Tolnai Népújság, 2009. november (20. évfolyam, 256-208. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-11-29 / 46. szám

2009. NOVEMBER 29., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ „Én már nem vagyok kortárs" kiállítás A nyolcvanéves Gross Arnold képeiből és ásványaiból nyílt tárlat Gross Arnold szerdán ün­nepelte 80. születésnapját. A művésznek, akit a múlt héten Pro Űrbe Budapest díjjal tüntettek ki, kiállítá­sa is nyílt: 80 tájképét és 80 ásványát mutatja be a Magyar Természettudomá­nyi Múzeum. Mézes Gergely- Milyen képeket válogatott a budapesti természettudomá­nyi múzeum kiállítására?- Tájképeket. Engem főleg a figurális képeimről ismernek, de mivel a Magyar Természettu­dományi Múzeumban vagyunk, nyolcvan, a természet ihlette réz­karcot hoztam el. Van köztük olyan, amelyet huszonkét éve­sen készítettem, itt vannak még a réges-rég, Grúziában készített képek is, és pár új is, amelyeket most húztam át. Számomra a táj­kép mindig nagyon rokonszen­ves műfaj volt. Édesapámmal, aki szintén festőművész volt, gyakran jártuk Torda környékét, a Körös partját, rajzolni, vízfes­tékkel, olajjal festeni. Gross Arnold nemcsak a gyönyörű rézkarcait hozta el a kiállításra, hanem ásványgyűjteményének legszebb darabjait is- Ma is készít tájképeket?- Nem hiszem, hogy ha még csinálnék kettő-hármat, az még érdekes lehetne. Ez összefügg a korral és a kortünetekkel is. Amit itt láthatnak a látogatók, az így kerek egész. Persze a termé­szetbe kijárok, Dürer, Remb­randt is a természetből indult ki. Sajnos ma már ez nem divat. Bár az lenne.- Nem szereti a modern festé­szetet?-Az a baj, hogy a modern szó­val mindent meg lehet magya­rázni. Követem a kortársakat, de sokszor úgy érzem, én már nem vagyok az. Nem is nagyon emlí­tenek már minket. Kaptam pél­dául egy könyvet, amely a ma­gyar képzőművészetet tekinti át, megemlítenek benne engem is a többiekkel együtt, de a grafikára nem sok szót vesztegettek.- Ügy érzi, háttér be szorították a grafikát? Vagy az ön generációját?- Nem tudom, ezt ne nekem kelljen magya­rázni! Nekem voltak nagy kiállí­tásaim, az egyik például Los An­gelesben, ahol Willem De Kooninggal (az amerikai exp- resszionizmus egyik nagy alak­ja - a szerk.) együtt állítottunk ki. Engem ott felfedeztek, vették a képeimet, a Los Angeles Timesban pedig hatalmas cikk készült rólam...- Viszont az on képei a közön­ség körében rendkívül népsze­rűek.- Ennek nagyon örülök. De ta­lán ez azért is van, mert a gyere­kek nem tudnak mit kezdeni az absztrakttal, megrémülnek tőle. Viszont az én képeim ismerős helyeket mutatnak számukra, néha felfedezik, hogy még jár­tak is ezeken a tájakon. Például a Balatonnál.- Míg a legtöbb kiállításon hátra kell egyet lépni a képek előtt, az ön műveihez közel kell hajolni, felfedezni az apró részleteket, figurákat. Olyan magatartást kíván a nézőjétől, amelyről a mai felgyorsult vi­lág épp leszoktat.- Azt hiszem, nem jó irányba megy a világ. A tévé is csak a szörnyűségeket mutatja, az új­ságok is. Nehéz lenne megmon­dani, mi lesz itt öt év múlva. Bo­rúlátó vagyok, de mivel ünnep van, most nem illik csúnyát mondani.- Amikor az ön művészete ke­rül szóba, mindig megemlítik, hogy megújította a rézkarc műfaját.- Legtöbbször nem hitték el, hogy a képeim egy nyomással készültek. Szegény Barcsay Névjegy 1929. NOVEMBER 25-ÉN Született, Tordán. Édesapja festőművész volt, ő volt az első tanára is. 1947-ben Romániából Budapestre szökött, érettségi nélkül vették fel az Iparművészeti Főiskolára. tanulmányait 1949-től a Képző- művészeti Főiskolán folytat­ta, ott szerzett diplomát 1953-ben. Mestere Hincz Gyula, Kádár György, Konecsni György és Koffán Károly volt, hatott rá Van Eyck, Kondor Béla és Szabó Vladimír művészete is. a főiskolán kezdett rézkarcokkal foglalkozni. A műfaj megújítója­ként is tisztelik, ő volt az, aki a szi­várvány szinte összes színét meg tudta jeleníteni az addig főleg feke­te-fehér művek mellett. fontosabb díjai: Munkácsy-díj (1956, 1967), a Krakkói Biennálé díja (1966, 1968), Velencei Biennálé, 1. díj (1967), Kossuth-díj (1995), Pro Űrbe Budapest (2009). (Barcsay Jenő festő, grafikus, művésztanár volt - a szerk.) is rácsodálkozott, hogyan tudok ennyi színt belevinni. Itt most kiállítottam olyat is, amelyet két lemezzel nyomtam, az Enciánt. Kiraktam a lemezeket is, hogy a látogatók láthassák, miről és ho­gyan készült. így megismer­hetik az alkotás folyamatát is.