Tolnai Népújság, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-14 / 292. szám

2 Sokszoros véradókat köszöntöttek Decsen decs Többszörös véradóit köszöntötte a Vöröskereszt helyi szervezete nemrégi­ben a Faluházban. Összesen harminc oklevelet és aján­dékot osztottak ki az ünnep­ségen. Tízszeres donor több is volt, de ötven, hatvan, sőt hetvenszeres véradó is akad a településen. Az estet va­csora zárta, (he) Több mint száz diák megkapja az ösztöndíjat Paks Összesen százhuszon­öt diák nyújtotta be igényét a Bursa Hungarica Felsőfo­kú Ösztöndíjpályázatra. Ti­zenkilenc olyan pályázó volt, akinek kérelmét nem találták indokoltnak. A tá- | mogatottak különböző mér- í tékű juttatásban részesül- | nek. Három- és nyolcezer forint közötti összeget kap­nak, és ehhez jön még a megyei önkormányzat, va­lamint az oktatási miniszté­rium által kiutalható ösz- szeg. (vt) Fekete István sírjánál is jártak a nyugdíjasok dombóvár Élő Lajosné Ró- zsika népi iparművész szervezésében tizenhárom dombóvári nyugdíjas láto­gatott el a Somogy megyei Göllébe. Megtekintették a bélyeges téglagyűjteményt, a dombóvári festő, Csonka Sándor képeiből rendezett állandó kiállítást, majd fel­keresték Fekete István író sírját is. Utóbbinál mécsest gyújtottak, (ts) Megnézték a téglagyűjteményt TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Bonyhád ügynökségvezetőjét: Varga Imre 06-30/317-0407 Továbbiak a TEOLhu hírportálon SZEKSZARD ES TÉRSÉGÉ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. DECEMBER 14., HÉTFŐ Őcsény belterületi csapadékvíz-elvezetését is segítené a Szekszárd-Bátai-főcsatorna rendezése. A képen Fülöp János polgármester (balról) és Beke Zsolt Egy igennel megy a belvíz főcsatorna Ha minden jól alakul, tavasszal indulhat a beruházás Egy utolsó küszöböt kell már csak átlépni, hogy zöld utat kapjon a bátai zsilip fenékküszöbének mélyítése és a Szekszárd- Bátai-főcsatorna vízrende­zése. Ez megoldás lenne a Sárköz belvízproblémáira. Steinbach Zsolt Egy tulajdonosi hozzájárulás ki­vételével minden készen áll, hogy a Szekszárd-Bátai-főcsa­torna átfogó vízrendezését cél­zó, mintegy hatszázmillió forin­tos beruházás zöld utat kaphas­son. A Közép-dunántúli Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság (KÖDU KÖVIZIG) által tavaly tavasszal benyújtott európai uni­ós pályázat sikeresen túljutott a második fordulón is. A tervek szerint 2010. január 10-én írnák alá a támogatási szerződést. En­nek most egyetlen akadálya lát­szik: az államot képviselő Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. még nem adta ki a beruházáshoz szükséges tulaj­donosi hozzájárulást Többek kö­zött erről is szó volt a Magyar Hidrológiai Társaság Tolna me­gyei terüleü szervezetének múlt heü, szekszárdi rendezvényén. Kaszab Gábor, a KÖDU KÖVIZIG vízkárelhárítási osz­tályvezetője lapunknak elmond­ta: a többi érintettel, így az ön- kormányzatokkal, a MÁV-val, a közútkezelő társasággal, a ma­gántulajdonosokkal sikerült gyorsan megegyezni a tulajdo­nosi hozzájárulásokról. A víz­ügyi igazgatóság az MNV Zrt.