Tolnai Népújság, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-01 / 281. szám
3 2009. DECEMBER 1., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR A Gyűrűkért ezer évet ölel közösség Szoboravatás, zászlóátadás a millenniumi ünnepségen Dr. Haag Éva alpolgármester vette át a Szekszárdnak szánt zászlót dr. Puskás Imrétől a Babits színpadán. Háttérben a Pannon Filharmonikusok JEGYZET o , ■k SZERI t V ÁRPÁD Ingyenesen kerül pénzbe tetszik vagy sem, az ingyenes általános iskolai oktatás már régóta nem ingyenes mifelénk. Ezt legjobban a gyakorló szülők tudják, akik rendszeresen kisebb- nagyobb pénzösszegekkel járulnak hozzá a különböző kiadásokhoz. Már rég nem a tanszerekről, tankönyvekről van szó - azok ára annak rendje s módja szerint piacosítottá vált, s ennek okán kisebbfajta vagyont visznek el a családi kasszából. Ám könyvek nélkül a dolgok jelenlegi állása szerint nem nagyon lehet tanulni, ezért azok megfizetése, ahogy mondani szokták, benne van a pakliban. Ezzel együtt is ismertek azok a történetek, melyek jegyzetek, kották - féllegális, avagy egyenesen illegális - másolásáról szólnak: ezek az eljárások azonban jobbára megmaradtak a felsőoktatás keretei között, egyelőre még nem szivárogtak át az alsó fokra. Persze, ha így „fejlődünk”, a jövő ezen a téren is beláthatatlan távlatokat nyithat előttünk. de nem is a könyvek okán, hanem az egyéb kiadások miatt szoktak időnként a szülők a szívükhöz kapni. Mármint azok, akik maguk is napi megélhetési gondokkal küzdenek - tehát „csak” a csendes többségről van szó. jelen állás szerint a szegényedő szülők gyakorta a még jobban szegényedő iskolákat támogatják forintjaikkal. Ami önmagában nemhogy nem baj, de több okból is fontos lehet. A komoly bajt, legalábbis ebből a szempontból, számos iskola súlyosbodó anyagi gondja jelenti. Egykoron valamennyi politikai erő egymást túllicitálva nevezte stratégiai ágazatnak az oktatást. Ami a jelzős szerkezetet illeti, az igaz is: csak mindenki elfelejtette hozzátenni, hogy kellő pénzt nem áll módjában ehhez az ágazathoz rendelni. Két jeles ünnepi eseménnyel is szolgált tegnap Tolna megye millenniumi évének zárórendezvénye. A megye egy jeles alkotással, Szekszárd város pedig megyezászlóval gyarapodott. Szeri Árpád Az ezeréves megye volt a főszereplője a tegnapi millenniumi záróünnepségnek. A rendezvény első része, azaz a szoboravatás Szekszárdon, a vármegyeháza udvarán várta a közönséget, a települési polgármestereket, intézményvezetőket, a társadalmi szerveződések képviselőit. A bátaszéki Kismődi Ferenc Énekegyüttes alkalomhoz illő műsora után dr. Puskás Imre lépett a mikrofonhoz.- Az ezer éve maradandó dolgot, Szent István király alkotását, a megyét ünnepeljük - kezdte a megyei közgyűlés elnöke. - Egészen pontosan az ezeréves Tolna megyét, amelynek területe része volt az 1009. augusztus 23-án alapított pécsi püspökségnek. A szentistváni mű, amelyet nem a kéz, hanem a szellem hozott létre, betöltötte és betölti hivatását a magyar államiság fennállásának minden korszakában. A megye elsősorban közigazgatási kategória. Ma is van ön- kormányzata, hivatala, intézményei, ahol ezrek dolgoznak és tízezreknek nyújtanak szolgáltatásokat. De a megye közigazgatásának része a 109 települési önkormányzat is, ahol a közel 240 ezer polgár életét szervezik. Mégis, ha azt halljuk: Tolna megye, akkor nem az egészségügyi ellátás, szociális intézmények, az oktatásügy, különösen nem szervezeti és működési szabályzat, vagy a szociális segélyezés jut eszünkbe. Tolna megye szívünknek kedves tájakat jelent, de elődeink alkotásai is azonosulási pontok az itt élők számára. Történelmi áttekintése után az az Erdélyből származó Szatmári Juhos László szakmai tanulmányait a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán és a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte. Köztéri szobrai több helyen - nemcsak Magyarországon, hanem Lengyel- országban és Németországban elnök a felavatandó alkotást méltatta. Mint mondta, Szatmári Juhos László szobra térben magában foglalja Tolna megye jellegzetes vidékeit, időben átfogja az ezer esztendőt.- A szoborra tekintve ismerős a dimbes-dombos táj, és megpillantva a templomot, értjük, hogy többről van itt szó, mint a minden településen fellelhető isten házáról - hangsúlyozta az elnök.- Ez a templom a bennünket ezer esztendeje megtartó kultúránk, civilizációnk szimbóluma. Templom, amely köré szerveződik település, közösség, amely a megmaradáshoz támpontot ad erkölcsben és amely tigyelmezis - megcsodálhatok.