- A vitrinekben pedig ásvá­nyok vannak. Azokat is ön gyűjtötte?- Igen. Több mint harminc éve gyűjtöm az köveket. Némelyik valódi világszám, ilyet Magyar- országon még talán nem is lát­hattak. A turisták átlépnék eze­ket a köveket, nem is sejtik, ha kettévágnák, milyen gyönyörű­ségre lelnének belül.- Vásárolta őket?- Persze, hiszen mit adnak ma ingyen?- Elárulja, hogyan ünnepli a 80. születésnapját?- Úgy, hogy megszököm in­nen. Nekem az ünneplés nem hi­ányzik. Azt hiszem, azzal húz­tak csőbe, hogy most a köveket is meg tudom mutatni. Díjat neveznek el Orszáczky Jackie-ről 2010-től évente kitüntetik a legjobb 40 év alatti könnyű­zenei zeneszerzőt vagy szö­vegírót: az Orszáczky-díjjal százezer forintos pénzjuta­lom is jár. A 2008 február­jában elhunyt zenészről, Orszáczky Miklósról elne­vezett elismerés odaítélésé­ről zsűri dönt, azt a köny- nyűzenei szakma valame­lyik rangos gálaműsorán adják át. Fotóalbum készült Kállai Ferencről csaknem kilencven fény­kép segítségével kíséri vé­gig Kállai Ferenc Kossuth- díjas színművész hosszú pályafutását a Magyar Táv­irati Iroda Film, Színház, Muzsika című fotóalbum­sorozatának harmadik kö­tete. Az album képanyagá­nak nagyobbik fele Keleti Éva fotóművész munkája. Francia film nyerte ' a Lux-díjat a welcome című film nyer­te az idén az Európai Parla­ment elismerését, a Lux-dí­jat a testület képviselőinek szavazatai alapján. Jerzy Buzek EP-elnök indoklása szerint a film társadalmilag aktuális témát dolgoz fel, amellyel szemben senki nem lehet közömbös. A francia Philippe Lioret munkája egy iraki kurd menekült fiúról szól. A britek az ABBA-t hiányolják leginkább A SVÉD ABBA VISSZATÉRÉSÉT szeretné legjobban a brit közönség, derült ki egy közvélemény-kutatásból. A második helyen a Police, a harmadikon pedig meg­osztva a Pink Floyd és a The Smith összeállására szavazott a lakosság. Az ABBA-ra voksoltak a britek Bob Marley dala is halhatatlanná vált grammy Huszonöt örökzöldet választottak a világ leghíresebb zenéi közé Többek közt Bob Marley, James Brown, a Beach Boys és Louis Armstrong dalai kerültek be a Grammy Hírességek Csarnoká­ba, amely immár 851 számból álló gyűjteménnyé dagadt. A most kiválasztott 25 felvé­tel között James Brown 1966-os It’s a Man’s Man’s Man’s World című dala is szerepel, csakúgy, mint Bob Marley 1973-as leme­ze, a Catch a Fire is. Marley a The Wailersszel vette fel ezt az albumot. Halhatatlanná válasz­tották a Doors Riders On The Storm című felvételét is. Beke­rült a Beach Boys 1965-ből származó dala, a California Girls és Louis Armstrong 1931- es Lazy River című száma, va­lamint a Jósé Feliciano Feliz Navidad kezdetű slágere is. A kiválasztottak között szerepel George Carlin humorista 1972- ben megjelent Class Clown cí­mű albuma is, valamint dalok Judy Garlandtól, Mahalia Jacksontól, Janis Joplintól és Gene Kellytől. A Grammy Hírességek Csar­nokát 1973-ban hozták létre a hatalmas Grammy intézmény- rendszer „fiókvállalataként”. A csarnok akkor fogadhatja be a zenetörténet legfontosabb albu­mait és dalait, ha azok megjele­nése óta már legalább huszonöt év eltelt. Alapkövetelmény az is, J hogy az adott dal vagy lemez § Grammy-díjas legyen. ■ Bob Marley 1973-as Catch a Fire című lemeze került a listára Dzsesszre komponált mozdulatok az Operában Dés László, Horváth Kornél, Lan­tos Zoltán, Borbély Mihály, Kaltenecker Zsolt, Balázs Ele­mér zenéjére készült koreográfi­ákat mutatnak be a Magyar Ál­lami Operaházban hétfőn este. A Megkomponált mozdulatok című este a Magyar Jazz­művészek Társasá­ga, a Magyar Nem­zeti Balett és a Ma­gyar Állami Opera­ház közös produk­ciója, ■ a koreográfiákat az Operaház fiatal balettművészei, Bajári Levente, Kerényi Miklós Dávid és Venekei Marianna ké­szítették, az előadás rendezője Aczél András. Ősbemutató lesz: a legjobb magyar dzsessz zenészek kom­pozíciói szólal­nak meg. Az előadás ötlete tavaly szüle­tett, akkor az AIDS világnapja al­kalmából hozott létre a Magyar Állami Operaház és a Magyar Jazzművészek Társasága közös produkciót. Az idén a világnap előestéjén kerül sor a koncertekkel egy­bekötött ősbemuta­tóra. A koreográfiák után ugyanis a tár­saság művészei ön­álló dzsesszdara- bokkal örvendezte­tik meg a közönséget. Fellép Oláh Kálmán és a Trio Midnight, Berki Tamás és a Majazz, a Szakcsi Jr. Trio, a Babos Projekt Special, valamint a Fekete- Kovács Quintet. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents