Tolnai Népújság, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-24 / 301. szám

2009. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG KARÁCSONY 11 évforduló Az idén a Pécsi Egyházmegye igyekezett kilépni a templomokból, megmozgatni az embereket, a polgárokat, a társadalmat. A megyés püspök ennek jegyében tekint az előttünk álló 2010-es év elé is AZ EGYHÁZ MINDIG SEGÍTENI AKAR A mögöttünk hagyott esz­tendőben ezeréves fennál­lását ünnepelte a Pécsi Egyházmegye. A millenni­umhoz kapcsolódó progra­mok, események, kiad­ványok egy részéről la­punk is hírt adott. Erről, és más témákról kérdez­tük Mayer Mihály megyés püspök urat. Gyuricza Mihály- A 2009. év a Pécsi Egyházme­gye jubileumi esztendeje. A püs­pökséget 1009. augusztus 23-án Szent István király alapította. Ugyanakkor ezen a területen a ke­reszténység nem 1000, hanem 1600 éves. Ha elmegyünk a szek­szárdi múzeumba, láthatjuk azt a Kisdorog - szülőfalum - határá­ban talált téglát, amelyre egy püs­pök képét karcolták, és ráírták, hogy Arius. A IV. században élt ariánusok keresztények voltak. Tehát környékünkön 1600 éves a kereszténység, ahogy a pécsi sír­kamrák is bizonyítják - kezdte tá­jékoztatóját a püspök úr. a- Három éven át készültünk a | jubileumi esztendőre, mert amire 5 készülünk, abban elmélyedünk, | arra nyitottak vagyunk. Ha vala- J ki csak egy gyors ünnepet ren- £ dez, az az ünnep amilyen gyor­san jön, olyan gyorsan el is múlik. Ezért igyekeztünk az egyházme­gye történetét is átgondolni, so­kakkal megismertetni. Az Egy­háztörténeti Bizottság nagyon sok konferenciát, népszerűsítő elő­adást szervezett az egyházmegyé­ben. A konferenciák anyagát meg is jelentettük. Kiadtunk egy tan­könyvcsaládot is az egyházmegye történetéről. Vannak benne mind kisiskolásoknak, mind középisko­lásoknak szóló könyvek. Ezeket elolvasva megismerhetik az egy­házmegye értékeit Egy nagy mo­nográfia első kötete is megjelent, ugyancsak az egyházmegye törté­netéről. Szép gesztus volt - pályázati pénzből sikerült megoldani - a za­rándokhelyek határon átívelő za- rándokutakkal történő összekap­csolása. Az egyik máriagyűdi kegyszobrot a török időkben Eszékre menekítették, máig ott van a templomban, amely búcsú­járó hely. Ugyancsak megjelent egy képeskönyv 30 pécsi egyház- megyei templomról és 30 djakovói főegyházmegyei templomról (a djakovói egyházmegye nemrég lett érsekség). Az I. világháború előtt a Pécsi Egyházmegye több esperesi kerülete lenyúlt a mosta­ni Horvátországba. Kiemelkedő­en jó a kapcsolatunk a djakovói ér­sekséggel, s ugyanígy a XIV. szá­zadig hozzánk tartozott pozsegai püspökséggel is. ló példája ez an­nak, hogy nem kell szégyellni a múltat: a djakovóiak máig úgy be­szélnek a Pécsi Egyházmegyéről, mint egykori anyaegyházmegyé­jükről, amelyhez valamikor tar­toztak. Ha jól szemléljük a törté­nelmet, akkor annak értékei ben- ' nünket is gazdagítanak, kölcsö­nösen. Nagyon szép zarándokutunk volt a nyáron: Pécsről Mária- gyűdre, 22 kilométer távolságra Mayer Mihály megyés püspök: Amikor a papságért imádkozunk, akkor azt azért a közösségért tesszük, amely igényli, hogy valaki szolgálja. Együtt gondolkozunk, és együtt megyünk ■ A rene­szánsz nagy pécsi püs­pöke és költője Janus Pan­nonius. Eb­ben az év­ben volt új­ratemetése, jelent meg első verses­kötetének és