Tolnai Népújság, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-30 / 304. szám

4 A gyermekek gyógyulásáig vezető út rögös, de megéri Dr. Bayerle Tímea gyermekgyó­gyász szakvizsgáját tette le. Mindszentgodisáról, a körülbe­lül ezer lelket számláló kis bara­nyai településről származik. Már az általános iskolában el­döntötte, hogy az orvosi pályán fog elindulni. Ebben nagyanyja és édesanyja is támogatta. Fel­sőfokú tanulmányait a Pécsi Tu­dományegyetemen végezte, ahol 2004-ben vehette át diplomáját. A gyermekgyógyászatot részben azért választotta, mert ezen a te­rületen több a sikerélmény. Sze­rencsére a gyerekek általában kisebb betegségekkel kerülnek kórházba, könnyebben regene­rálódnak, ritka, akit nem tudnak meggyógyítani. Egy orvos szá­mára pedig nincs nagyobb öröm, mint amikor a kis beteg és a szü­lő is mosolyogva távozik. Termé­szetesen az addig vezető út oly­kor rögös, de mindenképpen megéri. A közeljövőben nem ter­vezi további szakvizsga letéte­lét, de érdekli a gyermek-pul- monológia, így valószínűleg egy­szer majd ebbe az irányba fog el­indulni. ■ Gasztroenterológia felé szakosodna a későbbiekben Dr. Kovalcsik Zsolt belgyógyász szakvizsgáját tette le a második félévben. Bár gyógyszerésznek készült, a gimnáziumi évek alatt kicsit száraznak tűnt számára a kémia, és úgy gondolta, talán mégsem a főleg erre a tudo­mányágra épülő pálya a számá­ra ideális. Általános orvosi diplo­máját 2004-ben vehette át Pé­csett. Két évig dolgozott a Bara­nya megyei kórházban, majd másfél évet töltött a komlói in­tézményben. A belgyógyász szakvizsgához azonban megfe­lelően akkreditált helyre kellett mennie. így került a szekszárdi kórházba, ahol a belgyógyászat minden spektruma megtalálha­tó. Bár ezek közül valamennyi érdekli, ráépített szakvizsgáját gasztroenterológiából tenné le. Egy ilyen osztályon kezdett el dolgozni, és ezt a területet isme­ri a legjobban. A jövőjét itt kép­zeli el, menyasszonya is átjött Szekszárdra Komlóról. ■ BALASSA JÁNOS KÓRHÁZ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. DECEMBER 30., SZERDA Gyorsabb lehet a segítség sürgősségi ellátás Új főorvos vezetésével alakul az új rendszer Az egyetemen kezdték el érdekelni a lelki folyamatok Várhatóan 2011-ben tér át a Balassa János megyei kórház az egybeléptetős sürgó'sségi ellátás rend­szerére. Az új osztály szervezését dr. Simon Já­nos sürgó'sségi szakorvos­ra bízzák. Hargitai Éva Az új kormányzati egészségügyi koncepciónak megfelelően 2011- ben a szekszárdi Balassa János megyei kórházban is áttérnek az egybeléptetős sürgősségi ellátás­ra. Pályázati támogatásból épül­het fel a műtőblokk mellett az új épület, amelyben az osztály he­lyet kap majd. A rendszer kiala­kításában, az osztály szervezésé­ben vállal kiemelkedő szerepet a területen jelentős tapasztalatok­kal rendelkező dr. Simon János sürgősségi szakorvos. Az akut betegellátás területén hazánk­ban csak nemrég jött létre az ál­tala is gyakorolt integratív szak­ma, amely összefoglalja több szakterületről a sürgős és akut életveszélyes esetek ellátásához szükséges ismereteket Az új ellátási forma lényege részben a gyorsaság. A kritikus állapotú beteget az érkezése után azonnal kiszűrik. Nem kell osz­tályról osztályra vinni, hanem a konzíliumot adó szakma képvi­selője megy hozzá, ha szükséges. A vizsgálatok nagy részét ágy mellett el tudják majd végezni. Amíg a diagnosztika tart, inten­zív körülmények között figyelik, és amennyire lehet, közben sta­bilizálják az állapotát. Másrészt a könnyebb eseteket helyben el tudják látni