Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-06 / 234. szám

3 2009. OKTÓBER 6., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR Van nálunk szegényebb vásárlóerő Baranya előttünk, Somogy pedig mögöttünk jár Tolna megyében kevesebb napi fogyasztási cikk kerül a kosarakba, mint Baranyában, vagy a fővárosban Szobor nincs, történelem van ötven esztendőt élt - leg­alábbis Szekszárdon - az 1919-es emlékmű. Pontosab­ban szólva Makrisz Aga­memnon szobra azoknak ál­lít, avagy immár állított em­léket, akiket a Tanácsköztár­saság leverése utáni megtor­lásokban megyeszerte kivé­geztek. Akadtak ilyen embe­rek szép számmal, térben nem is kell messzire menni: Szekszárdon 1919. augusz­tus 10-én egy tömeggyűlés után Aranyos Györgyöt, Soós Sándort, Tánczos Vendelt, Bertók Róbertét, Kovács Sán­dort, Deák Mihályt, Ocskó Lászlót és Mautner Gyulát akasztották fel a mai megyei önkormányzat közelében ta­lálható eperfákra. A hely­színre hurcolt Bertók Róbertné kénytelen volt vé­gignézni férje haláltusáját, de ha esetleg lelke mélyén abban reménykedett, hogy élve megússza, úgy tévedett. Egy hét múlva szintén egy tömeggyűlés után, Vachtl G. Károly, Bencze Ferenc, Gróf Pál, Kovacsics György, Kecs­kés Ferenc és Prantner Já­nos társaságában kivégezték a vásártéren. A fehér tiszti különítményesek ez alka­lommal golyót röpítettek a direktórium tagjainak fejébe. A RENDSZERVÁLTÁS előtt az 1919-es mártírok szobránál minden évben koszorúzás zajlott, a rendszerváltás után viszont a Tanácsköztársaság jó esetben afféle történelmi kisiklássá, rosszabb esetben a magyar történelem szé­gyenfoltjává változott. Mak­risz Agamemnon szobra így maradt magára, és lett az enyészeté. Tegnap pedig a város közgyűlésének dönté­se alapján leemelték a helyé­ről, hogy elszállítsák jó messzire, Budapestre. egy idő után talán a nyoma sem marad meg. De ezzel együtt, tetszik, nem tetszik, azok az 1919-es augusztusi kivégzések Szekszárd törté­nelmének részét képezik. Szoborral és anélkül is. A legtehetősebbek között sajnos, a legszegényeb­bek között szerencsére nincs Tolna megyei tele­pülés. Valahol az alsó-kö- zéptájon helyezkedünk el a kiskereskedelmi vá­sárlóerő alapján felállí­tott listán. Hargitai Éva Öt százalékkal kevesebbet köl­tünk az üzletekben Tolna me­gyében, mint a hazai átlag - derül ki a Gfk. Hungária Piac­kutató kiskereskedelmi vásár­lóerőt firtató tanulmányából. Ez az arány inkább az ország keleti részére jellemző. A régi­óban Somogy ennél hátrébb szorult, Baranya pedig előke­lőbb helyen áll a rangsorban. A Dunántúl déli része még át­lag alatt, míg északi fele afelett teljesít. Az egy főre eső kiadás Fejér megyében és Budapes­ten a legmagasabb. A főváros­ban például 120 százalékos. A sereghajtók a megyék listá­ján Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés. A felmérés szerint az ország legtehetősebb települései Cso­■ Van különbség az ország nyugati és keleti fele között. pák, Telki, Tiszaújváros, Buda­örs és Százhalombatta. Sajnos egy Tolna megyei település sincs köztük, az viszont örvendetes, hogy a legszegényebbek között sem, amelyek Taktakenéz, Kántorjánosi, Szendrőlád, Alsó- szentmárton és Tiszabő. Az eredményekhez azonban hozzá kell tenni, hogy az egyes területeken a költési hajlandó­ságot sok dolog alakítja: a ren­delkezésre álló jövedelem mel­lett többek között a vásárlási szokások, a kereskedelmi egy­ségekkel való ellátottság is be­folyásolja. Ugyanakkor az átla­gok az adott területi egységen belül is jelentős különbségeket takarhatnak. Például míg Ba­ranya megye átlaga meghalad­ja Tolnáét, addig éppen ebben a térségben van a második legszegényebb település, Alsó- szentmárton. A területi eredmények óva­tos kezelésére hívja fel a figyel­met Fodor Attila, a CBA orszá­gos üzletlánc kommunikációs szakembere. Mint elmondta, a válság megjelenése óta kiala­kultak bizonyos tendenciák a vásárlói szokásokban, ezek azonban nem köthetőek me­gyékhez. Ezért nem is szűrik így, területi egységekre bontva az adatokat. A szakember sze­rint az egyes üzletek között is jelentős különbségek lehetnek, még akkor is, ha csak két utca választja el őket egymástól. A forgalmukat számos egyéb té­nyező mellett meghatározza az árukínálat szélessége, a bolt hangulata, modernsége, az adott üzlet vevőközönségének összetétele. A Tesco áruházláncnál tapasz­talják az egyes régiók közötti kü­lönbséget, de azokat nem tartják számottevőnek - nyilatkozta la­punknak Hackl Mónika, a keres­kedelmi lánc sajtószóvivője. Hozzátette, érzékelik, hogy a ke­leti megyékben: Békésben, Bor­sodban és Szabolcsban gyen­gébb a