Tolnai Népújság, 2009. november (20. évfolyam, 256-208. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-11-22 / 45. szám

2009. NOVEMBER 22., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ „A komolykodás nekem unalmas" színház Jirí Menzel az Új Színházban tartott mesterkurzust fiatal színészeknek Újra Budapesten dolgo­zott Jirí Menzel: az Oscar- díjas rendező az Új Szín­házban tartott mesterkur­zust magyar színészek­nek a MASZK Országos Színészegyesület meghí­vására. Mézes Gergely- Elégedett a magyar színé­szekkel?- Nagyon kedvesek, ráadásul igyekeznek mindent megtenni, amit kérek tőlük.- A magyar színészeknek a kritikusok legtöbbször azt ró­ják föl, hogy túlságosan reális- | ta színházat csinálnak. Önnek % mi a tapasztalata?- Szerintem ez nem így van, a | magyar színészek pontosan £ olyanok, mint a többi színész máshol a világon. Többször is rendeztem már Magyarorszá­gon, és csak egyetlen nphézség merült fel, az, hogy nem ugyan­azt a nyelvet beszéljük. Ez le­küzdhetetlen akadály lenne, ha nem lenne ilyen jó tolmácsom.- Megint komédiákkal dolgo­zik. Miért nem nyúl „komo­lyabb” alapanyaghoz?- A komolykodás számomra unalmas. Ugyanakkor a komé­diákat roppant hasznosnak talá­lom, őszintébbek, mint a nagy drámák, és szerintem, mivel rö- videbb úton jutnak el a nézők agyába, erősebben is hatnak az emberek gondolkodására. Az én olvasatomban Chaplin filmjei többet mondanak el á korról, mint a kortársainak nagy drá­mai filmjei. De említhetem Goldonit is, aki számos „ko­moly” kortársát túlélte. Csak víg­játékokat írt, mégis az ő neve maradt fenn.- Mit vár a kurzus során a színészektől? Úgy tűnik, mint­ha az improvizációra helyezné a hangsúlyt.- Pedig nem így van. Nem vá­rok el tőlük semmi különöset, csak hogy mindent tegyenek meg, ami tőlük telik, játsszanak együtt. Jó előadás csak a köl­csönös bizalomra épülve jöhet létre. Ha ez a próbák alatt meg­történik, sokkal kevésbé fáj, ha az előadás nem sikerül olyan jól. Jirí Menzel szívesen mesélt színházi tapasztalatairól, élményeiről, amelyekkel gyakran megnevettette a fiatal színészekből álló hallgatóságát- Tervez előadást az itt pró­bált jelenetekből?- Konkrét tervek még nincse­nek. Szó van arról, hogy újra ren­dezek Magyarországon, de egy­előre csak tárgyalunk. Megvá­rom, míg konkrét felkérés érke­zik. Most workshopot tartunk, te­hát nem előadás születik. Inkább csak elmondom a színházi ta­pasztalataimat, mesélek, és csak a kurzuson részt vevőktől függ, hogy mit őriznek meg ebből. majd gátat az ötleteim meg­valósításának.- Mit gondol, a mai kor lefest­hető az ön eddig kedvelt ka­raktereivel?- Mindenképp.- Az idén ünnepli Kelet-Euró- pa a rendszerváltás huszadik évfordulóját. Ön hogy viszo­nyul az elmúlt két évtizedhez?- Számomra Jirí Suchy író fog­lalta össze legtalálóbban a hely­zetet, amelybe kerültünk. Azt mondta, hogy a kapitalizmus sokkal jobb, mint a szocializ­mus, de ugyanakkor a kapi­talizmus sokkal rosszabb lett, mint vártuk. Nagyon zavar, hogy eltűnőben van az erkölcs, a mo­rál, az, hogy mindent a piac sza­bályaihoz kell igazítani. Szívesen dolgozik irodalmi alapanyagból, főleg Hrabal regényeiből- 2006-ban készítette utolsó filmjét, az Őfelsége pincére voltam című Hrabal- adaptációt. Mikor készít újra filmet?- Nem tudom. Várom, kere­sem a hozzám illő témát.- Milyen téma érdekelné? Vagy ezúttal is felkérésre vár?- Rengeteg felkérést kapok, de azok nem érdekelnek. Olyan fil­met szeretnék forgatni, amely bennem rezonál, amelyet ma­gam is szívesen megnéznék mo­ziban. De csak azért, hogy for­gathassak, nem szeretnék filmet készíteni, ahhoz ez egy túlságo­san drága műfaj.- Amikor 1966-ban megkapta az Oscar-díjat a Szigorúan el­lenőrzött vonatokért, már ki­forrott rendezőnek tartották. Ön hogy látja, változott a film­hez való viszonya, munka- módszere?- Csak a technika változik, én nem. Nincs is rá okom, hogy vál­toztassak, ugyanazt mondom az operatőrnek ma is, ugyanazokat kérem a színészektől, mint ak­kor. Az viszont igaz, hogy a tech­nika gyors léptekkel fejlődik, hogy azt én már nem tudom kö­vetni. Remélem, ez sosem szab 1966-ban Oscar-díjat kapott el­ső nagyjátékfilmjéért, a Szigo­rúan ellenőrzött vonatokért. A rendező azóta is szívesen dol­gozik irodalmi alapanyagból, ilyen a Szeszélyes nyár (Í967), a Pacsirták cérnaszálon (1969), a Sörgyári capriccio (1980), a Hóvirágünnep (1983), a Vége a régi időknek (1989). 1991-ben Václav Havel darabja alapján készítette el a Koldusoperát, majd 1994-ben Vlagyimir Vojnovics regényéből az Iván Csonkin közlegény éle­te és különleges kalandjait. 