anélkül, hogy a bete­get osztályra kellene küldeni. Az országban jelenleg négy ilyen SOl-szintű, úgymond integrált sürgősségi osztály működik, ezek között volt a székesfehérvá­ri, ahol dr. Simon János koráb­ban dolgozott. A szakember kiemelte, az egészségügyi kormányzat elkép­zelése szerint a súlyponti kórhá­zakban országszerte ilyen osz­tályoknak kell létrejönniük, hogy mindenhol megfelelő tech­nikai feltételek mellett, egyenlő esélyekkel fogadják a betegeket. Dr. Muth Lajos, a Balassa János megyei kórház főigazgatója hoz­zátette, kétféle koncepció létezik. Az egyik, a Magyarországon el­BETF.GF.KNEK ES IZZÁTARTOZÓKNAI TILOS AZ ÁTJÁRÁS Dr. Simon János sürgősségi szakorvos jelentős szerepet vállai az új egybeléptetős rendszer kialakításában terjedt, nagyobb mértékben tá­maszkodik a háziorvosokra, mentőkre, akik sok mindent meg tudnak csinálni, el tudnak dönteni, mielőtt a kórházba ke­rülne a páciens. Az újabb - ame­rikai típusú - egybeléptetős rendszerben rájuk kisebb feladat hárul. Beviszik a betegeket a sür­gősségire, ahol a súlyossági sor­rend szerint kapják meg az ellá­tást. Úgy tűnik, ez az út lesz jár­ható hazánkban is, mivel a házi­orvosi rendszer - a csekély létszám és a leterheltség miatt - elégtelenné vált. Ugyanakkor a váltáshoz speciálisan képzett szakemberekre és egy másfajta gondolkodásmód átvételére lesz szükség. A főigazgató kiemelte, a bete­gek eddig is a lehető legjobb ellá­tást kapták. Évtizedekkel ezelőtt a belgyógyászati jellegű sürgős­ségi ellátás megszervezésében a kórház úttörő szerepet játszott, és decemberig kiválóan vezette az osztályt dr. Józan-Jilling Mihály. Az új rendszer a betegeknek is furcsa lehet, hiszen tudomásul kell majd venniük, hogy nem ér­kezési sorrendben történik az el­látás, hanem sürgősségiben. Dr. Simon János hangsúlyozta, aki kritikus állapotban van, az azon­nal megkapja a megfelelő segít­séget, viszont ha nem sürgőssé­gi problémával jelentkezik vala­ki, az lehet, hogy sokat vár majd. Az osztályozási rendszer most is működik, csak mivel nem dol­goznak akkora beteglétszám­mal, mint az egybeléptetős rend­szerben fognak, nincs olyan nagy jelentősége. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A BA­LASSA JÁNOS KÓRHÁZ TÁMOGATTA. Névjegy dr. Simon János december el­seje óta tagja a Balassa János megyei kórház orvosgárdájá­nak. Tanulmányait a Pécsi Or­vostudományi Egyetemen vé­gezte, 1995-ben vette át diplo­máját Ezt követően anesztezi­ológus - intenzív terápiás szakvizsgát tett Nem sokkal később, 2005-ben az első cso­portban végzett az új szakterü­let, a sürgősségi orvostanszak vizsgán. Tizennégy évig a szé­kesfehérvári intenzív és sür­gősségi osztályon dolgozott Szekszárdra az új, egybelép­tetős sürgősségi rendszer beve­zetése kapcsán érkezett Részt vállal a tervezésben és a szak­embergárda felkészítésében. Jelenleg a sürgősségi betegellá­tó osztály megbízott osztályve­zető főorvosa. Egy három- és egy hatesztendős fiúgyermek édesapja, felesége is a kórház­ban dolgozik. Dr. Fircák Marianna pszichiátri­ai szakvizsgáját tette le az év má­sodik felében. Kárpátalján szüle­tett, az orvosi egyetemet Ungvá- ron végezte el. Magyarországra 2001-ben költözött, Baján kezd­te a munkát. A következő évben került a Balassa János megyei kórházba. Az orvosi pálya gyer­mekkora óta vonzotta, viszont a pszichiátria mellett csak az egyetemen döntött. Akkor kezd­ték el érdekelni az emberekben zajló lelki folyamatok. Ezen belül a bipoláris betegségek, a de­presszió, a mániás epizódok ér­deklik a legjobban. Ä szakvizs­gához