- hez már korábban felterjesztette a kérelmét, de onnan egyelőre nem kapták meg a hozzájáru­lást Enélkül viszont nem lehet megkötni a támogatási szerző­dést, így elesnének a pályázati támogatástól, a beruházás meg­hiúsulna. A Sárköz vízrende­zésére viszont nagy szükség leenne. A mintegy 40 kilométer hosszú Szekszárd- Bátai-főcsatorna ugyanis nem tudja megfelelően ellátni a felada­tát, nem képes elég gyorsan elve­zetni a lefolyó vizeket a Dunába. Egyrészt, mert nagyon kicsi a me­der lejtése. Másrészt pedig a csa­torna medrének alja mintegy másfél méterrel mélyebben van, mint a dunai kifolyónál a bátai zsilip fenékküszöbe, így egy bizonyos víz­oszlop magasság alatt a csatornából gravitá­ciós úton nem tud ki­folyni a Dunába a víz, azt legfeljebb szivattyúval lehet átemelni. Mindezek miatt a csa­torna vize akár több mint húsz kilométer hosszan is visszaduz­zad, és gyakran elönti a környe­ző területeket. Fontos tehát, hogy a beruházás révén többek között lejjebb kerüljön a bátai kifolyó, il­letve elvégezzék a meder kotrá­sát Mint azt Beke Zsolt, a vízügyi igazgatóság szekszárdi szakasz- mérnökségének vezetője el­mondta, ez megoldaná a főként a gazdálkodókat érintő belvíz-prob­lémákat. Az érintett önkormány­zatoknak is biztonságot jelente­ne, ha a belterületi csapadékvi­zeket egy olyan csatorna fogadná be, amely gyorsan el tudja vezet­ni azt A beruházás révén a csa­torna vízszintjének, így a termő­földek talajvízszintjének szabá­lyozására is kedvezőbbé válnak a feltételek. A közvilágításon is spórolna az önkormányzat harc Jövőre várhatóan az idei­nél közel kilencmillió forinttal kevesebb állami támogatáshoz jut a harci önkormányzat, ám mivel jelentős megtakarítással rendelkezik a község, a 2010-es esztendőt is át tudják vészelni - nyilatkozta lapunknak Béni Zol­tán polgármester a község nem­rég elfogadott jövő évi költség- vetési koncepciójával kapcsolat­ban. Takarékoskodásra minden­esetre szükség lesz. Spórolni kell a fűtésen, a világításon is. A falun áthaladó két közút kivé­telével például az összes utcá­ban este és reggel fél-fél órával csökkentik a közvilágítás idő­tartamát. Azt is szeretnék elér­ni, hogy az egészségház rezsijé­nek a felét a vállalkozó orvos vállalja át. Az önkormányzati épületben működő postától és a takarékszövetkezettől bérleti dí­jat kérnek. A község saját ren­dezvényt nem szervez jövőre, és az eddigieken túl nem támo­gat semmilyen szervezetet. A spórolás mellett viszont szá­mos beruházás is várható jövő­re, és a község továbbra sem fe­ledkezik meg a rászorulók tá­mogatásáról. ■ K. S. Elkészültek a járdák és a lakásfelújítás TENGELic Nemrég befejezték a je­lenleg üresen álló szolgálati la­kás és több járdaszakasz felújí­tását Tengelicen - tájékoztatott Gáncs István polgármester. A hatvannyolc négyzetméteres, a mai kor igényeinek megfelelő szolgálati lakást a reménybeli új orvosnak szánják. A státuszt jö­vőre hirdetik meg, miután a je­lenlegi, már nyugdíjban levő or­vosokkal 2010-ig van megállapo­dása a községnek. A korábban megkezdett járda- felújítások folytatása a Rákóczi és a Kossuth utcát érintette. Gáncs István elmondta: a lakás- felújítás és a járdaépítés össze­sen mintegy nyolcmillió forintba került, úgynevezett CÉDE-pályá- zati támogatás segítségével és hozzávetőleg hárommillió forin­tos saját erővel készült el. A munkákat