Tolnai Népújság, 2009. november (20. évfolyam, 256-208. szám)
2009-11-17 / 269. szám
2009. NOVEMBER 17., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TÜKÖR Ma már a húsboltokban a vásárlók többsége nem kilóra, hanem szeletelve veszi a húst, abból is az olcsóbb fajtát. (Képünk illusztráció) Fogy a malac, mégis olcsó sertés Évről évre egyre kevesebb van belőle, mégis csökken az ára TŐZSDE Fellendülőben a forgalom A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában összesen 177 kontraktust kötöttek november első hetében. Elsősorban takarmánykukoricára és napraforgóra volt kereslet Bár kezdetben 200 forinttal mérséklődött az eurobúza decemberi ára, a márciusi és májusi határidőre mégis 700, illetve 1000 forinttal emelkedett tonnánként. A takarmánybúza jegyzése 300-700 forinttal lett magasabb. A takarmánykukorica esetében 300-3600 forintos plusz könyvelhető el a különböző határidőkre vonatkozóan, a terményt a 27-36 ezer forintos sávban jegyezték. A hosszú ideig tartó stagnálás után 2100 forinttal nőtt a takarmányárpa decemberi tőzsdei ára. A napraforgó novemberi ára 1320 forintos mínusszal zárt az októberihez képest. A többi határidő esetében az idei termés értéke 1300-2500 forinttal emelkedett. A repce tőzsdei ára tonnánként 1000- 2000 forinttal haladta meg az előző időszak jegyzéseit Termény Határidő Elszámoló ár Ft/t Eurobúza 2009. XII. 30 000 2010. IX. 31600 T. búza 2009. XII. 27 600 2010. IX. 27 300 T. kukorica 2009. XII. 29 500 2010. IX. 35 600 T. árpa 2009. XII. 27 600 2010. IX. 27 000 Napraforgó 2009. XII. 57 500 2010. X. 73 000 Repce 2010. V. 72 000 FOKKAb: AKI Az élelmiszerpiac zsugorodott A mezőgazdaság ez évi teljesítménye 10-12 százalékkal marad el a tavalyitól - olvasható a Kopint-Tárki és az Agrár Európa Tanácsadó Kft. közös elemzésében. A termelői árak is lényegesen - mintegy 20 százalékkal - alacsonyabbak a tavalyinál. A gabona, az olajos magvak és a tej ára csökkent a legnagyobb mértékben az év első 8 hónapjában. A magyar élelmiszerpiac zsugorodása tovább folytatódott. A fogyasztók szempontjából viszont kedvező, hogy az élelmiszerárak emelkedése éves szinten 5 százalék körül alakult. ■ M. I. Nyár vége óta 16 százalékkal esett vissza a sertés felvásárlási ára hazánkban. Holott ilyen kevés állat bó' hatvan éve nem volt az országban. Mauthner Ilona Míg öt éve 9 millió sertést tartottak hazánkban, addig 2009 augusztusában 3,2 milliót. A KSH adatai szerint ez a mennyiség a jövő év első felében további 6 százalékkal csökken. A vágóhidak is jó harmadával kevesebbet vágnak, mint alig néhány éve. - Az áresés legfőbb oka a forint erősödése, illetve a nyugateurópai országokból behozott nagy mennyiségű élő és feldolgozott sertés - nyilatkozta lapunknak dr. Hadházy Árpád állatorvos, a Tolna Megyei Agrárkamara alelnöke. Ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel - tette hozzá. A statisztikai hivatal adatai szerint a sertésállomány közel 70 százalékát gazdasági szervezetek tartják, és csupán 30 százalékát az egyéni gazdaságok. A gazdasági szervezetek anyakocáinak száma 2008 júniusa óta 17 ezerrel (10 százalék), az egyéni gazdaságoké 9 ezerrel (12 százalék) csökkent. Téli Róbert, a Magyar Agrárkamara főosztályvezetője szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a még meglévő gazdaságok is tovább csökkentik az állományukat. Az elmúlt egy évben a felvásárlási ár követte a piaci törvényszerűségeket: amiből