- a vár- megyeháza udvarán található Borkút is keze munkáját dicséri Idén a Magyar Művészeti Intézet és a Képzőművészeti Lektorátus értékelése alapján őt kérte fel a megyei önkormányzat a millenniumi szobor elkészítésére. tét bennünket múlandó és maradandó értékekre. Az előttünk lévő szobor címe Gyűrűkért. A gyűrűforma lehetne csak egy eszköz a szobrász számára, ami keretet ad alkotásának, amivel esztétikailag egységessé teheti. A gyűrű azonban nemcsak egy alkalmas forma a mű keretbe foglalására, hanem lelki tartalom is. Gyűrűvel fejezzük ki elkötelezettségünket, hűségünket, valahova tartozásunkat. Az alkotást dr. Puskás Imre dr. Pálos Miklós és Kapitány Zsolt alelnökökkel együtt leplezte le. Szentelést és áldást Szabó Vilmos Béla evangélikus esperes, Rácz József református esperes és Ravasz Csaba katolikus plébános tartott. A második felvonás a Babits Mihály Művelődési Házban zajlott le. Itt adta át dr. Puskás Imre Szekszárd városnak a megyezászlót, amit - Horváth István polgármester parlamenti elfoglaltsága miatt - dr. Haag Éva alpolgármester vett át. A záróünnepség szó szerint értendő záróakkordjait a Pannon Filharmonikusok klasszikus művekből összeállított koncertje szolgáltatta. HIESAV Elkészült az új játszótér a faluban fürgéd Nemrégiben elkészült a modern kor követelményeinek, nem utolsósorban az uniós szabványoknak is megfelelő új játszótér Fürgédén - tájékoztatott Barkó- czi József polgármester. A község a Leader-program keretében pályázott, 2,8 millió forintra. A játszótéren hinták, csúszda mellett pihenőpadokat és hulladéktartókat is felszereltek, (sk) Jól szerkesztik a szöveget az ESZI-sek PAKS Idén is helytálltak az Energetikai Szakközépiskola diákjai az országos szöveg- szerkesztői versenyen. Az ESZI ll.d osztályos tanulói közül hárman az első tízben végeztek. Az iskolák közötti csapatversenyben a paksiak a 2. helyezést szerezték meg, alig lemaradva a győztestől. Az ESZI-t képviselő diákok helyezésük sorrendjében: Szente Barbara, Bognár Bianka, Rácz Bernadett, Boros Bernadett, Klippel Krisztina, Tumpek Gabriella. Felkészítő tanáruk Fórizsné Martos Klára volt. (vt) Térfigyelő kamera kiépítését fontolgatják siMONTORNYA Az elszaporodó rongálások ellen hathatósabb védelmet szeretne az önkormányzat. Terveik között a legfontosabb egy kamera- rendszer kiépítése. A terv a rendőrség szakmai útmutatásai alapján készül. A megvalósításhoz pályázati pénzt remélnek, az önerőt a költségvetésből biztosítják, (vl) Nem szeretnének magánmólókat tolna Első fordulóban tárgyalta a tolnai képviselő-testület múlt heti ülésén a tolnai holtágon történő mólólétesítésről szóló rendeletet. A helyi horgászegyesület azt javasolta, hogy magáncélú víziállásokat ne lehessen létesíteni a holtágon. A polgármesteri hivatal ezen indítvány alapján átdolgozza a rendelet-tervezetet, amit a decemberi ülésen elfogadhat a testület (sk) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Külföldön is találkozhatunk az alkotó szobraival ■ Szívünknek kedves tájakat jelent. Misszionárius gyerekek Az egyházmegyében egyelőre csak Szekszárdon működik a gyermekmisszió. Mayer Józsefné, a katolikus iskola tanára tájékoztatta lapunkat, hogy eddig öten voltak, s most újabb hét kisiskolás lépett be. A gyermekeket Benvin Sebastian atya avatta - a Pápai missziós Művek magyarországi igazgatója - a Béla téri templomban (képünkön). Vállalták, hogy imáikkal, ajándéktárgyakkal, s még a zsebpénzük egy részével is segítik a szegény sorsú kortársaikat A két évtized alatt barátokká váltak testvérvárosok A Németországba kitelepítettek építették ki a kapcsolatot PAKS Jákli Péter, Paks tanácselnöke és Hans Hammer, Reichertshofen polgármestere írta alá 1989. december elsején a két város testvérvárosi szerződését. A dokumentumot tegnap a két jelenlegi városvezető, Hajdú János és Michael Franken erősítette meg aláírásával a húszéves évfordulón. Előzőleg Paks polgármestere felidézte a történelmi előzményeket: negyven évvel a barátság létrejötte előtt Dunakömlőd németajkú lakosságának egy részét kitelepítették Reichertshofenbe és Laudába. Egyikük, Stenger Pál érkezett először küldöttségbe, és bábáskodott a kapcsolat létrejötte, majd szélesítése felett. Azóta rendkívül sokrétűvé vált a kapcsolat, élményt és tapasztalatot szerezhetett mindkét oldal a látogatások során. Ahogyan Hajdú János tréfásan megfogalmazta, a tapasztalatcseréken túl a baráti összejövetelek a helyi vállalkozások - úgy mint vendéglők és szálláshelyek - fellendítéséhez is hozzájárultak. Michael Franken kiemelte, hogy Magyarországnak milyen nagy szerepe volt a kettészakadt Németország egyesítésében. Mint mondta, a partnerekből barátokká váltak a paksiak és reichertshofeniek. A jubileum alkalmából a Prelátus- ban közösen megnézték az elmúlt húsz év legfontosabb momentumait felidéző filmet. ■ V. T. Michael Franken, Reichertshofen és Hajdú János, Paks polgármestere > i t