igyekeztek a legol­csóbban elvégezni, közfoglalkoz­tatottakat is bevonva, helyi vál­lalkozás kivitelezésében. ■ S. K. Két év áll rendelkezésre a beruházás befejezésére amennyiben nem hiúsul meg a pályázat, a támogatási szerződés aláírása után kez­dődhet a közbeszerzési eljá­rás a kivitelező kiválasztásá­ra. Ez jó esetben szűk két hó­nap, tehát a kivitelezés opti­mális esetben 2010 tavaszá­nak elején indulhat A beru­házást a támogatási szerző­dés aláírásától számított hu­szonnégy’ hónapon belül, az­az 2012 januárjában be kell fejezni. ■ Hozzájárulás nélkül eles­nek a támoga­tástól. Vitatkoztak Faddon a telekadóról és a mezőőri járulékról kedvezmény Felére csökken az állami támogatás, ezért az idegenforgalmi közterhet megemelték a képviselők fadd A telekadóval kapcsolatos kedvezményekről alakult ki vi­ta a faddi képviselő-testület leg­utóbbi ülésén. Mint arról ír­tunk, a magánszemélyeknek akkor kell telekadót fizetniük Faddon és Domboriban, ha a tel­kükön nincs épület. A telekadó mértéke száz forint négyzetmé­terenként. Az előterjesztésben többek között az szerepelt, hogy Dombon Öregfaluban a beépí­tetlen földterületek 90 százalé­kos, a dombori út jobb oldalán levő, beépítetlen üdülőtelkek 95 százalékos telekadó-kedvez­ményben részesüljenek. Her- czig Gáborné jegyző elmondta: az öregfalui telkek idős tulajdo­nosai között vannak, akiknek aránytalanul nagy terhet jelen­tene a teljes adó megfizetése. A még beépítetlen üdülőtelkek tu­lajdonosainak azért méltányos a jelentős kedvezményt megad­ni, mert csak nemrég alakult meg a közműtársulat, közmű­vesítés híján még nem lehetett megkezdeni az építkezéseket. Bényi András képviselő azt ki­fogásolta, hogy a hasonló faddi telkek nem kapnak ilyen köny- nyítést. Javasolta, hogy ne le­gyen különbségtétel Fadd és Dombori között, egységes és csak nyolcvanszázalékos le­gyen a kedvezmény. A képvise­lők többsége ezt nem támogat­ta, az eredeti előterjesztést vi­szont igen. A jó szezon Domboriban jelentős adóbevételt hozott (korábbi felvétel) A kedvezmény mellett adó­emelésről is született döntés. Az idegenforgalmi adó a vendégéj­szakánkénti 280 forintról 320 forintra emelkedik jövőre. Her- czig Gáborné elmondta: nem túlzott az emelés, hiszen az adó mértéke 2005 óta nem változott, és maximuma egyéb­ként is 415 forint, amitől a 320 még így is elmarad. Azért kellett emelni, mert míg eddig egy fo­rint beszedett idegenforgalmi adó után két forint állami támo­gatás járt, addig jövőre már csak egy. Ebben az évben egyébként Dombori látogatottságának nö­vekedése miatt terven felüli, több mint tízmillió forint volt az idegenforgalmi adó bevétel, eh­hez jött a bő húszmilliós állami támogatás, amire jövőre már nem lehet számítani. A testület teljes egyetértésben döntött arról is, hogy nem vál­toztatják meg a teme­tői díjakat. A mezőőri járulékokét sem, de ott más volt a helyzet. A járulékot hektáron­ként 300-ról 400, tanyánként 1000-ről 2000 forintra emelték volna. Az ügyrendi bizottság a tanyák esetében 1500 forintot javasolt. Ám sem ez, sem az ere­deti előterjesztés nem kapott többséget, így maradtak az eddi­gi tarifák. ■ S. Zs. ■ A temetői djjak nem emelkednek. t 4 X I 4

Next

/
Thumbnails
Contents