kevés van, annak az ára nő, vagy magasan tartott. Ez változott meg most ősz elején. Jelenleg 280-300 forintot adnak a sertés kilójáért a felvásárlók, holott augusztus elején még 340 forint volt az országos áüag. Ez 15-16 százalékos visszaesés. Hadházy Árpád hangsúlyozta, az említett árak csak azokra a termelőkre vonatkoznak, akik nagyobb tételben értékesítenek, szerződésük is van, így előfordulhat, hogy vannak olyan sertéstartók, akik ad hoc jelleggel adják el az állataikat a felvásárlónak, így ők akár száz forinttal is kevesebbet kaphatnak kilónként. Lengyel Lóránd németkéri gazdálkodó szerint még mindig kedvezőbb a helyzetük, mint két évvel ezelőtt volt, amikor nemcsak a felvásárlási ár volt hasonló, de a takarmány ára is jóval drágább volt. Korábban november második felétől indult a disznóvágási szezon, mely nemcsak a sertéstartókra volt jellemző, hanem azokra is, akik ekkor vásároltak felhizlalt állatot, amit családi körben feldolgoztak. Sokan a hangulat kedvéért, nosztalgiából, no és persze a házi ízek miatt is vállalták a nem kevés költséget. Mára ezen is spórolnak az emberek - mondta Lengyel Lóránd. Megváltoztak a disznóvágási szokások, inkább hasított félsertést vásárol az, aki ragaszkodik a házisonkához. Az általunk megkérdezett szaküzletekben elmondták, inkább hétvége felé, több napos ünnepek előtt van nagyobb forgalmuk. Az emberek nagyon is meggondolják, miből mennyit vásárolnak, sláger a húsos csont, az olcsó, apróhúsból kért darált hús, és jól fogy a máj. A legtöbben szeletre és nem kilóra kérik a combot is. Amikor a boltok akciót tartanak egy-egy húsfajtából, akkor sem fogy belőle lényegesen több, mint máskor, mondták az üzletvezetők. Mi a helyzet az unióban és a világ más piacain? az uniós árak alapjaiban befolyásolják a hazai piaci viszonyokat - mondta Téli Róbert, a Magyar Agrárkamara főosztályvezetője. A vágások száma és a felvásárlási ár minden tagállamban visszaesett ez év első félévében. Az unió több tagállama, köztük hazánk kérése ellenére sem vezetnek be exporttámogatást, hogy az áresést megállíthassák. A vágósertés árak az Egyesült Államokban jelenleg nagyon alacsony szinten vannak, éppen ez az oka annak, hogy a távol-keleti piacokról kiszorultak az uniós országok. Ugyanakkor az USA-ban nem kérik számon az állatjóléti és környezetvédelmi előírásokat, így az ottani gazdák többek között ezért is tudnak olcsóbban termelni, mint az uniós társaik. ■ Ma inkább hasított félsertést vásárolnak. A Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet folytatja a téli tárolásra alkalmas piros és sárga héjú burgonya értékesítési akcióját. Árukiadás Mözsön, a szövetkezet majorjában hétfőtől-péntekig 7-15 óráig. A burgonya ára 30 kg-os zsákban 1500 Ft. 15 kg-os zsákban 900 Ft. A hagyma ára 15 kg-os zsákban 1300 Ft. A viszonteladókat is várj uk, velük az ár megegyezés szerint. Érdeklődni: a 74/540-003-as telefonon. hétköznap 8-tól 16-ig Tolnai Népújság A hír velünk jár! 74/511-534, 74/511-504 Alkalmi a munka, új a szabály változás Egyszerűsített foglalkoztatás idénymunkára Januártól az alkalmi munkavállalói könyv helyett egyszerűsített foglalkoztatással lehet majd háztartási és idénymunkát vállalni, ha megszavazzák a képviselők a törvénytervezetet. Ezzel egy 12 éves gyakorlatnak lesz vége. Az új rendszer közterhe több lesz az eddiginél. Az Országgyűlés honlapján olvasható, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a következő