Tolnai Népújság, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-12-27 / 50. szám

8 2009. DECEMBER 27., VASÁRNAP GAZDASÁG Cipők háborúja: importvámok miatt vitázik Kína és az EU Fortuna válságban is hívogató szerencsejáték A tavalyinál kicsit kevesebb, 150 milliárd forint lehet a bevétel Kína dömpingellenes intézke­déseket hoz az EU-ból importált szénacél kötőelemekre - közöl­te a kínai kereskedelmi tárca. A kínai lépést megelőzően az Európai Unió meghosszabbítot­ta a dömpingvám kivetését a kí­nai bőrlábbelikre, s ezzel kap­csolatban a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője „hatá­rozott elégedetlenségének” adott hangot. Jao Csien közölte, hogy Kína a Kereskedelmi Vi­lágszervezethez (WTO) fog for­dulni a kínai vállalatok védel­mében, s hozzátette: „A keres­kedelmi protekcionizmus sérti a kölcsönös bizalmat, és mind­két oldalon veszteséget okoz.” Az EU döntése értelmében a kí­nai és a vietnami cipőkre továb­bi 15 hónappal meghosszabbí­tották az importvámot. ■ Brüsszel három éve dön­tött kétéves, 16,5 száza­lékos dömpingellenes vám bevezetéséről. Ez azóta sem szűnt meg. „Nyugtáztuk, hogy az EU-s im­portőrök, kiskereskedők és több tagállam ellenezte a dömpingel­lenes lépést, és reméljük, hogy az unió tiszteli e tényeket, és az európai emberek kívánságának megfelelően leállítja ezeket az intézkedéseket” - hangoztatta Jao Csien, aki kitért arra is, hogy a nemzetközi pénzügyi válság­ból való kilábalás időszakában el kell kerülni a kereskedelmi protekcionizmust, helyette pár­beszédre és együttműködésre kell törekedni. Az EU 2006-ban döntött a két­éves, 16,5 százalékos dömping­ellenes vám bevezetéséről, amelynek felülvizsgálta 2008- ban kezdődött. Az előzetes sza­bályozás szerint egyes kötőele­mek esetében - például csava­rok, csapszegek - december 28- tól letétet kell fizetni, ennek mér­téke - a termék normál ára és a dömpingár közötti különbözei­től függően - 16,8 százaléktól 24,6 százalékig terjed. Vizsgálatok ugyanis megál­lapították, hogy a kínai szén­acél kötőelemek gyártó ipará­nak anyagi veszteséget okozott az európai dömping - áll a köz­leményben. A szénacél kötőele­meket jellemzően a gépkocsi- gyártásban, az elektronikai iparban, az elektromos eszkö­zök gyártásánál és a gyáripar­ban használják. ■ Fortuna piacát sem hagy­ta érintetlenül a gazdasá­gi válság: bár korábban nőtt a magyarok által sze­rencsejátékokra költött összeg, az idén fordult a kocka. Az állami monopó­lium alá tartozó szeren­csejátékokra, de a nyerő­gépekre is kevesebbet költöttek az emberek, mint egy éve. Németh Márk „A 2007-es 145 milliárd és a ta­valyi 159 milliárd után az idén 150 milliárd forint árbevételre számítunk. Bár a válság miatt ál­talánosságban nyilvánvalóan ke­vesebbet költ egy háztartás sze­rencsejátékra - hiszen ez nem alapvető fontosságú kiadás -, a 2009-ben is szépen halmozódott nyeremények és az általuk ge­nerált többletforgalom ezt java­részt kompenzálták” - mondta a Világgazdaságnak Somorai László, a Szerencsejáték Zrt. szó­vivője. Továbbra is az ötös lottó a legnépszerűbb játék, ennek ár­bevétele az idén elérheti a 46 milliárdot. Hatos lottóra ez év­ben 23 milliárd forintot, skan­dináv lottóra 15 milliárdot, tippmixre 26 milliárdot, míg puttóra várhatóén 12 milliár­dot költenek a magyarok. Az adatok természetesen egyelő­re nem véglegesek, hiszen hát- rajait még több mint egy bét az évből, ráadásul az ünnepek kö­rüli időszak hagyományosan erősnek számít a Szerencsejá­ték Zrt.