Tolnai Népújság, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-12-20 / 49. szám

8 2009. DECEMBER 20., VASARNAP Telekom Civil és CivilNET Díjcsomag - a civilekért A Magyar Telekom Magyarország vezető infokommunikáeiós szolgáltatójaként lehetőségeihez mérten segíti azok munkáját, akik a magyar társadalom, azaz mindannyiunk gondjainak megoldásán, enyhítésén fáradoznak. A már jól ismert Telekom Civil Díjcsomaggal a civil szervezetek jelentős kedvezménnyel vehetik igénybe a Magyar Telekom vezetékes távközlési szolgáltatásait. Emellett 2010-től a közhasznú szervezetek pályázhatnak a díjmentes elérést biztosító CivilNET internetes díjcsomagra is. A 2010. évi Telekom Civil és CivilNET Díjcsomag pályázati felhívásunk és a pályázati adatlap megtalálható a www.magyartelekom.hu/civii internetes oldalon. ■ ■ Összességében veszteséges is lehet az idén a pénzügyi szektor Nem kizárt, hogy szektorszinten veszteséggel zárják 2009-et a ha­zai pénzügyi vállalkozások, hi­szen az első három negyedévben mindössze 1,6 milliárdos adózott profitot termeltek - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) napokban közzétett adataiból. A gyenge üzleti teljesítmény oka, hogy a szektornak 2009-ben több kedveződen tényezővel kel­lett szembesülnie. Az új kihelye­zések növekedését gátolta, hogy az egyik oldalról mind a gépjár­mű-, mind az ingatlanfinanszíro­zás iránti kereslet erőteljesen visszaesett az év első felében (és azóta sem indult növekedésnek), másrészt a banki finanszírozás zuhanásával párhuzamosan erő­teljesen mérséklődött az újonnan kihelyezhető források mennyisé­ge is. (A pénzügyi cégek nagyobb részben a bankoktól, kisebb rész­ben pedig a tőkepiacról szerez­nek kihelyezhető forrásokat.) ■ Jóval magasabb volt a meg nem fizetett hitel aránya az első fél évben. Ráadásul a késedelmes téte­lek aránya az első fél évben je­lentősen megugrott, és a hitelek­nél megközelítette a 9 százalé­kot. Ennek elsősorban az az oka, hogy a devizakölcsönöknél - amelyek aránya a pénzügyi vál­lalkozások esetében még a ban­kokénál is magasabb - nőtt a fo­rintban számított adósság, mi1 közben az adósok amúgy is ne­hezebb helyzetbe kerültek, *u Figyelemre méltó, hogy a fel­ügyelet adatai alapján a 270 ha­zai cég 44 százaléka volt veszte­séges az első fél évben, ráadásul úgy, hogy szezonális okok miatt általában ebben az időszakban képződik magasabb eredmény. Mindezek tükrében az is előfor­dulhat, hogy 2009 egészére vo­natkozóan jelentős egyedi veszte­ségek jönnek a piacon, s az sem kizárt, hogy összesítve az egész alszektor is mínuszban zárhat. Szereplők száma* 2007 2008 2009** Pénzügyi lízing 86 87 88 Hitelnyújtás*** 150 153 156 Folyó faktoring 64 61 62 Work outfakt 70 71 73 Egyéb 18 18 24 Összesen 249 262 270 * PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOKNÁL, TEVÉKENYSÉG ALAP JÁN. ** ELSŐ FÉL ÉV. * * * PÉNZKÖLCSÖNNEL EGYÜTT. FORRÁS: PSZÁF A még 2008-ban is jelentős osztalékkifizetések miatt nem javult a szektor tőkehelyzete sem, sőt, a június végéig tartó 12 hónap alatt 6,9 százalékkal csök­kent az összesített saját tőke nagysága. Az első fél év végén pedig már 36 olyan szolgáltatót tartott nyilván a PSZÁF, amely nem teljesítette a minimális kö­vetelményeket - ez a szám dup­lája az egy évvel korábbinak. A szolgáltatói létszám alakulá­sában viszont egyelőre nem tük­röződik a