tevékenységeket lehet ellátni: háztartási munka, idénymunka, mezőgazdasági idénymunka, illetve alkalmi munka. Ha a munka 5 napnál, illetve növénytermesztési idénymunkánál 30 napnál tovább tart, akkor szerződést kell kötni. A törvényjavaslat közli azt a szerződésmintát, amelyet a munka megkezdése előtt a munkaadónak ki kell töltenie és a feleknek alá kell írniuk. Ha valaki normál munkaviszonyban dolgozik, akkor nem lehet azt a munkaviszonyt egyszerű foglalkoztatássá alakítani. ■ Az adminisztráció kevesebb lesz, és ezt várják a visszaélések számától is. Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe 40 százalék, melyet a nettó bér után a munkaadó fizet. Ezen túl sem neki, sem a munka- vállalónak nincs más kötelezettsége. Sőt a munkavállalónak, ha az éves jövedelme nem haladja meg az évi 840 ezer forintot, bevallást sem kell tennie. A 40 százalék közteher 91,8 százaléka a nyugdíjalapé, 1,4 százaléka az egészség- biztosítási, 6,8 százaléka pedig a munkaerőpiaci alapé. A jelenlegi munkavállalói könyv alapján vásárolt közteherjegy ellenértékéből 83 százalék a nyugdíjalapot, 6 százalék az egészségbiztosítási, míg 11 százalék a munkaerőpiacot illeti meg. Az új rendszer tehát egyértelműen kedvezőbb lesz a munkavállalók számára. A törvényjavaslat indoklása szerint az új rendszer kevesebb adminisztrációval jár, és megszünteti az alkalmi munkavállalói könyvvel való visszaélést. ■ I. M. « ♦ 11 Rendezvénysorozatot indítanak a kukoricáról kukoricát gazdaságosan címmel indít a Szekszárdi Növény Zrt. egy szakmai rendezvénysorozatot, amelynek első állomása november 17-én, kedden Dunakömlődön lesz. Beszélnek a kukoricatermesztés eredményességének növeléséről, az alkalmazkodó fajtákról, a különböző technológiák alkalmazásáról és a piaci lehetőségekről. Szekszárdi borokat kóstoltak a fővárosban NAGY sikere volt a múlt hét végén Budapesten, a Vajda- hunyadvárban, a Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett Márton-napi borbemutatónak. Az idei rendezvényen a szekszárdi borokat kóstolhatták meg az érdeklődők, így többek között a Bodri Pincészet, Dúzsi Tamás, Rlbling Ferenc, Mauthner Vince, Módos Ernő, Karácsonyi József és Vida Péter borai szerepeltek a bemutatón. Az érdeklődők megismerkedtek az Alisca Borrend történetével is, melyhez dr. Töttős Gábor helytörténész nyújtott segítséget. Vida Péter borász Idén Sopronban tartják, a marketing konferenciát decemberben 3-án és 4-én Sopronban ünnepli tizedik születésnapját a Magyarországi Bormarketing Konferencia. Ez alkalommal is egy különleges borverseny kapcsolódik a rendezvényhez. A külföldi előadók Kínából, az Egyesült Királyságból, Németországból és Ausztriából érkeznek. A X. Bormarketing Konferencia kiemelt témája lesz az eredetvédelem, a termelők versenyképességének erősítése, illetve a nemzetközi lehetőségek kutatása. Keresik a propoliszt, olcsóbb a gyógyszernél folytatódnak a méhészeti esték, hétfőn Gyönkön, csütörtökön Pakson találkoznak a termelők. Nagyernyei Attila elmondta, a megfázásos időszaknak köszönhető, hogy a piacokon is egyre több mézet vásárolnak az emberek, közvetlenül a termelőktől. Az akác kilójáért 1400-1600 forintot, a vegyes virágmézért 1100-1300 forintot kérnek. Egyre népszerűbb a virágpor, mely kiváló vitaminpótló, illetve a propolisz, mely egyben fertőtlenítő és gyulladásgátló is. Ez utóbbit 5 dekás kiszerelésben 1000 forintért kínálják. Továbbiak a TEOLhu hírportálon