Tolnai Népújság, 2009. november (20. évfolyam, 256-208. szám)

2009-11-23 / 274. szám

2009. NOVEMBER 23., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 Állandó megszállás nehezítette Izrael sorsát és jövőjét A mai Izrael alig több mint hat­van éve, 1948-ban jött létre, ám határairól még most is sok vita folyik. Állandó küzdelemben áll­nak a szomszédos államokkal. Történelmük időszámításunk előtti kétezer évre nyúlik vissza. A bibliai elbeszélés szerint Ábra­hám ősatya családjával és né­hány félnomád törzzsel vándo­rolt a mezopotámiai Háránból az Istene által kijelölt földre, s talál­tak új otthonra Kánaán hegyei között. Bár vándorlásukra nincs kézzel fogható bizonyíték. Héber törzsek nyomaira csak a Kr. e. 13. századtól lehet bukkanni. A 12 törzs két évszázaddal később egybeolvadt, megalapítva az egy­séges zsidó államot. De nem sok­kal később két részre szakadtak, az északi Izraelre és a déli Júde- ára. így azonban sebezhetőbbé váltak. Kr. e. 772-ben az asszí­rok megsemmisítették Izraelt, Júdeát pedig adófizetőjükké tet­ték. Aztán Kr. e. 587-ben a babi­loniak foglalták el az északi részt, és elhurcolták az ott élőket. Ezt nevezik a babiloni fogság­nak. A háborúknak persze nem volt vége. Babilóniát a perzsák hódították meg, a zsidókat pedig visszatelepítették. Sőt főpapjuk vezetésével korlátozott önkor­mányzatuk is lehetett. Végül a A zsidóság egyik jelképe a menóra zsidók a Szeleukida Birodalom uralma alá kerültek. Ebben az időben szabad vallásgyakorlás­nak örülhettek, önálló társadal­mat alkottak. De az ókori görög kultúra terjedése után üldözni kezdték a zsidókat. Ennek kap­csán tört ki a Júdás Makkabeus vezette felkelés Kr. e. 167 és 142 között. A csekély létszámú zsidó sereg viszont győzelmet aratott a szír-görög megszállók felett. Eh­hez a dicsőséghez kapcsolódik a zsidóság közelgő ünnepe, a hanuka. ■ H. E. Részlet a könyvből Hogy kicsoda Gemnimo Stilton ? Hát én va­gyok! Be kell vallanom, elég szó­rakozott pacák, akarom monda­ni, pocok vagyok, mindig egy ki­csit a fellegekben járok... Egy ki­adó vezetőjeként és főszerkesztő­jeként dolgozom, de igazi szenve­délyem az írás. Itt, Rágcsáliában, Egér-sziget fővárosában a könyve­im mind bestsellerek! Hát nem olvastátok még őket? Pedig iga­zán mulatságos történetek: köny- nyebbek, mint a friss mozzarella, GYERMEKVILÁG A testvérek közötti kapcsolatot is megerősíti, ha a nagyobb mesét olvas vagy képeket néz a kicsivel Az anyukának már a terhessége kezdetétől szükséges beszélnie a babájához. Egy bölcs mondás úgy tartja, hogy amelyik pocak­lakóhoz nem beszélt az édesany­ja, nem is fog tudni beszélni so­ha - osztotta meg tapasztalait Kaszásné Kovács Beatrix pszi­chológus. Mivel az anya-gyer­mek kommunikáció alapja első­sorban a beszéd lesz, ezt már a kezdetektől elő tudjuk készíteni számára azáltal, hogy mindig mondunk neki valamit. Már az ősidőkben kialakult az a szokás, hogy a korai időszakban a pici babának dúdolunk, énekelünk, majd ezeket a dalokat váltják fel később a versikék. A gyermekeknek nagyon lé­nyeges a lefekvés előtti mesélés. Ez egy igen fontos rituálé a gyer­mek számára, melyet ajánlott mindig azonos időszakban vé­gezni. Az esti mesemondás egy­fajta lezárását adja a napnak, és mindennél megnyugtatóbb a ki- s esi számára, hiszen mellette van | az anyukája, hallja a