Tolnai Népújság, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-11 / 290. szám
2009. DECEMBER 11., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG EGYHÁZI TÜKÖR Ezer oldalon az ezer esztendős egyházmegye első néhány százada Az ezeréves egyházmegye történetét egy közel ezeroldalas könyvben foglalta össze tíz szerző, köztük két Tolna megyei. A bátaszéki Sümegi József egyháztörténész a búcsújárásokról, zarándoklatokról írt, míg a paksi múzeum munkatársa, K. Németh András a könyvhöz kapcsolódó adattárért felelt. A középkor évszázadai című első kötetet november végén mutatták be Pécsen, a Dómmúzeumban. A könyv tartalmazza többek között az egyházmegye főpásztorainak életrajzát, az egyházi intézmények történetét, a pécsi liturgia sajátosságait, az oktatás és könyvkultúra jellemzőit és az egyházmegye építészettörténetét. Az ünnepi bemutatót Mayer Mihály megyéspüspök nyitotta meg, a kiadványt három professzor, Font Márta, a Pécsi Tudományegyetem tanára, Török , József, a Pázmány Péter Katoli- | kus Egyetem tanára és Zombori a István, a Csongrád megyei múze- % umok igazgatója méltatta. f Az emlékév záró rendezvé- I nyén misét celebrált Paskai László bíboros, amelyen részt vett a pozsegai püspök és a djokovói érsek is, hiszen egykor a mai Horvátország egyes területei is a pécsi egyházmegyéhez tartoztak. Befejezésként a résztvevők betekintést nyerhettek a püspöki kertbe, megnézték a bazilika altemplomát és a kincstárat. ■ H. E. Sümegi József az új kötettel Felkerestek több bibliai helyszínt a Szentföldön Kilenc napot töltött a Szentföldön 26 Tolna megyei zarándok. A katolikus hívek többsége paksi volt, de utaztak a csoporttal tolnaiak, faddiak, bogyiszlóiak és szekszárdiak is. A lelkivezetést a paksi plébános, dr. Keresztes Pál látta el. Felkerestek számos bibliai helyszínt: Betlehemet, Názáretet, Jeruzsálemet, a Karmel-hegyet és a Tábor-hegyet. Jártak a Galileai-tengernél, a Holt-tengernél, a judeai sivatagban, a Genezáreti-tó és a Jordán folyó partján. Megnézték a kánai mennyegző helyszínét, Massadant, Heródes menedékvárosát, Qumrant, a holt-tengeri tekercsek lelőhelyét, továbbá Ein Karemben - ahol Mária találkozott Erzsébettel - a vizitáció templomát és a Keresztelő Szent János templomot. Az útról a paksi Wollner Pál filmet készített, amit januárban vetítenek le a helyi plébánián. Tolnán, a zarándoklat egy másik résztvevője, dr. Saramó Márta tart - szintén januárban - képes élménybeszámolót. ■ W. G. Ki tudja, mi lenne nélkülük segítség Nehezedő feltételek között hasznosan szolgálnak Ferger Anita tulajdonképpen önállóan él, de ő is gondozásra szorul. A támogató szolgálat részéről Mérei Beáta segít neki rendszeresen Súlyos fogyatékossággal élők mindennapjaiban segít a Szilász Református Támogató Szolgálat. Nehezedő feltételek között is gondozottjaik megelégedésére dolgoznak. Steinbach Zsolt- Azelőtt szinte mindent meg tudtam egyedül csinálni, de most már szükségem van segítségre. Reggel nyolckor jön a Bea, kávét főz, segít mosakodni, elrendezni az ágyamat, kitakarít. Nekem ez a napi másfél óra elég, napközben el tudom látni magam - magyarázta Ferger Anita, aki a szekszárdi idősek klubjának egyik garzonjában él, súlyos fogyatékossággal, tulajdonképpen önállóan, mégis gondozásra szorulva. Ő az egyike annak a mintegy ötven sérült