-nél. „December utolsó heteiben az átlagosnál 10-15 százalékkal na­gyobb a forgalmunk” - mondta Somorai László. Ez szerinte a szilvesztert övező szerencsekul­tusz mellett annak is köszönhe­tő, hogy az ünnepekkor szoká­sos bevásárlások alkalmával azok is betérnek a lottózókba, akik egyébként nem rendszeres játékosok. A társaság összességében jó évet zár 2009-ben: a várható öt- milliárd forint körüli eredmény a tervezettnél jóval nagyobb, bár elmaradhat a tavalyi 5,9 milliárdtól. A központi költség- vetésbe mintegy 55 milliárd fo­rintot fizetett be a cég adók és járulékok formájában. Az idén egy Európában gyakorlatilag December utolsó heteiben a Szerencsejáték Zrt.-nek is nő a forgalma. Ezt nemcsak a szilveszteri babonák magyarázzák, hanem a vásárlási kedv is. egyedülálló fejlesztést is vég- hezvittek: az ötöslottó-sorsolás- nál bevezették az úgynevezett gyors nyerteskereső rendszert, amely lehetővé teszi, hogy már a sorsolás után fél perccel - a sorsolás élő adásában - meg tudják mondani, hogy volt-e telitalálat, illetve mennyi né­gyes, hármas, kettes volt, s ezek mennyit fizetnek. Somorai László a jövő évi ter­veikről azt mondta, hogy gondol­tüntetést szervezett az Or­szágos Póker Szövetség a já­tékot szabályozni kívánó tör­vényjavaslat, azaz pontosab­ban a még 1991-ben hozott, a szerencsejáték-szervezésről szóló törvény módosítása ellen. tatár Gergely, a Magyar Pó­ker Szövetség elnöke szerint a jogszabály-módosítás csak lát­kodnak egy tévéműsorral egy­bekötött újszerű kaparós sors­jegy bevezetésén, egy működő svájci rendszer adaptálásával. Rossz évet zártak az idén a nyerőgépek és az üzemelteté­sükkel foglalkozó vállalkozások. Évről évre egyre kevesebb auto­mata működik szerte az ország­ban, bár a Magyar Szerencsejá­ték Szövetség statisztikái szerint egészen a múlt évig folyamato­san nőtt a pénznyerőpiac játék­szólag könnyíti meg - liberali­zálja - a pókerversenyek szer­vezését, annak valódi célja az, hog\' visszaterelje a játékoso­kat a kaszinókban található pókerasztalokhoz. ennek egyik jele szerinte, hogy a nevezési díjat 50 ezer forintban maximálta a tör­vény, és korlátozta az asztalok számát is, tíz darabban. bevétele. Míg 2004-ben még több mint 33 ezer játékgép volt az országban, ez a szám 2009 harmadik negyedévére iZ^ezer- re csökkent. Mindeközben a teljes játékbe­vétel 70 milliárd forintról 94 mil- liárdra nőtt 2008-ig. Az idei já­tékbevételről még nincs adat, a szakmabeliek szerint azonban erőteljes zuhanás következhetett be. Ezt megerősíti az APEH által lapunknak elküldött első három negyedévi összesített adat, amely hozzávetőleg 60,5 milli­árd forintos bevételt mutat. Idő­arányosan ez év végére körülbe­lül 80 milliárdot jelentene, amely alig lenne több a 2005-ös 77 milliárdos szintnél. S mivel az idén a korábbinál jóval kevesebb pénzt dobáltak be a gépekbe, egyre nagyobb