hangját és | a legnagyobb biztonságérzetben szenderülhet álomba. A kezdeti dúdolások, kis versikék készí­tik elő a valódi mesemondást. ■ A legértékesebbek a Benedek Elek, vagy a Móra Ferenc kötetek. Már 6-7 hónapos kortól ölbe lehet venni a gyerkőcöt, és úgy mesélhetünk neki, hogy közben a könyvben lévő képeket mutat­juk neki. Ez egy odaadó, meleg szituáció, mely méginkább meg­erősíti az anya-gyermek kapcso­latot. Lehet kapni különböző faj­ta, műanyag borítású, lemosha­tó könyvecskéket, melyben pl. állatok vannak, és közben mondhatjuk a kicsinek, melyik állat miként beszél. Ennek nem kell tovább tartania néhány percnél, viszont fontos szerepet töltenek be a kicsi napirendjé­ben és a későbbi kommunikáci­ójának előkészítésében. Az álla­tos könyveket néhány hónap múlva már felválthatja a család megjelenítése, ahol képet kap­hat a kicsi az anyukáról, apuká­ról, testvérekről, nagyszülőkről. Azonban a könyvek tekinteté­ben sem mindegy, melyiket vá­lasztjuk, ugyanis igen sok az ér­téktelen köztük - emelte ki a pszichológus. A legértékesebb irodalmak a kicsik számára a Benedek Elek, vagy a Móra Fe­renc kötetek, dalok tekinteté­ben pedig a magyar népdalok. Ezek közvetítik leginkább a gyermekeknek a magyar nyelv hanglejtését, dallamát, ritmu­sát. Minél nagyobb a lurkó, an­nál inkább válik interaktív él­ménnyé a mesélés is. A kicsik egy idő után már kívülről tud­ják a szöveget, rímeket és ki is javítják az anyukát, vagy akár a nagymamát, ha esetleg elté­vesztenek valamit. A valódi me­séket már 2,5-3 éves koruktól olvashatjuk a gyerekeknek, me­lyek a hétköznapokról szólnak. Ezekkel a történetekkel foglal­juk össze a gyerkőc napját, és általuk nyer képet a világról. A mesék rengeteg információval szolgálnak, tudást közvetíte­nek, és olyan érzelmi hatást vál­tanak ki, ami szükséges a gyer­mek fejlődéséhez, növeli a kicsi szókincsét és kifejezőkészségét sőt az érdeklődését is. Minél to­vább mesélünk a gyereknek, annál inkább válik olvasás-sze­retővé. Nem jó a gyereket úgy lefoglalni, hogy tévét néz bár úgy látjuk, a kicsit leköti a tévéműsor, amit néz, körülbelül 3 éves koráig jel sem fogja, amit lát A lurkó csak a folya­matosan változó ingerekre rea­gál, és azok tartják ébren a fi­gyelmét Kisgyermekkorban még csak élőszóra és természe­tes képekre van szüksége a gyerkőcöknek, mely feltételek­nek egy képernyő sem felel meg. Még abban az esetben sem javasolt a televíziózás szá­mukra, amennyiben az anyuka is nézi velük a tévét A gyerme­keknek a mesélésre van szük­ségük, mely által fel tudják épí­teni a világról alkotott képüket *: ft * • ft ft * * ft * * % % Sí ft: ♦ • ft ft ft • ft ft ft ft ft ft ft ft ft ft ft • ft ft ft ft ft ft ft • ft ft ft ft ft ft ft ft Furulyavétel Egyszer volt, hol nem volt, he­tedhét országon is túl, volt egy gazdag, büszke, ágáló em­ber. Egyszer elküldte a két kisfiát a szomszéd faluba a vásárba, hogy vásároljanak maguknak egy-egy furulyát. Az ember tudta, hogy egy-egy furulyának az ára négy-öt fo­rint, de a gyerekeknek adott nyolc-nyolc forintot, hogy ve­gyenek maguknak valami nyalánkságot is. Ment a két fiú nagy büszkén, hogy nekik milyen sok pénzük van, s találkoztak másokkal, szegényebbekkel, akiknek csak egy vagy két forintjuk volt, vagy éppenséggel egy sem, csak mentek a vásárba néze­lődni. Nagyon nagyra volt vele a két fiú, hogy őnekik milyen sok pénzük van. Mikor odaértek a vásárba, megtalálták a furulyaáruló embert. Azt kérdi a nagyobbik fiú:- Mit kér egy ilyen furulyáért? Hát az ember adta volna né­gyért is, de gondolta, hogy ötöt kér, s aztán egyet elenged. Öt forintot kért. A fiú nézegette egy kicsit a fu­rulyát, s azt kérdezte az em­bertől:- Ideadja nyolcért? Az ember nagyot nézett, de gyorsan rámondta:- Add ide a pénzt!