vásárlóerő, míg Pesten erősebb. Az áruházak forgalmát azonban sok minden meghatá­rozza, az egyes üzleteket pedig az előzetes igényfelmérések alapján létesítik. V GVORSSZAVAZAS a Ön min próbál meg takarékoskodni? Szavazzon honlapunkon . / ma 16 óráig: TEOLhu ^ A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. Jelenleg egy hallgató kap ösztöndíjat varsád Idén is csatlakozik a Bursa Hungarica felsőokta­tási ösztöndíj pályázathoz a varsádi önkormányzat is - tudtuk meg Andrási Zol­tánná polgármestertől. Jelen­leg egyeüen felsőoktatásban részt vevő varsádi hallgató felel meg az ösztöndíj feltéte­leinek. Az önkormányzattól ő havonta ötezer forint támo­gatásban részesül, (sk) Idén is adnának díszpolgári címet fadd Egy magánszemély és egy jogi személy kapja idén a Fadd Nagyközségért kitün­tető díjat - tájékoztatott a képviselő-testület döntéséről Herczig Gáborné jegyző. Az eüsmeréseket az október 23- i megemlékezés során adják át. Ebben az évben díszpol­gári cím adományozását is tervezik Faddon. A rend­szerváltás után eddig Göncz Árpád, dr. Habsburg Ottó és Gutay László János kapta meg ezt az eüsmerést. (sk) Keresik azt a nőt, aki bankkártyával lopott szekszárd Keresik a képen látható nőt, aki egy lopott bankkártyával két alkalom­mal összesen hetvenötezer fo­rintot vett le egy bankszámlá­ról. A rendőrség kéri, hogy aki felismeri a képen látható nőt, az hívja a Szekszárdi Rendőrkapitányságot a 74/ 501-100-as telefonszám 3626- os mellékén, vagy a 107-es, U- letve a 112-es segélykérőszá­mok valamelyikét, (sv) Aki felismeri, hívja a 107-et Továbbiak a TEOLhu hírportálon Október 6. Ma van a magyar történelem gyásznapja. Az 1849. október ha­todikén, Aradon vértanúhalált halt magyar hadvezérekre emlékeznek egy kiállítással a dombóvári városi művelődési ház Előtér Galériájában. A tárlat az aradi tizenhármak portréit mutatja be önéletrajzi adatokkal kiegészítve. Képünkön Jankó Szabina egyházaskozári diák tekinti meg a kiállítást. Megírták, mi tetszik nekik, és mi nem vélemények Várják, hogy mit kezd a városvezetés a javaslataikkal szekszárd Az idén százzal keve­sebb, 126 cédulára írt észrevételt kellett összegezni az állampolgá­ri részvétel hete után, mint tavaly. A javaslatok csokrát továbbítják a város vezetőinek. A nekem az tetszik kezdetű mondatot, a ró­zsaszín cédulán 52-en folytatták. Dicsérik a nagyrendezvényeket, azok hangulatát, a virágos és egy­re tisztább várost, a Garay tér pezsgő életét, magát az állampol­gári részvétel hetét. Például azért is, mert ezúttal felhívta az egész­ségesek figyelmét a fogyatékos­sággal élő emberek életére, erő­sítve a szolidaritást. Az még job­ban tetszene, írta valaki, ha meg is hallanák, sőt figyelembe is ven­nék a véleményeket. Dicsérték a Volánt, örültek az épülő autópá­lyának, a biciküutaknak, a szek­szárdi terveknek. Azokat a képvi­selőket szeretem, akik józanul gondolkodnak, és nem a frakció­nak, hanem a lakosságnak akar­nak megfelelni, írta valaki. Más szerint meg erősödik a civil szfé­ra, bátrabban hallatják hangju­kat. Annak külön örült a szerző, hogy sok fiatalt látott a rendezvé­nyeken. A nem tetszik kezdetű monda­tot többen, 74-en folytatták. Van­nak köztük örökzöld témák, mint például az ifjúsági szórakozóhely hiánya, a járdák, terek burkolatá­nak a rossz állapota, például az Arany János és a Munkácsy utcá­ban, a Korzó környékén. Vagy ép­pen az, hogy nincs az északi város­részen megfelelő bevásárlóhely. Téved, aki azt írta, hogy meg akarják szüntetni a Prométheusz Parkot, szó se volt róla. Azt viszont bárki láthatja, hogy rengeteg a galamb­ürülék a belváros­ban, vagy hogy vasrudak vannak a buszmegállókban, amelyeken ülni leheteüen. Nem biztos, hogy sokan egyetértenek azzal, aki a templom díszkivilágítását hival- kodónak látja. Hiányolták a kép- viselők jelenlétét a civüek rendez­vényein, az akadálymentesítés be­fejezését. Több játszóteret vagy éppen legalább egy idősek park­ját szeremének. Sok-sok nem helyi és nem ön- kormányzati problémát is felvetet­tek az emberek. Például, ne csak oktatás, nevelés is legyen az isko­lákban, kevés a munkahely, a dön­téshozók nem fi­gyelnek a civilekre, vagy éppen hogy több támogatást érdemelnének a fogyatékos szervezetek, a művé­szet és a kultúra. Szóvá tették, hogy fél munkanapig napig tart a vonalút a fővárosba. A véleménye­ket Dér Miklósné, a Szekszárdi Ci- vü Kerekasztal elnöke, az állam- polgári részvétel hete koordináto­ra összesítette. Az összegzést a www.tmciszok.hu honlapon lehet majd olvasni. ■ L L ■ Évek óta ugyan­azokat a hiányos­ságokat említik.

Next

/
Thumbnails
Contents