Tolnai Népújság, 2009. november (20. évfolyam, 256-208. szám)

2009-11-21 / 273. szám

3 2009. NOVEMBER 21., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG PRIMA DÍJ 2009 kitüntetés Jubileumi rendezvényen találtak gazdára az elismerések. A legfontosabb üzenet úgy szól, hogy továbbra is mindennél fontosabb az összetartozás semmivel sem helyettesíthető érzése A PRIMA dúasokat ünnepelte a taps Ötödik, immár tehát jubi­leumi állomásához érke­zett a megyében a Prima Díjátadó Ünnepség. Telt ház tapsolt a kitüntetett személyeknek. Szeri Árpád A Vállalkozók és Munkáltatók Or­szágos Szövetsége, illetve annak megyei szervezete által tartott rendezvény csütörtökön este a Garay gimnázium dísztermében fogadta a közönséget Dr. Lovassy Tamás, a Prima Primissima Ala­pítvány kuratóriumi főtitkárának köszöntése után Amrein Károly, a VOSZ megyei szervezetének el­nöke lépett a mikrofonhoz. Mint méltatásában mondta, régiónk­ban sok kiemelkedően teljesítő, kiváló tudós, mérnök, művész, közéleti ember él. A jelenlegi ne­héz helyzetben nem jut több for­rás sem a kultúrára, sem a tudo­mányra, sem a sportra. Ám hosz- szabb távon versenyhátrányba kerülhetünk, ha ezekre a terüle­tekre nem áldozunk. Erre tekintettel van kiemelkedő jelentősége a Prima Díjnak, mely­nek idén a Kiemelkedő közéleti tevékenység kategóriában Csőglei István nyugállományú tűzoltó ez­redes lett a tulajdonosa. Magyar Képzőművészet kategóriában Baky Péter festőművész, a Ma­gyar Tűdomány kategóriában pe­dig dr. Nusser Zoltán neurobio- lógus vehette át ezt az elismerést. Az Év vállalkozója megyei szintű oklevelet Bayer Péter és Rábóczki Péter kapta meg, mindketten szál­lítmányozási vállalkozók. A VOSZ megyei szervezete az Év Vállalko1 zója díjra két személyt jelölt. Eszterbauer János és Pintér Fe­renc december 4-én veszi át ki­tüntetését a fővárosban. Előbbi ipari vezérléstechnikával és borá­szattal is foglalkozik, utóbbi a me­gye egyik jól működő építőipari vállalkozásának vezetője. ▲ Amrein Károly Tapsot kaptak a támogatók is A Prima Gála nem jöhetett vol­na létre, ha a kezdeményezés mellé nem állt volna Demján Sándor; a VOSZ és a rendezvény kiemelt támogatói: a Paksi Atomerőmű Zrt., a Gemenc Vo­lán Zrt. és a Gemenc Autócent­rum Kft. További támogatók: a CIB Bank Zrt., a Ferropatent Zrt., a Horváth Sport Kft., az Alisca Bau Kft., a Horfer Serleg, a Tarr Kft., az Eclair Kft., az Intereuró 3 Kft., a Metmark Kft., a Valum Kft., a Völgység-Hegyhát Takarék, az Sz+C Stúdió Kft., az MKB Bank Zrt., a Márker Kft., a Tolnagro Kft., a Bodri pincészet, az Austrotherm, a Murexin, a Szek­szárdi Vízmű, az Alisca Terra és az Atomix Kft., a Transcomp Bt., a Volksbank, valamint a Bátaszék és Vidéke Takarékszö­vetkezet. Kiemelkedő közéleti tevékenységéért Csőglei István kapta a Prima Díjat Zsúfolásig megtelt csütörtökön este a szekszárdi Garay János Gimnázium díszterme, ahol az idei Prima Díjakat átadták Az év vállalkozója megyei oklevelet kapott Bayer Péter A válság ellenére sem bocsátottak el senkit Bayer Péter, a Bayer Kft. tulajdo­nosa 1960-ban született Bony- hádon. 1983-ban másodállás­ban kezdett bele a szállítmányo­zásba. Időközben növekedett a cég, és az 1990-es évek második felében az egyéni vállalkozás át­alakult kft.-vé, s külön vált a vil­lanyszerelő cég is, amivel a fu­varozás mellett foglalkoztak. A Dél-Dunántúl megyéiben, vala­mint Bács-Kiskun egy részében mintegy 1,2 millió lakost érintő területet érnek el huszonkét sa­ját autójukkal és hat-hét alvál­lalkozóval. A válság miatt töb­bet dolgoznak, de senkit sem kellett miatta elbocsátani. Bayer Péter számára a család és a munka mellett fontos az autó- versenyzés. A megyei rally- futamokon nem hiányozhat az indulásnál a Lada Niva, amelyet ő vezet. A Magyar Képzőművészet kategóriában Baky Péter lett Prima díjas Rábóczki Péter a szállítmányozás területén működtet vállalkozást A sportot is támogatja a szépen fejlődő cég Rábóczki Péter 1959-ben szüle­tett Faddon. A palánki középis­kolai tanulmányok után Mohá­cson szerzett technikusi képzett­séget. 