gazdasági válság hatá­sa, hiszen az év első hat hónap­jában kilenc új vállalkozás ala­kult, és csak egy szűnt meg, nagyjából hasonlóan a megelőző néhány negyedév irányzatához. Ennek, viszont pusztán az az oka, hogy az új cégalapításokat jellemzően még a válság előtt kezdeményezték. ■ Együtt. Veled Bírálja a pókertörvényt a Magyar Póker Szövetség GAZDASÁG Ideje megalkotni a víztörvényt pécs után A víziközmű-szövetség elnöke szerint széttagozódott a vízszolgáltatás HIRETÉS Egységes vízközműtör­vényre lenne szükség, hogy a pécsihez hasonló anomáliák ne ismétlődje­nek meg - mondja a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Újvári Miklós „A külföldi tőkét azért érdekli más országokhoz hasonló mó­don a magyarországi vízvagyon feletti rendelkezés, mert az ivóvíz ára ma rendkívül alulértékelt, és ez a jövőben változni fog” - ezzel magyarázza a vízszolgáltatók körült kialakult vitákat Ányos Jó­zsef, a Magyar Víziközmű Szö­vetség elnöke, a Debreceni Víz­mű Zrt. vezérigazgatója. Ányos szerint a víz olyan érték, amely­nek csökken a mennyisége, egy­re szennyezettel^ a környezet, amelyből származik, emiatt egy­re veszélyeztetettebb. A szabályo­zás, ha nyomokban létezik is, azonban nem egységes, így for­dulhatnak elő a pécsihez hason­ló konfliktusok. A Pécsi Vízmű Zrt. a vízi­közmű-szövetség aktív tagja volt, hatékonyságban és a szolgálta­tás színvonalában a legjobbak közé számított. Emiatt is nehe­zen fogalmaz meg véleményt a szövetség elnöke mindarról, ami Pécsett történt. A baranyai me­gyeszékhelyen az önkormányzat szerződést bontott a francia tu­lajdonú szolgáltatóval, a szolgál­tatással pedig az önkormányzati A vállalkozások szerint ellehetetlenülnek a pénzdíjas versenyek is Kifogásolja a hét elején elfoga­dott pókertörvényt - azaz a még 1991-ben hozott, a szerencsejá­ték szervezésről szóló törvény módosítását - a Magyar Póker Szövetség, ezért Sólyom László köztársasági elnökhöz fordult, kérve az államfőt, hogy a tör­vényt megfontolásra küldje visz- sza a parlamentnek. Erről Tatár Gergely, a Magyar Póker Szövet­ség elnöke beszélt. Közölte azt is: az elfogadott törvénymódosí­tás elleni tiltakozásul demonst­rációt szervez a szövetség jövő kedden, azaz december 22-én, 14 órakor a Ferenciek terén, az aluljáróban, ahol rögtönzött pó­kerversenyt is tartanak. A Magyar Póker Szövetség ve­zetője szerint az elfogadott új jogszabály-módosítás csak lát­szólag könnyíti meg a pókerver­senyek szervezését. Annak va­lódi célja az, hogy visszaterelje a játékosokat a kaszinókban talál­ható pókerasztalokhoz. A tör­vényben rögzített korlátozás mi­att a Magyar Póker Szövetség szerint Magyarországon nem le­het jelentős nemzetközi verse­nyeket szervezni. így ezek elke­rülik az országot, holott az ilyen versenyek ugyanolyan ismertsé­get biztosítanának Magyaror­szág számára, mint a Forma-1. Ez szerinte nem piackonform szabályozás, megfojtja a kaszi­nókon kívüli pókeréletet Ma­gyarországon. Hazánkban jelenleg mintegy 160 bejegyzett pókeregyesület, illetve -klub működik, és az el­nök számítása szerint mintegy 300-400 helyen szerveznek ver­senyeket. Az úgynevezett „élő” játékosok száma mintegy 40 ezerre tehető az országban, az online, azaz az interneten ját­szókkal együtt összesen mint­egy 200 ezren pókerezhetnek az országban. ■ tulajdonú Tettye Forrásház Zrt.