evangéli- umos köny­vének fak­szimile ki­adása is. indult 1300 ember. Részben főúton, részben mellékutakon mentek, még a rendőrség is segített, hogy bizton­ságban megérkezzenek. Ez utóbbira eddig kevés példa akadt, de úgy lát­szik, most már a zarándokok is érde­melnek annyi figyelmet, mint a futó­versenyek résztvevői. Zarándoklato­kat vezettünk Rómába, Szentföldre, Lourdes-ba. Meg kell említenem, hogy a zenekedvelők is megtalálhat­ták a nekik tetsző programokat, hi­szen több koncertet tartottunk a Szé­kesegyházban, a Dómmúzeumban, más templomokban is. Szent Mór napjára misepályázatot írtunk ki. Ugyancsak a jubileumi esztendő ki­emelkedő eseményei közé tartozik, hogy megtartottuk az iparosok, vagy ha úgy tetszik a vállalkozók miséjét. Ezzel fejeztük ki azok iránti megbe­csülésünket, akik sokat dolgoztak az elmúlt években, sőt szponzoráltak is bennünket. Egyházmegyei kitünte­téseket adtunk át Péter és Pál napján azoknak az egyházközségi tagoknak, akik önzetlenül sokat segítettek ben­nünket. Nélkülük szinte létezni sem tudnánk, hiszen az egyház mögött - és ezt nem szokták leírni az újság­írók - nincsen semmi bevétel. Ezt nem azért mondom, mintha az egy­ház nagybirtokokat akarna, egysze­rűen csak olyan forrást, amivel az in­tézményei biztonságosan működhet­nek. A környező országokban az egy­házaknak nem kell koldulniuk. Ha azt mondjuk, hogymi is keresztény érték­rendet akarunk, akkor ezt a keresz­tény értékrendet ne koldulásból, ne a mindenkori országgyűlés évenkénti szavazásátától függve kelljen létrehoz­nunk. A millenniumi eseménysorban fel­tétlenül meg kell említenem az au­gusztus 23-i szentmisét a Bazilika előtti téren. Itt volt a pápa legátusa, Schönborn bécsi bíboros úr, hatvan magyarországi és külföldi püspök, 120 pap és szerzetes, több mint tíz­ezer hívő.- Pécs lázasan készül arra, hogy a jövő év elején méltóképpen visel­hesse az „Európa kulturális fővá­rosa” címet. Kultúra és történe­lem, a város, a püspökség, az ezer esztendős egyházmegye és a vár­megyék egymáshoz kötődő, kap­csolódó fogalmak, intézmények.- A jubileumi évben az egyház nemcsak a templomokban, sekres­tyékben ünnepelt, hanem igyekezett ezekből kilépni, talán így is lehet mondani: az embereket, a polgáro­kat - a társadalmat - megmozgatni. A papság szolgálat, az emberek szolgálata- júniusban kezdődött és jövőre, ugyancsak június­ban ér véget a papság éve. XVI. Benedek pápa levelé­ben többek között a világi­akkal való együttműködés­re, püspökökkel és a pap­testvérekkel megélt egységre buzdítja a lelkipásztorokat. Ha ez az év a papság éve, akkor az egyház vezetőinek az éve, de nem elszakítva az egyház tagjaitól. Azt akar­juk és azért imádkozunk, hogy az egyháznak legye­nek, maradjanak vezetői, mert ha egy intézménynek nincsenek vezetői, akkor az az intézmény elhal. Amikor mi a papi hivatásokért imádkozunk, akkor soha­sem magunkért tesszük, ha­nem azért a közösségért, amely igényli, hogy valaki szolgálja, és ne kiszolgálja. Amikor azt mondjuk, hogy világiakkal való együttmű­ködés, ez a legtermészete­sebb dolog, hiszen együtt gondolkozunk és együtt me­gyünk. A pap egyedül kevés, ha nincsen mögötte az a hí­vő közösség, amelyet ő szol­gál, és amely megbecsüli a pap szolgálatát - mondta a püspök Ennek jegyében tekintünk a 2010-es év elé is. Tudjuk, hogy 2010-ben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa lesz, s ez a pécsi egyházmegyének, Baranyának és Tolnának is nagy ün­nepe. Mi a társadalomnak, keresz­tény emberként, alkotó tényezői va­gyunk, s nem állhatunk távol a 2010- es év megünneplésétől. De a 2010-es ünnep sem lehet távol tőlünk, nem le­het tőlünk függetlenül megrendezni. Az egyházmegye, az egyházmegye városai, falvai a központ örömének ugyanúgy örülnek, mint ahogy ma­guk a pécsi polgárok.