- Az öcsémnek is ad egyet nyolc forintért?- Add ide a pénzt! Odaadták, megkapták érte a furulyákat, s elkezdték fújni. Odamentek a többi gyerekhez, s dicsekedve mondták:- Lám, hogy becsaptam az embert - azt mondja -, öt fo­rintot kért, s én elcsaltam nyolcért! így aztán a hír eljutott haza az apjukhoz is. Az lesütötte a fe­jét, s szégyellte magát, hogy neki milyen buta fiai vannak. Máig is élnek, ha meg nem haltak. Elszökött a kemence... Elszökött a kemence teli pogácsával, utána ment a bíró, üres tarisznyával. Befutott a kemence, feneketlen tóba, utána ment a bíró, ott is van azóta. Meghitt családi program olvasás A kicsik a történetek által építik fel világképüket Sok anyuka gondolja úgy, hogy a tévében látható kedves, tanító célzatú mesék jó hatással van­nak a kicsikre. Pedig 3 éves kor előtt kifejezetten ártalmas a televíziózás, még kis ideig is. Molnár Ágnes MESE KÖNYV - FILM - SZÓRAKOZÁS Könyvajánló Geronimo Stilton: Az igazi úriegér kívánatosabbak, mintazedami, és ízesebbek, mint az érett par- mezán... Igazán bajuszemelő tör­ténetek, szavamra! ... Micsoda bumfordi pocok volt Trappola unokatestvérem Sznoberovics bárónő estélyén! Piszkálta az orrút, vakargatta a fülét a kisujjávaL.. ha így visel­kedik, mindenki ki fogja csúfol­ni! Ráadásul nem is olyan nehéz tökéletes úriegérré válni.. Elég csak átolvasni A jólneveltség alapszabályai, avagy a tökéletes úriegér kézikönyve című mun­kát! Geronimo Stilton: Az Igazi Úriegér, Alexandra Kiadó, 2009. A kisfiú meg az oroszlánok Szép oroszlán - mond­tam csak talán kicsit öreg, meg ahogy mondod, hiú is. - Az nem baj, hiszen egy kicsit mindenki hiú. Nem igaz? Apa például sok­kal hiúbb, mint Szigfrid. És arról nem tehet, hogy öreg. Csak hát, tudod... ” Sokunk­nak ismerősek ezek a mon­datok, ahogyan a Lázár Er­vin meseregényének televízi­ós változata is. Gyakran teremtünk ma­gunknak olyan álomvilágot, amelynek természetesen mi Filmajánló állunk a középpontjában, és amelyet képzeletbeli bará­tokkal népesítünk be - hogy ne legyünk olyan magányo­sak... Bruckner Szigfrid bár világhírű oroszlán, mégis segítségre van szüksége: éle­te párjának, Szilviának hir­telen nyoma veszett, ráadá­sul többet nem is léphet színpadra. Egy okos és bá­tor kisfiú segít öreg barát­ján, hogy visszanyerje sze­relmét és valóra válthassa álmát... A Kisfiú Meg az Oroszlánok - magyar gyer­mekfilm. Rendező: Kitanics Ilona. Főszereplők: Dayka Margit, Feleki Kamill, Már­kus László. V Fejtörő J Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdésünk­re, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. HÁNY TÖRZS ALAPÍTOTTA AZ EGY­SÉGES ZSIDÓ ÁLLAMOT? CÍM: Tolnai Népújság Szer­kesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. a boríték­ra írjátok RÁ: Fejtörő. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: november 27. MÚLT HETI NYERTESÜNK: Kalányos Kitti (Őcsény)

Next

/
Thumbnails
Contents