1990 óta egyéni vállalko­zó, 1991 óta tulajdonosa és ügy­vezetője a Sió-Trans Kft.-nek. Cé­ge belföldi és nemzetközi fuvaro­zással és szállítmányozással fog­lalkozik, s a nehéz gazdasági helyzet ellenére is folyamatos fejlődést mutat. Ennek jó példá­ja a megállás nélküli gépjármű- park- és telephelybővítés. A munka mellett szívesen áldoz a sport támogatására is: többek között a Sió-Trans Kft. támogat­ta a Radenska Kupát, mely egy nemzetközi utánpótlás kézilab­da torna. Emellett fő támogatója a szekszárdi Utánpótlás Kézilab­da Sportegyesületnek is. Szabad­idejében is kedvenc elfoglaltsága a sport. A Magyar Tudomány kategóriában dr. Nusser Zoltán érdemelte ki a díjat Pista bácsi példaképnek számít a tűzoltók körében Itthon és külföldön is képek hirdetik tehetségét Csőglei István 1930-ban szüle­tett Kajmádpusztán. 1951-ben Zala megyében kezdte tűzoltói szolgálatát, de huszonöt évesen már szekszárdi parancsnok volt. Tolna megyében több helyen is szolgált, megyei parancsnokhe­lyettesként ment nyugdíjba. Har­minchárom esztendős szolgála­ta alatt számtalan nagy tűz oltá­sában vett részt. A legemlékeze­tesebbek közé az ötvenes évek közepén a szekszárdi régi kór­ház esete tartozik, itt újszülötte­ket, gyermekeket kellett bizton­ságba helyezni. A nyugállomá­nyú tűzoltó ezredes a Tolna Me­gyei Tűzoltó Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke és Tolna vá­ros Önkéntes Tűzoltó Egyesüle­tének elnöke. Neve fogalommá vált a szakmában, és sok fiatal a mai napig példaként tekint rá. Pista bácsi nevéhez számtalan tűzoltósággal kapcsolatos hely- történeti munka fűződik, a tűz­oltók krónikásaként már több mint egy tucat „tüzes” könyvet írt. Lelkes vezetésével működik a bonyhádi tűzoltó-múzeum is. Baky Péter 1950-ben született Bu­dapesten. A fővárosi Képzőművé­szeti Gimnáziumban érettségi­zett 1969-ben, majd 1977-ben a Magyar Képzőművészeti Főisko­la festő szakán diplomázott. 1986- tól tanítani kezdett a szekszárdi Illyés Gyula főiskolán. Jelenleg a szekszárdi Művészetek Háza igazgatója és a ferencvárosi Pin­cegaléria művészeti vezetője. Tag­ja a Magyar Képzőművészek Szö­vetségének, a Magyar Alkotómű­vészek Országos Egyesületének, a Magyar Grafikusművészek Szövetségének, a Magyar Festők Társaságának és a Magyar Víz­festők Társaságának. 1979 óta kö­zel 40 önálló kiállítása volt, szá­mos kollektív országos és külföl­di tárlaton vett részt. A szekszár­di Kolping Iskolában látható a Ke- resztút című, 15 képből álló alko­tása, a városházán pedig a Millen­niumi Pannó. Munkásságáért 2000-ben megkapta a Pro Űrbe Szekszárd Díjat, 2002-ben a Ba­bits Mihály-díjat, 2003-ban pedig A Tolna megyei művészetért pla­kettet. Dr. Nusser Zoltán 1968-ban szü­letett Bonyhádon, ahol általános iskolai és középiskolai tanulmá­nyait is folytatta. A gimnázium­ban eleinte még a matematika, fizika, kémia érdekelte, és csak a negyedik osztályban döntött a biológia mellett. Ez és a termé­szet, valamint az állatok szerete- te vitte a fővárosi Állatorvos-tu­dományi Egyetemre. Ennek el­végzése után az Oxfordi Egyete­men tanult neurobiológiát. Dok­tori disszertációját Az aminosav neurotranszmitter-receptorok megoszlása a hippokampuszban és a kisagyban címmel írta meg. Oxfordi tanulmányait követően a Londoni Egyetemen tanult idegélettant. 1998-tól Los Ange­lesben folytatta élettani kutatá­sait Módy István professzor labo­ratóriumában. 2000 nyarán ha­zatért Magyarországra, ahol az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében megalapítot­ta a Celluláris Idegélettan Labo­ratóriumot. Az MTA doktora cí­met 2002-ben mindössze 34 éve­sen szerezte meg. Harmincnégy évesen kapta meg az MTA doktori címét

Next

/
Thumbnails
Contents