embernek, akiknek mindennapjaiban a Szekszárdon működő Szilász Református Támogató Szolgálat segít Az Anitának is segítő Bea, azaz Mérei Beáta a szolgálat egyik alkalmazottja. Naponta négy-öt embert lát el. Az Anita melletti szobában például egy agyvérzéses hölgy lakik. Őt emelgetni kell, etetni, fürdetni. Van egy olyan agysérült gondozottja is, aki családban él, vele alkalmanként négy órát kell foglalkozni, fejlesztő gyakorlatokat csinálni vele. Akad, akit busszal, kerekes székkel kísér orvoshoz, van iratai segítségre szoruló, akit tisztába is kell tenni. Beáta szerint minden munkának van nehézsége és szépsége. Korábban is találkozott már fogyatékkal élő emberekkel, gyerekként értelmi fogyatékosok táborában is részt vett, mint segítő. Úgy tartja, hogy a sérült emberekben sokszor több érték van, mint az épekben. Szintén nem ismeretlen a fogyatékosok vüága már gyerekkora óta Baloghné Szőts Elvira, a szolgálat vezetője előtt sem. Középsúlyos értelmi fogyatékos nővére mellett nőtt fel, azt mondja, valószínűleg innen a szociális vénája. Az elhivatottságra szükség is van, mert gyakran érzi úgy, hogy szélmalomharcot folytatnak, folyamatosan változó jogszabályok, egyre szűkülő anyagi források közepette. Amit a szervezet hatéves története is jól példáz. A támogató szolgálat 2004 óta működik Szekszárdon. Kezdetben egy budapesti kht. volt a fenntartó. Az 1993-as szociális törvény eddigi ötvennégy módosításának egyikeként 2008 óta már csak súlyos fogyatékossággal élőket láthat el a támogató szolgálat: mozgáskorlátozottakat, értelmi fogyatékosokat, vakokat, halláskárosultakat. 2007-ben a normatíva csökkenése miatt az állami támogatásból már nem lehetett fenntartani a szolgálatot. A jelenleg, a gondozottak jövedelmi viszonyaitól függő, óránként 50- től 300 forintos térítési díjakból pedig nincs számottevő bevétel. A budapesti kht. így nem tudta tovább vállalni a fenntartást. Ekkor vette át a szolgálatot a Magyar Református Egyház, amely tavaly még tudott adni kiegészítést az állami normatívához, idén azonban már nem. így ez évtől a szolgálat kénytelen csak az állami normatíva helyett időközben bevezetett pályázaton elnyerhető támogatásból működni. Baloghné Szőts Elvira azt vallja: az egyre nagyobb elvárások és nehezedő körülmények ellenére azért tudják még mindig csinálni ezt a munkát, mert a gondozottjaik elégedettek velük. Ami azt bizonyítja, hogy jól és hasznosan működnek, szükség van rájuk. Kérdés, hogy a támogató szolgálat segítsége nélkül mi lenne a gondozottakkal. Ünnepi hangversenyt tartanak Szekszárdon ünnepi hangversenyt tartanak ma, pénteken este fél nyolctól Szekszárdon, a Garay gimnázium dísztermében, a magyar kórusok napja alkalmából. Mint a szervező - és egyik fellépő - Gárdonyi Zoltán Református Együttes karnagyától, Naszladi Judittól megtudtuk, a műsorban szerepel a gimnázium leánykara, a Pécsi Református Kollégium Vegyeskara, a Paksi Városi Vegyeskar, a bonyhádi Seven Club Singers és a dombóvári Kapos Kórus, (gy) Fotókiállítás nyílt a decsi Faluházban decs A teremtett világ szépségei címmel nyílt kiállítás a Faluházban advent második vasárnapján. Sudár Sarolta fotóit Kajsza Béla és Biczó Ernő polgármester méltatta. Kiss Ernő református lelkész ígéret - várada- lom - beteljesülés című előadása után pedig Kocsis László katolikus diakónus