egy paranoid skizofrén betegről készített esettanul­mányt. Választását nem bánta meg, és úgy érzi, itt Szekszár- don megtalálta a számítását. Egyelőre nem tervez további szakvizsgát, talán majd kicsit később, egy kis pihenés után. Persze a pihenés itt átvitt érte­lemben értendő, hiszen munka mindig van bőven. ■ Az álomképek árulkodnak a lelki problémákról Vida Krisztina klinikai szakpszi­chológusi szakvizsgáját tette le nemrég. Öt évvel ezelőtt került Paksról Szekszárdra, miután át­vehette a szegedi egyetem böl­csész karán kiérdemelt pszicho­lógus diplomáját Ez a tudomány­ág nem volt számára teljesen új, hiszen korábban is a munkapszi­chológia területén dolgozott. A következő tanévben már el is kezdte tanulmányait a szakvizs­gához: még mélyebben elmerült a klinikumban előforduló beteg­ségcsoportok, a diagnosztika és a terápia témájában. Most részt vesz egy módszer specifikus képzésben is, amely az álmok­kal foglalkozik. Az alvás közben felbukkanó képek ugyanis a pá­ciensek előéletének ismeretében sokat elmondanak leUti problé­máikról. A szakember elmondta, ezen a területen nincs megállás, szakmailag műidig tovább kell lépni, követni kell a fejlődést. Ki­lenc és tizenegy éves lánya is ér­deklődik a terület iránt, így le­het, hogy lesz, aki továbbviszi a hivatást a családban. ■ Csodás dolgokra képesek kardiológia Egyre gyorsabban bővülnek a lehetőségek Dr. Danes Tamás kardiológiai rá- ben vehette át, majd a szekszár- épített szakvizsgáját tette le 2009 di Balassa János megyei kórház­második félévében. Budapestről ban kezdte rezidensségét a kardi­származik, de tanulmányait Pé- ológiai osztályon. 2005-ben tette esett végezte. Diplomáját 1999- le belgyógyász szakvizsgáját, Dr. Danes Tamás kardiológiai ráépített szakvizsgáját tette le majd elkezdte kardiológusi ráépí­tett szakvizsgára való felkészülé­sét. Az orvoslás ezen területe részben a benne rejlő egyre gyor­sabban bővülő lehetőségek miatt ragadta meg. Többek között ro­hamléptekkel fejlődik a transz­plantáció, és a műszív alkalmazá­sában is dinamikusan haladnak előre. - Összegezve ma már cso­dálatos dolgokra vagyunk képe­sek - mondta a kardiológus. Hoz­zátette, Szekszárdon adottak a fel­tételek a munkavégzéshez és a fejlődéshez, ami részben a jó | szakembereknek köszönhető. S Dr. Danes Tamás három flú- | gyermek büszke édesapja. Fele­li sége is a kórházban dolgozik aneszteziológus orvosként ■ Nagy kihívás a hematológia orvosi pálya Gyermekkori álom vált valóra a diplomával Dr. Gáti Renáta a hematológia te­rületén tette le ráépített szak­vizsgáját Az orvosi hivatás gyer­mekkori álma volt. Sok beteg volt a családjában, és ha akkor nem is tudott, később szeretett volna tenni valamit a betegségek ellen. Budapesten született, de kétéves korában a családja Szek­szárdra költözött. A Garay gim­náziumban érettségizett, majd Pécsett járt egyetemre. A négyes számú belgyógyászati osztályra nyári gyakorlaton került. Meg­tetszett neki a szakma és a kö­zösség, így később is, amikor csak tehette, itt töltötte a gyakor­latát. Itt kezdett el dolgozni, majd 2006-ban letette belgyó­gyász szakvizsgáját. Ráépített Dr. Gáti Renáta hematológiai ráépített szakvizsgát tett nemrégiben szakvizsga irányként a hemato- vés szakember dolgozik. A szak- lógiát választotta, mivel ezt érez- vizsga letételében nagy segítsé- te az egyik legnagyobb kihívást gére volt családja, kislánya és jelentő, ám legérdekesebb terű- párja, akik támogatták, még ha letnek, amelyen ugyanakkor ke- áldozatot is kellett hozniuk. ■

Next

/
Thumbnails
Contents