kihívás a gazdaságos üzemel­tetésük. „Minden egyes játékgép után havi százezer forint játékadót kell fizetni - ennek mértéke az elmúlt években nem változott -, Egy lakosra jutó állami szerencsejáték-költés* 2006 _ J14 034 2007 ________________________14325 20 08 15 733 * FORINT/FŐ. FORRÁS: SZERENCSEJÁTÉK ZRT. ez az üzemeltetők által fizetendő összes adó 70-80 százalékát te­szi ki. Az üzemeltetés járulékos költségei (engedélyezési díj, OMH-hitelesítési díj, ellenőrzési díj, "helyi adók, rezsiköltség) emellett folyamatosan nőnek. Sok helyen így már nem tudja kitermelni a gép azt a minimális bevételt, amellyel nyereséges le­hetne, ezért inkább kikapcsol­ják” - mondta Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövet­ség elnöke. Szerettük volna megkérdezni a kaszinók idei évéről a Magyar Kaszinó Társaságok Szövetségét, de többszöri próbálkozásunk el­lenére nem sikerült beszélnünk az illetékesekkel. Tüntettek a pókertörvény ellen Ha lesz pénz a MÁV-nál, újabb ötven Intercityt újítanak föl tervek Az idei év a szervezeti átalakításoké volt a vasútnál, ez többmilliárdos megtakarítást hozott a csoportnál Jövőre megindul a MÁV csoport mintegy 60 leányvállalatának összevonása. A cégek egyik ré­sze a MÁV-on belül önállósuló pályavasúti üzletág, a másik a MÁV-Start személyszállító le­ányvállalat ernyője alá kerül. A vállalati portfolió ésszerűsítésé­re, a profiltisztításra és általá­ban is a rugalmas szervezet ki­alakítására a 2010 12-es straté­giai tervek keretében kerül sör. E terveknek három további fon­tos eleme van Andrási Miklós, a zrt. elnök-vezérigazgatójának tegnapi tájékoztatása szerint. Az idén az Északi Járműjavító beolvadt a MÁV-Gépészetbe, bő 1700 fővel karcsúbb lett a cso­port, és december 13-tól szünetel a szolgáltatás 24 rosszul kihasz­nált vonalon. Hatékonyabbá vált az idén és további többmilliárdos megtakarítást ígér a MÁV cso­port működése is. Mindezek révén a MÁV 2009- re -28,9 milliárd forintos üzleti és -43-44 milliárdos mérleg szerin­ti eredményt vár Átal László álta­lános vezérigazgató-helyettes tá­jékoztatása szerint. A társaság le­ányvállalatainak üzleti eredmé­nyei szerény pluszban lesznek, de ezek miatt a csoportszintű, konszolidált eredmény nem tér majd el lényegesen az anya­válság ellenére alig csökkent a vonaton utazók száma az elmúlt évben A cégétől. A jövő évi működés ön­erőből nem biztosított. Az idén, a válság idején csak 1-1,5 százalékkal esett a hazai személyszállítás. Kozák Tamás jövőre a járatszüneteltetések da­cára is utasszám-növekedésre számít az új menetrendnek kö­szönhetően. Az idén a Startnál szélesedtek az utasjogok, jármű- beszerzések és fejlesztések tör­téntek, s már interneten is lehet vonatjegyet venni. Jövőre, a finan­szírozási lehetőségek függvényé­ben, szó lehet 50, harmadik gene­rációs IC-kocsi felújításáról is. ■ MÁV csoport MÁV' MÁV-Trakció MÁV-Gépészet MAV-Start Tevékenység Pályavasút, központ Vontatás Járműjavítás Személyszáll. Árbevétel 178,3 89,2 44,3 65,0 Üzleti eredmény-28,9 1,9 0,04 0,06 Közszolg. térítés 1,3 0 0 164,5 Létszám (ezer fő) 19,3 4,6 4,5 7,2 (2009, PROGNÓZIS, MRD FORINT) FORRÁS: MÁV

Next

/
Thumbnails
Contents