hívta szeretetvendégségre a megjelenteket, (he) Ötven gyerek jár hitoktatásra Ozorán ©ZORÁN Jövőre várhatóan 12 gyerek lesz elsőáldozó és 9- 10-en veszik fel a bérmálás szentségét. A római katolikus miséken zömében szép számú hívő hallgatja Barta Zsolt plébános igehirdetését. Őriné Tischler Lívia hitoktató elmondta, az iskolában a hittanoktatásra több mint 50 gyerek jár. Az első osztálytól a nyolcadikig heti egy órában ismerkednek a vallással, majd a plébános felkészítésével készülnek az elsőáldozásra és a bérmálásra. (vl) Papszentelés és lektorrá avatás volt Pécsett december 5-én, szombaton délelőtt a Pécsi Baziükában a szentmisén Mayer Mihály megyéspüspök áldozópappá szentelte Cseh Péter Mihály pécsi egyházmegyés szerpapot. Fitt Szabolcs dunaköm- lődi plébániaigazgatót lektorrá avatta, (gy) Hat munkatárs dolgozik a Szílásznál szekszárdon korábban három támogató szolgálat működött, törvénymódosítás nyomán viszont csak egy maradhatott, ez pedig a Szilász lett. A református egyház az országban 21 ilyen támogató szolgálatot működtet. a sziiász jelenleg négy személyi segítővel, egy gépkocsivezetővel és egy szolgálatvezetővel dolgozik, Szekszárdon és környékén. A gondozotti létszám most 45-50, de akad még szabad kapacitás. Van szállítási szolgálatuk is, ezt a feladatot egy akadálymentesített kisbusszal látják el. ■ Az ad nekik erőt, hogy elégedettek velük. Arra emlékeznek, hogy legyőzték elnyomóikat hanuka Az apró lángok nem világításra szolgálnak, a szabadságharcot idézik Kiszlév hónap 25. napja lesz holnap. Jeles dátum ez a zsidó naptárban, ugyanis most kezdődik a hanuka, a fények ünnepe. Tolna megyében már alig élnek zsidók, vallásukat gyakorló zsidó emberekről pedig még kevésbé tud Schönberger András pécsi főrabbi, akit közelgő ünnepükről kérdeztünk. Elmondta, vallási szabadság- harcukra emlékeznek ilyenkor, amelyet sikerrel vívott meg a Juda Makkabi által vezetett maroknyi sereg a szír és görög elnyomókkal szemben i. e. 165-ben. Utána a zsidók ismét szabadon gyakorolhatták vallásukat, így megtisztították és újra felszentelték a jeruzsálemi templomot és az oltárt. Innen ered az ünnep elnevezése, ugyanis a hanuka szó jelentése felavatás. A legismertebb szokás, a gyertya- gyújtás viszont egy isteni csodatételhez kötődik. A Szentélyben szerették volna meggyújtani az örök■ Régi hadi eseményekre utal vissza a hanuka ünnepe. lámpást, a menórát, ám ehhez csak egy napra elegendő olajat találtak. A cseppnyi olaj mégis nyolc napig égett, hirdetve a zsidó nép győzelmét Schönberger András azt mondja, az egykori politikai ünnep így vált vallásivá, de még inkább családi ünneppé. Naplemente után a családfő az ünnep nyolc napján meggyújt egy-egy gyertyát a hanukián növekvő vagy csökkenő sorrendben, miközben elmondja az áldást. Utána az ablakba helyezik a gyertyatartót. Schönberger András hangsúlyozta, az apró lángok nem vüágí- tásra szolgálnak, nézni kell azokat, s általuk emlékezni az ősök nagyságára. Különleges étkezési szokások nem kötődnek ehhez az ünnephez. Egyedül az olajban sült tészta, vagyis a fánk utal az ■§ olajjal való csodatételre. A hanuka í ideje alatt napközben dolgozni is g szabad. Kizárólag abban a félórá- J ban nem engedélyezett, amíg ég- I nek a gyertyák. «Hanoi E. Schönberger András pécsi főrabbit kérdeztük az ünnepről k i t
