fekvése ugyanis utal az ott élt emberek viseletére, életvitelére, szokásaira. Sokszor a korabeli ábrázolások hiányában a pontosan dokumentált sírok alapján rekonstruálhatjuk elődeink viseletét. A csontokat antropológusok is megvizsgálják, ezért azt is meg tudjuk mondani, hogy az áldozat természetes vagy erőszakos halált halt-e, vagy netán betegség végzett vele.” Az autópálya-építés nyomán előkerült értékes leletanyag restaurálása, leltározása már folyik. A legszebb darabokból jövő áprilisban nyílik kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumában. Ritka lelet: anya két gyermekkel Fémkeresős emberek a föld minden kincse az államé - szól a szabály. Aki tehát a kertjében Árpád-kori kincseket ás ki, azokat fel kell ajánlania az államnak. Mégis virágzik a műkincskereskedelem. „Az ásatások területét őrizni kell a szerencsevadászoktól - mondja Bencze Zoltán ásatásvezető. - Lába kélhet az értékes daraboknak. Szerencsére a munkásaink megbízhatóak, nem esnek kísértésbe a szebb darabok láttán sem. ” A Halászbástya titka A SOKAT TAPASZTALT régészt ÍS érheti meglepetés. A Mátyás templom felújításánál régészeti kutatás is folyik, de arra senki nem számított, hogy a templom körüli temetőből új sírok kerülnek elő. A szentély és a Halászbástya között, ahol turisták sétálgattak, 50 centiméterre a felszín alatt érintetlenül átvészelte az évszázadokat egy többrétegű középkori temető. Koczka Krisztina a világ legszebb anyukája akar lenni Mrs. globe A jótékonysági szépségversenyen csak 28 évnél idősebb, gyermekes anyukák indulhatnak Koczka Krisztina képviseli Magyarországot a legszebb anyukák világversenyén Pozsonyban. Az egri modell nem kezdő a szépségiparban, 15 éves volt, amikor az első versenyen elindult, azóta pedig maga is tucatnyi szépségversenyt rendezett. „Az első pózolós fotón kilencéves vagyok, és a nővérem készítette rólam - mondta Koczka Krisztina. - Aztán onnantól gyakorlatilag meg sem álltam, éppen ezért tartom óriási dolognak, hogy megadatott: még túl a harmincon is elindulhatok egy szépségversenyen, ráadásul úgy, hogy az országot képviselem.” Koczka Krisztináért 12 éves lánya is szorít majd. Ezen a versenyen ugyanis csak olyan asz- szonyok indulhatnak, akiknek legalább egy gyermekük van. Krisztina szerencsés, mert sokszor sokan gondolják a lányáról, hogy inkább a testvére. A szépséges anyukának ugyanis ma is tökéletes az alakja, 178 centi, 60 kiló, de nemcsak a magassága miatt tűnik ki a tömegből, hanem szőke hajzuhataga miatt is. „Nem tartom szépnek magam, inkább azt mondanám, hogy dekoratív vagyok - mondta Koczka Krisztina. - Elégedett vagyok a külsőmmel, de például a csípőmmel sosem voltam kibékülve. Persze minden csak hangsúlyozás kérdése, egy jó sminkkel, frizurával és ruhával bárki bombanő lehet. A versenyre Náray Tamás készítette a ruháimat, ez rajtam is sokat lendít.” Koczka Krisztina szerint a szépség inkább valami harmonikus kisugárzás, magabiztosság, bátorság, az, hogy valaki kéA MRS. globe szépségversenyt 1996 óta rendezik meg. Természetesen ez is Amerikából - a szépségversenyek hazájából - indult. A Mrs. Globe jótékony- sági rendezvény: bántalmazott nők megsegítésére hozták létre, bevételét az ő megsegítésükre fordítják, és már közel húszpes és tudja-e viselni önmagát. Ha igen, nagyobb eséllyel tartják mások is szépnek. „A legjobb szépségpraktika a jó hangulat. Akkor vagyok a legszebb, amikor boldog vagyok, bár ez is furcsa: megfigyeltem, ezer nőnek tudtak segíteni az egész világon. A verseny eddigi legidősebb indulója egy 52 éves amerikai hölgy volt, aki ráadásul a verseny előtt nem sokkal kemoterápiás kezeléseken esett át. A legtöbb gyermeke - nyolc - pedig egy új-zélandi versenyzőnek volt. Magas, szőke, magabiztos hogy a szép nőkről sokan gondolják, hogy boldogok is. Pedig nem biztos. Sosem éreztem úgy, hogy előny lenne a szépség, mindenért ugyanúgy meg kellett küzdenem, mintha nem lennék mutatós.” ■ Névjegy 1972-BEN született, Egerben. 1995-ben végzett a Magyar Divatintézetben mint fotómodell. 2002 óta saját modellügynökséget működtet. Egy lánya van. hobbija: fotózás, tánc- koreográfiák készítése, gasztronómia. Egy különleges szépségverseny i K ( 1