-t bízta meg. Ányos József számára kérdés, hogy az önkormányzat kimerített-e minden jogi lehető­séget érdekei érvényesítésére, mielőtt őrző-védő céget bízott meg a vízközműcég elfoglalásá­val. Az elnök szerint a vízszolgál­tatás sokkal kényesebb rendszer annál, mint hogy ilyen anomáli­áknak legyen kitéve. Ha a dolgo­zókban, alkalmazottakban fe­szültség van, az könnyen a víz­szolgáltatás, az akár nemzetbiz­tonsági kérdésnek is tekinthető vizbiztonság rovására mehet - mondja Ányos József. Magyarországon egyébként csaknem 400 különféle cég fog­lalkozik vízközmű-szolgáltatás­sal. A vezetékes ivó­víz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztitás szerveze­te teljesen széttago­zódott. 103 cég tömörül a vízi- közmű-szövetségbe, de a rend­szer egy rossz irányú fejlődés kö­vetkezménye. Ányos József sze­rint ez az egyetlen közműszolgál­tatás, amelyet nem szabályoz egy­séges törvény. Az önkormányza­ti törvény kimondja ugyan, hogy az önkormányzatok feladata az ivóvíz-szolgáltatás megszervezé­se, de ennek módjáról nem ren­delkezik. A közművagyon, amely a víz- és csatornaszolgáltatást végzi, az önkormányzatok tulaj­donába került, és korábban még arra is volt lehetőség, hogy a ve­zetékek apportként a cégek tulaj­donába menjenek át. Miután több cég (velük pedig a csővezetékek, csatornák, tisztí­tók) került magáncégek kezelé­sébe, ezek állapotáért már ezek a cégek felelősek: Csakhogy a víz­díjat nem a gazdálkodó szerveze­tek, hanem az önkormányzatok határozzák meg, vagyis a cégek árbevételére a politikának nagy befolyása van. A politikusoknak pedig elemi érdekük, hogy a víz­díj alacsony legyen. Ilyen helyzet­ben világos, hogy a vízközmű­cégek jelentős része a közműve­ken spórol, nem igyekszik felújí­tani a csővezetékeket, amiből pe­dig 15-20 helyenként ennél is ma­gasabb százalékos hálózati vesz­teség származik (ennyi szivárog el a vezetékekből). Ányos József ezt sok esetben rabló- gazdálkodásnak ne­vezi: a vízszolgáltató az önkormányzat döntései által vezérel­ve az amortizációval nem foglal­kozik, fejlesztésre alig költ, és nincs hatóság, amely olyan díjak alkalmazására kényszerítené az önkormányzatokat, amelyek ezekre fedezetet biztosítanának. A vízdíjat természetesen a víz­kivétel módja is befolyásolja, az országban mégis akár 6-8-szoros vízdíjkülönbségek is előfordul­nak. Ányos József szerint a meg­oldás egy egységes díjstruktúrát szabályozó törvény lenne, amely meghatározná a minimális szol­gáltatás mértékét, a kötelező amortizációs költségeket, és egy­értelműen állást foglalna a tulaj­donlás kérdésében. ■ A vízdíj egyelőre önkormányzati, politikai kérdés. Ányos József: A pécsi vita könnyen elmérgesedett volna Tisztább lett az Észak-Alföld ivóvize befejeződött az Észak-Alföld régió ivóvízminőség-javító programjának első üteme: a régió 41 településén az Európai Unió támogatásával tisztább és egészségesebb ivóvíz folyik a csapokból. A települések nem megfelelő állapotú ivóvízvezetékeinek cseréjével javul a vezeté­kes ivóvíz íze, szaga és látványa is. Kicserélték az elavult települési ivóvízhálózatok jelentős részét, és száz százalékban tisztíthatóvá tették az érintett települések ivóvízhálózatát. AZ első szakaszban 115 km ivóvízvezetéket és az ehhez kapcsolódó házi bekötéseket cserélték ki, közkutakat, tűzcsapokat telepítettek, új aknákat alakítottak ki. >

Next

/
Thumbnails
Contents