- A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevélben fordul szembe az újpogányság egyre ter­jedő szellemével.- Azok, akik nem kaptak keresz­tény értékrendet, más értékrendet próbálnak keresni. Sokan a sámánok, az úgynevezett régi magyar dicsőség felé orientálódnak, azt gondolják, és azt mondták már évekkel ezelőtt is, hogy a kereszténység az erős, küzdő .magyart letompította. Szerintük a Koppány és hívei által felmutatott küzdelmet kellene magunkévá tenni. A történelem bebizonyította, hogy ezek tévutak. Ezért úgy látja a ma­gyar püspöki kar is, és mi is, hogy ez az újfajta pogányság tévút. Márpedig a tévutak megosztják a társadalmat, s jönnek a szekértáborok, a mély sza­kadékok, s akkor egy-egy gazdasági és politikai ígérettel nem lehet semle­gesíteni azokat a veszélyeket, ame­lyekbe belevinnék országunkat és né­pünket Meg kell mutatnunk, hol van az a szikla, amelyen állunk, és mi­lyen veszély leselkedik ránk, ha erről lejjebb csúszunk. Amikor mi a jövőbe nézünk, ak­kor optimisták vagyunk. A pápa kör­levelében - Caritas in veritate - arról szól, hogy az ember felelőssége a má­sik ember érdekét is látó szeretet. Ha a világban elszennyeződik minden, elhasználjuk az összes fűtő- és nyers­anyagot, akkor vajon mit hagyunk a jövő generációknak? XVI. Benedek arról ír, hogy a környezetszennyezés­nek oka van, minden mögött ott áll az ember. Az egyház nem receptet akar adni, hanem mindig segíteni akar az embereken, jó irányba terelni az em­berek gondolkodását, erősíteni fele­lősségérzetét- Az egyházmegye püspöke ho­gyan néz a hamarosan beköszöntő új esztendő elé?- Ha ez a világ csak rossz, csak el­átkozott lenne, akkor lézus Krisztus nem született volna meg, nem jött vol­na közénk. Közénk jött, hogy az em­bert felemelje, az embernek elsősor­ban nem technikát, konzumot ígér, hanem felelősségteljes életet, lehető­séget arra, hogy meglássa az Istent, meglássa maga körül a többi embert, elsősorban a legelesettebbeket Sze­retnénk a következő évben is személyesen megszólítani az embe­reket különböző programokkal: mi­sékkel, liturgikus cselekményekkel, konferenciákkal, további együttlétek- kel, előadásokkal. Bízunk abban, hogy a „Pécs Európa Kulturális Fővárosa” eseménysor kapcsán az emberek megtapasztalhatják a keresztény kultúra gazdagságát és értékét Az elkövetkezendő esztendőre kívánom, hogy megmaradhassunk azon a sziklán, amelyen eddig is áll­tunk. így a jövőbe tekintve kívánok minden újságolvasónak, minden Tol­na megyeinek olyan optimizmust, amely a karácsonyi szereteten és az újévi bizonyosságon alapul. Remé­lem, ha majd év közben Tolnába is megyek bérmálni, avagy eljutok a kü­lönböző ünnepekre, alkalmakra, ak­kor együtt tudunk örülni továbbra is azokkal, akiket szolgálunk és akik mindig ott állnak mellettünk, a szol­gálatunkat várva. ♦ I

Next

/
Thumbnails
Contents