2006-ban visszatért kedvenc írójához, Bohumil Hrabalhoz, az ő regénye alapján készült az Őfelsége pincére voltam ti­zenkét év kihagyás után. gyakori vendég Magyarorszá­gon, több színházi és filmes produkcióban dolgozott. Jirí Menzel szerint jó előadás csak a kölcsönös bizalomra épülhet 1938-ban született, Prágá­ban. 1962-ben diplomázott a prágai Művészeti Főisko- ,la filmművészeti sza­kán. Pályafutását 1965- ben két rövidfilmmel kezdte: Gyöngyök a mélyben, Baltazár úr halála. Ezeket egy krimiparódia követte Bűntény a leányiskolában címmel. A Kaméleon kapta a fődíjat Los Angelesben A los Angeles-1 Magyar Filmfesztivál fődíját Goda Krisztina rendező és Kálo­mista Gábor producer nyer­te Kaméleon című filmjük­kel, amelyet hazánk az idegen nyelvű filmek Oscar-díjára is nevezett. A Michael Curtiz-díjat Almási Tamás kapta Pus­kás Hungary című doku­mentumfilmjéért. Új könyváruház kétezer négyzetméteren két szinten, 2000 négyzet- méteren több mint 18 000- féle könyv, CD, film, vala­mint olvasó- és internet­sarok várja az érdeklődőket az új Libri Allee Könyváru­házban Budapesten. No­vember 24-én a Kossuth-dí- jas író, költő, Görgey Gábor 80. születésnapját ünnepük a könyváruházban. Születésnapi kiállítás Gross Arnoldnak gross arnold grafikusmű- vész 80. születésnapjának alkalmából rendeznek kiál­lítást a Magyar Természet- tudományi Múzeumban. A tárlat november 25. és ja­nuár 18. között látogatható. Budapesten koncertezik a Living Colour visszatér Budapestre, a Diesel Klubba az egyik legjobbnak tartott fekete rockzenekar, a Living Colour. A november 26-i koncert aktualitása, hogy a slágerek mellett most meg­jelent lemezüket, a The Chair in the Doorwayt is bemutatják. Új lemezzel jön a Living Colour Újraindult a seattle-i grunge-legenda petőfi csarnok Új énekessel és új lemezzel turnézik az Alice In Chains Műcsarnok: ma ér véget a Budapest Art Fair A Seattle-ből indult grunge-moz- galom egyik legnagyobb zeneka­ra, az Alice In Chains november 27-én játszik Budapesten, a Pe­tőfi Csarnokban. A Nirvánával, a Pearl Jammel, a Soundgardennel együtt újították meg a rock és a metál műfaját a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek ele­jén. Layne Staley, Jerry Cantrell, Mike Starr és Sean Kinney a Dirt című lemezzel lettek világsztá­rok, de az állandó turnézást és a népszerűséget nem mindegyik tag tudta a helyén kezelni. Elő­ször Mike Starr basszusgitáros lépett ki, őt Ozzy Osbourne zse­niális basszusgitárosával, Mike Inezzel pótolták. Sokkal súlyo­sabb problémákat okoztak a ze­nekarnak az egyedi hangú éne­kes, Staley drogproblémái. Le­mezeik továbbra is sikeresek voltak, de több koncertet, turnét kellett lemondaniuk Staley füg­gősége miatt, aki 2002-ben hunyt el szívrohamban. A felbomlottnak tekintett AUce In Chains három tagja vendég­énekesekkel 2005-ben lépett fel újra a cunami áldozatai meg­segítésére rendezett koncerten. Ezután turnéra indultak William DuVall énekessel, aki a dalszer­ző Cantrell projektjeiben több­ször is szerepelt. Új anyaguk, a Black Gives Way To Blue éppen olyan színvonalasra sikerült, J mint a korábbiak, amelyek 30 I millió példányban keltek el. ■ Az Alice In Chains új lemezének dalaival érkezik a budapesti koncertre Ausztria a díszvendége az idei Budapest Art Fairnek a Mű­csarnokban. A ma záruló, antik és kortárs alkotásokat felvonul­tató kiállítás az idén kevesebb kiállítóval és kisebb területen várja az érdeklődőket, de több külföldi galéria vesz részt a kiál­lításon, mint az elmúlt években. Kiállít a londoni Gilden’s Arts Gallery, a párizsi Galerie le Minotaure, valamint a francia Galerie Antoine Laurentin. A hazai galériák közül a Kál­mán Makláry Fine Arts egyebek mellett Reigl Judit, Réth Alfréd, Sándorfi István műveivel, az Er­dész Galéria egy hat darabból ál­ló, 1922-23-ban készült Moholy- Nagy László-sorozattal és Joan Miró Cantic del Sol című litográ­fiájával készül a tárlatra. A Vár­fok Galéria többek között Mar­tin C. Herbst osztrák művész al­kotásait, a Faur Zsófi - Ráday Galéria pedig Bolygó Bálint kine­tikus műalkotásait mutatja be a közönségnek. A négynapos rendezvényen a Bátor Tábor Alapítvány által pártfogolt gyerekek Csiszár Zsu­zsival, Karácsonyi Lászlóval, Várnai Gyulával, Verebics Kata­linnal és Wahorn Andrással al­kotnak együtt. Az élményterápi­án részt vevő gyerekek és a mű­vészek közös munkáit a látoga­tók megvásárolhatják, s ezzel a daganatos beteg gyerekek tábo­roztatását támogathatják. ■

Next

/
Thumbnails
Contents